Játékszabályok

1. szabály: A játéktér

1. szabály: A játéktér


1:1

A játéktér (lásd 1. ábra) 40 méter hosszú és 20 méter széles négyszögletes terület, mely két kapuelőteret (lásd 1:4 és 6.), valamint egy mezőnyt foglal magába. A hosszabb határoló vonalakat oldalvonalnak, a rövidebbeket (a kapufák között) gólvonalaknak, illetve alapvonalaknak (kapun kívüli részek) nevezzük.

Szükséges biztonsági zónát létesíteni a játéktér körül, amely az oldalvonalak mentén legalább 1 méter, az alapvonalak mögött 2 méter.

A játéktér állapota egyik fél javára sem változhat meg a játékidő alatt.

Versenykiírás:

Sportcsarnokban, teremben lejátszott mérkőzések helyszínén tilos a dohányzás.
Tilos a mikrofon használata a csapat buzdítására, valamint a nézők izgatására. A hangosítón keresztül csak a játékszünetekben és a „holtidő” alatt lehet zenét sugározni. Zörej és hangkeltő eszközök használata a mérkőzés alatt a zsűri asztal és csapatok mögötti szektorokban nem engedélyezett.

1:2

A két alapvonal közepén áll a kapu (lásd. 2a. és 2b. ábra). A kapukat biztonságosan kell a talajhoz vagy a mögötte lévő falhoz rögzíteni. Belső méretük: 2 m magas és 3 méter széles.

A két kapufát vízszintesen összeköti a keresztgerenda. A kapufák hátsó oldala egyvonalban kell, hogy elhelyezkedjen a gólvonal hátsó szélével. A kapufák és a keresztgerenda négyzet keresztmetszetűek, szélességük és vastagságuk egyaránt 8 cm. A kapufák és a keresztgerenda mezőnyből látható három oldalát a háttértől és a talajtól lényegesen elütő két különböző színnel kell befesteni.

A kapukat hálóval kell ellátni, melyet úgy kell felfüggeszteni, hogy a kapura dobott labda normális körülmények között a kapuban maradjon.

1:3

A játéktér valamennyi vonala ahhoz a területhez tartozik, melyet határol. Az alapvonalak a kapufák közötti részen 8 cm szélesek (lásd. 2. a. ábra), minden más vonal pedig 5 cm széles.

A két szomszédos terület közötti vonalak helyettesíthetők a két terület talajának különböző színű felfestésével.

MKSZ JAB állásfoglalása:

A játéktér talajának és a vonalainak színére nincs előírás, de egymástól eltérőnek, jól láthatóknak kell lenniük.
Hirdetések a játéktér talajára (a kapuelőtér vonal és a szabaddobási vonal közötti terület kivételével) felfesthetők/elhelyezhetők úgy, hogy nem zavarják az egyéb vonalak felismerhetőségét, és nem változtatják meg a játéktér talajának állapotát.

1:4

A kapuk előtt található a kapuelőtér (lásd 5. ábra). A kapuelőteret a kapuelőtér vonal határolja (6 méteres vonal), melyet a következőképpen kell megrajzolni:

a) húzunk egy 3 méter hosszú vonalat közvetlenül a kapu előtt, mely párhuzamos a gólvonallal és 6 méterre (a gólvonal hátsó élétől a kapuelőtér-vonal elülső részéig mérve) helyezkedik el attól;
b) ezt a 3 méteres vonalat kétoldalt 1-1 (a kapufák belső, hátsó élétől mért) 6 méter sugarú negyedkör köti össze az alapvonallal (lásd. 1. ábra).

1:5

A szabaddobási vonalat (9 méteres vonal), mely egy szaggatott vonal, a kapuelőtér-vonaltól 3 méterre, azzal párhuzamosan kell felfesteni. A vonalrészek és a köztük lévő távolság egyaránt 15 cm (lásd 1. ábra).

1:6

A 7 méteres vonal 1 méter hosszú egyenes vonal, közvetlenül a kapu előtt, amely 7 méterre (a gólvonal hátsó élétől a 7 méteres vonal elülső éléig mérve) helyezkedik el a gólvonaltól, azzal párhuzamosan (lásd. 1. ábra).

1:7

A kapus-határvonal (4 méteres vonal) egy 15 cm hosszú vonal, mely közvetlenül a kapu előtt, a gólvonallal párhuzamosan és attól 4 méterre (a gólvonal hátsó élétől a 4 méteres vonal elülső éléig mérve) helyezkedik el (lásd 1. ábra).

1:8

A középvonal a két oldalvonal felezőpontját köti össze (lásd. 1. és 3. ábra).

1:9

A cserevonal (az oldalvonal része) mindkét csapat számára a középvonaltól mért 4,5 méterig tart. Ezt a pontot a középvonallal párhuzamos, a mezőnyben és a játéktéren kívül is egyaránt 15 cm hosszú vonal jelzi (lásd 1. és 3. ábra).

Magyarázat:
További technikai feltételek a játéktérről és a kapukról a “A játéktérre és a kapukra vonatkozó előírások” fejezetben található.


1. ábra


2. ábra

          2.a./1 kapu játéktér felöli nézete


  2.a./2 kapu felső nézete


2.b kapu oldalsó nézete


3. ábra: Cserevonalak és cserehely

Az időmérő és a titkár asztalát, valamint a cserejátékosok padját, úgy kell elhelyezni, hogy az időmérő és a titkár láthassa a cserevonalat. Az asztal közelebb kell, hogy helyezkedjen, mint a cserepad, de legalább 50 cm-re kell lennie az oldalvonaltól.

A játéktérre és a kapukra vonatkozó előírások

A játéktérre és a kapura vonatkozó előírások


a) A játéktér (1. ábra) egy 40 m hosszú és 20 m széles téglalap alakú terület. A két átló hosszának mérésével kell leellenőrizni. Az egyik sarok külső vonalától a szemközti sarok külső vonaláig 44,72 m hosszúnak kell lenni. Az átlók hossza a játéktér feléig 28,28 méter a sarkok külső vonalától mérve a középvonal közepéig.
A játékteret vonalak felrajzolásával határozzák meg. A gólvonalak szélessége (a kapufák között) 8 cm, mint a kapufáké, minden egyéb vonal 5 cm széles. Két szomszédos terület közötti vonalak helyettesíthetők a két terület talajának különböző színű felfestésével.

b) A kapuk előtt található kapuelőtér 3×6 m-es téglalapból és két összekapcsolódó, 6 m sugarú negyedkörből áll. A kapuelőteret határoló kapuelőtérvonalat az alábbiak szerint kell megrajzolni. A kapu előtt, a gólvonallal párhuzamosan, attól 6 méterre (a gólvonal hátsó élétől a kapuelőtér elülső széléig) egy 3 m-es, a gólvonallal párhuzamos, egyenes vonalat húzunk. Ezt a 3 méteres vonalat kétoldalt a kapufák belső és hátsó élétől mért 6 méter sugarú negyedkör köti össze. Az alapvonalat érintő ívek közötti külső távolság 15 m (5. ábra).

c) A szabaddobási vonalat (9 méteres vonal) a kapuelőtér vonallal párhuzamosan, attól 3 méter távolságra, szaggatottan kell meghúzni. A vonalrészek és a közöttük levő távolság egyaránt 15 cm (5 ábra).

d) A 7 méteres dobás vonala egy 1 méter hosszú egyenes vonal a kapu előtt, párhuzamos a gólvonallal, annak hátsó szélétől a 7 méteres dobás vonalának elülső széléig érő távolság (5. ábra).

e) A kapus-határvonal (4 m-es vonal) 15 cm hosszú jelzés a kapu előtt. Párhuzamos a gólvonallal, annak hátsó szélétől a kapus határvonalának elülső széléig érő távolság (5 ábra).

f) Szükséges biztonsági zónát az oldalvonalaktól legalább 1, az alapvonalaktól 2 m-re létrehozni.

g) Mindkét alapvonal közepén áll egy kapu (2. ábra). A kapukat biztonságosan kell rögzíteni a talajhoz vagy hátulról a falhoz. Belméretük: 2 m magas és 3 m széles. A kapu téglalap alakú, ami azt jelenti, hogy a belső átlóknak 360,5 cm-nek kell lenniük (max. 361 cm – min. 360 cm, egy és ugyanazon kapuban maximum 0,5 cm eltérés lehet). A kapufák hátsó vonalai egyvonalban vannak a gólvonal hátsó szélével, ami azt jelenti, hogy a kapufák elülső részei az alapvonaltól számítva 3 cm-rel a játéktér irányában helyezkednek el. A kapufák és a keresztléc ugyanabból az anyagból kell legyen (pl.: fa, könnyű fém vagy szintetikus anyag) négyzet-keresztmetszetűek, szélességük és vastagságuk 8 cm, szélei pedig lekerekítettek, amelyek rádiusza 4+-1 mm. A kapufa és a keresztléc mezőnyből látható három oldalát a háttértől lényegesen eltérő, két különböző színnel kell befesteni, ugyanazon játéktéren a két kapufának azonos színűnek kell lennie. A kapufa színeinek váltakozása a keresztlécek találkozásánál minden irányban 28 cm, egyéb helyen 20 cm. A kapukat hálóval kell ellátni, amelyet úgy kell felfüggeszteni, hogy a kapura dobott labda normális körülmények között a kapuban maradjon. Ha szükséges, a gólvonal mögött egy kiegészítő hálóval lehet a kaput felszerelni, melynek távolsága a gólvonaltól legalább 70 cm, de minimum 60 cm lehet.

h) A háló mélysége felül, a gólvonaltól 0,9 méter, az alsó 1,1 méter, mindkét esetben a tűréshatár +-0,1 méter. A hálólyukak maximum 10×10 cm-esek lehetnek. A hálót legalább 20 centiméterenként kell a kapuhoz rögzíteni. Annak érdekében, hogy a két háló közé ne kerülhessen labda, a két hálót össze lehet kötni.
A kapu mögött, körülbelül 1,5 méter távolságra az alapvonal közepétől, egy 9-14 méteres hosszúságú és a talajtól számítva 5 méter magas hálót szükséges kifeszíteni.

i) Az egyik oldalvonal mellett, a cserehely közepén található a versenybírói asztal, ahol az időmérő/titkár foglal helyet. A versenybírói asztal maximum 4 méter hosszú lehet, valamint a mérkőzés akadálytalan követésének érdekében 30-40 cm-rel magasabban kell állnia a játéktér szintjétől.

j) Minden mérésnek az ISO 2768-1:1989 szabvánnyal kell megegyeznie.

k) A kézilabda kapuk EN 749-es hitelesítése a CEN által történik, összehangban az EN 202.10-1 szabállyal.

5. ábra: A kapuelőtér és környezete


2. szabály: A játékidő, zárójelzés és „time out”

A játékidő

2:1

A rendes játékidő minden korosztályban (16 év felett) 2 x 30 perc, a félidei szünet 10 perc.
Fiatalabb korosztályú csapatok esetében, 8 – 12 év között, a rendes játékidő 2 x 20 perc, 12 – 16 év között pedig 2 x 25 perc, mindkét esetben 10 perc szünettel.

IHF állásfoglalás:

Az IHF, a kontinentális és a nemzeti szövetségek saját hatáskörükben az előzőktől eltérő, félidei szünetre vonatkozó szabályozást is hozhatnak. A félidei szünet maximum 15 perc lehet.

Versenyszabály:

A játékosok valamely korcsoportba sorolását a naptári év (és nem a születési nap) alapján kell elvégezni

Versenykiírás:

A játékidő a Magyar Nemzeti Bajnokság NB I. felnőtt bajnoki mérkőzéseken 2 x 30 perc, 15 perc szünettel. A Magyar Nemzeti Bajnokság többi osztályaiban és a Magyar Kupa mérkőzéseken a félidei szünetek hossza nem változott (10 perc).

2:2

Ha a mérkőzés eredménye a rendes játékidőben döntetlen és döntésig kell játszani, akkor 5 perc szünet után meghosszabbítás következik. A meghosszabbítás ideje 2×5 perc, 1 perc szünettel és térfélcserével.
Ha a játék az első meghosszabbítása alatt sem dőlt el, akkor 5 perc szünet után a második meghosszabbítás következik. A meghosszabbítás ideje ismét 2×5 perc, 1 perc szünettel és térfélcserével.
Ha az eredmény még mindig döntetlen, akkor az érvényes versenykiírásnak megfelelően kell eldönteni a győztest. Ha a győztest 7 méteres dobásokkal kell megállapítani, az alább leírt folyamatot kell követni.

Magyarázat:

Ha a mérkőzést 7 méteres dobásokkal kell eldönteni, akkor a dobások végrehajtásában csak játékjogosult játékosok vehetnek részt. Játékjogosult az a játékos, aki a játékidő végén NEM volt kiállítva vagy kizárva (lásd, 4 szab). Mindkét csapat 5-5 játékost jelölhet. A játékosok az ellenfél játékosaival váltakozva 1-1 dobást hajtanak végre. A csapatok számára nem kötelező előre meghatározni a dobó játékosok sorrendjét. A kapusok szabadon megválaszthatók és cserélhetők a játékjogosult játékosok közül. A játékosok a 7 méteres dobásokban, mint dobójátékosok, és mint kapusok is részt vehetnek.
A játékvezetők döntik el, melyik kapura hajtják végre a dobásokat. A játékvezetői sorsolást követően a győztes csapat megválaszthatja, hogy elsőként vagy másodikként kezdi a dobásokat. Ha az első 5-5 dobást követően még nem dőlt el az eredmény, akkor a dobások folytatódnak ellentétes sorrenddel, és minden 5-5 dobás után a sorrend cserélődik.
Az újabb sorozatban a csapatoknak ismét 5-5 játékost kell megnevezniük. Egy részük, vagy akár valamennyi lehet ugyanaz is, aki az első körben szerepelt. Az eljárás mindaddig folytatódik, amíg arra szükség van. Azonos dobásszám mellett, gólkülönbség esetén a győztes személye azonnal eldől.

A dobó játékos(ok) kizárása a 7 méteres dobásokból súlyos vagy ismételt sportszerűtlen magatartás esetén lehetséges (16:6 e). Ilyen esetekben a csapat a kizárt dobó játékos(ok) helyébe újat jelölhet meg.

MKSZ JAB állásfoglalása:

Játékidő meghosszabbítás esetén a rendes játékidőben időlegesen kiállított játékosnak, a büntetési idejéből megmaradt idejét még le kell tölteni.
A rendes játékidőben kizárt játékos vagy hivatalos személy a meghosszabbításban nem szerepelhet.
A csapat és a hivatalos személyek létszáma a mérkőzés végéig – beleértve a meghosszabbításokat is – kiegészíthetők (16, illetve 4 főre).
Az esetleges második meghosszabbítás előtt is sorsolni kell.
Ha a győztest 7m-es dobásokkal kell megállapítani, sorsolni kell, melyik csapat kezdi a 7m-es dobások végrehajtását, de a sorsoláskor nyertes választhatja az utolsó dobás jogát is.
Ha a győztest 7m-es dobásokkal kell megállapítani és a második sorozat után még mindig döntetlen az eredmény, akkor az eljárást addig kell folytatni, amíg a győztes megállapítható.
Ha a győztest 7m-es dobásokkal kell megállapítani és valamelyik dobásra kijelölt játékos vagy a kapus megsérül, akkor egy dobásra nem jelölt másik játékra jogosult játékossal helyettesíthető.
Ha a győztest 7m-es dobásokkal kell megállapítani és a dobásra jogosult csapat létszáma öt fő alá csökken, a játékosok a sorozatban második dobást is végrehajthatnak.
Ha a győztest 7m-es dobásokkal kell megállapítani a kapuba csak a megfelelő kapusfelszerelésbe öltözött mezőnyjátékos állhat.
Ha a győztest 7m-es dobásokkal kell megállapítani, először a kapusnak kell elfoglalnia a helyét és csak azután a dobásra kijelölt öt játékos valamelyikének.
Ha a győztest 7m-es dobásokkal kell megállapítani, az adott térfélen csak a dobójátékos, a védő kapus és a játékvezetők, a másik térfélen az ellenfél kapusa és a többi dobásra kijelölt játékos, míg a dobásra nem jogosult játékosok és a hivatalos személyek a saját cserehelyen tartózkodhatnak.

A zárójelzés

2:3

A játékidő a mezőny-játékvezető kezdődobásra adott sípjelével kezdődik, és a nyilvános időmérő berendezés automatikus zárójelzésével vagy az időmérő zárójelzésével végződik. Ha ilyen jelzés nem hangzik el, a játékvezető, az időmérő vagy a szövetségi képviselő sípol és jelzi, hogy letelt a játékidő (17:9).

Magyarázat:

Amennyiben az automatikus zárójelzéssel működő nyilvános időmérő berendezés nem áll rendelkezésre, az időmérő asztali vagy kézi stopperórát vesz igénybe és zárójelzéssel fejezi be a mérkőzést (18:2 2. bekezdés).

MKSZ JAB állásfoglalása:

Amennyiben az első vagy a második félidő elején (meghosszabbítások esetén is) nem indult el a nyilvános óra és a megengedettnél több játékos vagy időlegesen kiállított játékos tartózkodik a játéktéren:A mérkőzést a hibázó játékos(ok) büntetése után (4:6), a nyilvános óra helyesbítésével és…

     a) ha a vétkes csapatnál volt a labda a játékidő-megszakításakor, akkor a játék a vétlen csapat szabaddobásával folytatódik

     b) ha a vétlen csapatnál volt a labda, akkor játék a játékhelyzetnek megfelelő dobással folytatódik ott, ahol a labda a játékidő-megszakításkor volt.

A nyilvános időmérő berendezés csak a versenybírói asztaltól működtethető.
A játékidőt érintő sípjeleknél (a zárójelzésnél is) mindig annak kezdete a mérvadó, függetlenül annak hosszúságától.

2:4

A zárójelzés előtt közvetlenül (félidei vagy mérkőzés végi jelzéskor, valamint a hosszabbítás félidejénél) vagy a zárójelzéssel egy időben elkövetett szabálytalanságokat és sportszerűtlen magatartást a zárójelzés után is büntetni kell még akkor is, ha a megítélt szabaddobás (13:1 alapján), vagy 7 méteres dobás a zárójelzés elhangzásáig nem végezhető el.
A dobást meg kell ismételni, amennyiben a zárójelzés (félidei, mérkőzés végi, vagy meghosszabbítás) pontosan a szabaddobás vagy 7 méteres dobás végrehajtásakor szólal meg, vagy éppen akkor, amikor a labda az elvégzett szabaddobás vagy 7 méteres dobás után még a levegőben van.
Mindkét esetben a játékvezetők a szabaddobás vagy 7 méteres dobás eredményét megvárva fejezhetik be a mérkőzést.

1. Magyarázat az időntúli szabaddobás megítéléséhez és végrehajtásához:

Sokszor a csapat nem érdekelt abban, hogy a játékidő letelte után is végrehajtandó szabaddobásból gólt érjen el. Részben azért, mert a mérkőzés eldőlt, részben pedig azért, mert a szabaddobás helye kedvezőtlen, mivel az túlságosan távol van az ellenfél kapujától. Igaz a szabály előírja a szabaddobás végrehajtását, de a játékvezető járjon el méltányosan és tekintse végrehajtottnak a szabaddobást, ha a játékos a megfelelő helyen a labdát a talajra ejti vagy átadja azt a játékvezetőnek.

Azokban az esetekben, amikor egyértelmű, hogy a csapat célja a gólszerzés, a játékvezetőknek egyensúlyt kell teremteni a kísérlet lehetővé tétele (még akkor is, ha ez egy kis lehetőség) és annak biztosítéka között, hogy a szabaddobás előtt ne alakuljon ki „színházi jelenet“. Ez azt jelenti, hogy a játékvezető igyekezzen elérni a csapatok játékosainak korrekt elhelyezkedését és a szabaddobás gyors, rendezett körülmények közötti végrehajtását, késlekedés nélkül. A játékosok cseréjére és elhelyezkedésére vonatkozó új korlátozást (2:5) a játékvezetőknek be kell tartatni (4:5 és 13:7).
A játékvezetőknek nagyon éberen kell figyelni mindkét csapat részéről az elkövetett vétségeket. A védőjátékosok ismételten elkövetett szabálytalanságait nem szabad büntetlenül hagyni (15:4, 15:9, 16:1 b, 16:3 d), ahogyan a támadójátékosokét sem.
A támadójátékosok is gyakran szabálytalankodnak a dobás elvégzésénél (a támadójátékos a sípszó után átlépi a szabaddobási vonalat, mielőtt a labda elhagyta volna a kezét (13:7 3. bekezdés), vagy a játékos ellép, vagy felugrik a dobásnál (15:1, 15:2, 15:3). Ezeknél az eseteknél gól nem ítélhető.

MKSZ JAB állásfoglalása:

A mérkőzésen 58:00-kor kiállított játékos a saját cserehelyén akkor térhet vissza a játéktérre, ha a nyilvános időmérő berendezés már nem mutat hátralévő kiállítási időt, azaz 60:00-kor. Tehát a játékos a rendes játékidőben játékra jogosulttá válik, de már nincs lehetősége/ideje visszatérni a rendes játékidőben. (Ez az állásfoglalás a meghosszabbítások esetén is érvényes, vagyis a meghosszabbítások második félidejének vége előtt két perccel kiállított játékosokra is.)
Ezért, ha a mérkőzésen 58:00-kor egy játékost időlegesen kiállítanak a játékvezetők:
     – az időntúli dobáshoz visszatérhet (2:5, 4:4), meghosszabbítás esetén szerepelhet a játékos (16:10);
     – ha a versenyszabályzat 7m-es dobásokat ír elő, nevezhető a dobó játékosok közé (2:2 magyarázat).
Az időntúli szabaddobások vagy 7m-es dobások végrehajtásakor a “közvetlen eredmény” értelmezése: addig kell várni, amíg a labda a dobás erejétől mozgásban van.

2:5

A 2:4 szabálypont alapján végrehajtott szabaddobások közben egy speciális szabály van érvényben a játékosok helyezkedésére és cseréjére vonatkozóan. A 4:4 szabály értelmében ilyenkor egy játékos erejéig cserelehetőség illeti meg a támadó csapatot és hasonlóképpen a védekező csapatnak is megengedett egy játékost kapusra cserélni, ha a zárójelzéskor kapus nélkül játszott a játéktéren. Ennek megszegése büntetést von maga után, melyet a 4:5 szabály 1. bekezdése tartalmaz. Továbbá a dobójátékos csapattársai a dobó játékostól legalább 3 méterre helyezkedhetnek el, de az ellenfél szabaddobási vonalán kívül. (13:7, 15:6, lásd Magyarázatok a játékszabályokhoz 1. pont „Időntúli szabaddobás”). Az ellenfél elhelyezkedéséről a 13:8 szabály rendelkezik.

MKSZ JAB állásfoglalása:

Időntúli szabaddobásnál a vétkes csapat nem cserélhet, kivétel, ha a kapus nyilvánvalóan megsérült vagy időlegesen kiállították, kizárták, vagy ha a védekező csapat a zárójelzéskor kapus nélkül játszott a játéktéren.

Időntúli szabaddobásnál a védekező csapat záró jelzés előtt megkezdett cseréje (a játékos a saját cserehelyén elhagyta a játékteret) a záró jelzés után nem fejezhető be, azaz újabb játékos már nem léphet be, de a távozó visszatérhet.

Példa az esetre:

A zárójelzés elhangzása után, időntúli szabaddobásnál a védekező csapatból két játékos a saját cserehelyén elhagyja a játékteret és ketten belépnek a játéktérre. Az először belépő játékost időlegesen ki kell, állítani a másodiknak belépő játékosnak el kell hagynia a játékteret. Az eredetileg távozó egyik játékos visszatérhet.
„Időntúli” szabaddobásnál a végrehajtásra adott sípjelet követően a dobó játékos lába átcsúszik a szabaddobási vonalon, miközben az egyik védőjátékos előre lép a védőfalból. Ha a szabálytalanság valóban egyszerre történne, akkor vége a mérkőzésnek (15:7)

2:6

A 2:4 és 2:5 pontokban leírt helyzetekben a játékosok és a csapatok hivatalos személyei szabálytalanság, vagy sportszerűtlen magatartás esetén továbbra is büntethetők. A dobások végrehajtásakor elkövetett szabálytalanságok miatt az ellenfél már nem juthat szabaddobáshoz.

2:7

Ha a játékvezetők megállapítják, hogy az időmérő túl korán jelezte a játékrész végét (félidő, mérkőzés vége, meghosszabbítás), akkor a csapatokat a játéktéren kell tartani és a fennmaradó időt le kell játszani.
Ha valamelyik csapat birtokában volt a labda a korai zárójelzést követően, úgy a labdát birtokló csapat folytathatja játékot a 13:4 a-b pontjának megfelelően (szabaddobás). Ha a labda nem volt játékban, úgy a játék a játékhelyzetnek megfelelő dobással folytatódik.
Ha a mérkőzés első félideje (vagy a meghosszabbítás) a meghatározottnál tovább tart, akkor a második félidőt a megfelelő idővel csökkenteni kell. Ha a második félidő (vagy meghosszabbítás) végét jelezték később, úgy a játékvezetőknek nincs lehetőségük ennek megváltoztatására.

MKSZ JAB állásfoglalása:

Abban az esetben, ha az első félidő végét túl korán jelezték és a csapatok elhagyták a játékteret, a játékvezetőknek meg kell várni a félidei szünet leteltét. Ezt követően a csapatok azon a térfélen helyezkednek el, amelyiken a mérkőzést megkezdték és a játékidő-különbözetet az előbbiek szerint (13:4) utána játsszák. Ezután a játékvezető az első félidőnek véget vet. A csapatok térfelet cserélnek és a játék szünet nélkül, kezdődobással, a szokásos módon folytatódik.
Abban az esetben, ha mérkőzés végét túl korán jelezték és a csapatok elhagyták a játékteret (nincs lehetőség a játék folytatására), vagy a második félidőt tovább játszották, a játékvezetőknek a körülményeket részleteiben ismertető jelentést kell írniuk.
Ha az időmérő túl korán jelezte a játékrész végét (félidő, mérkőzés vége, meghosszabbítás), és ekkor tiszta gólhelyzet volt, akkor 7 m-es dobást kell ítélni. (14:1b)

“Time out”

2:8 A játékvezetők döntenek a „time out” indításáról és annak hosszáról.

„time out” kötelező:

  1. időleges kiállítás, vagy kizárás esetén;
  2. jogos csapat-időkérés esetén (team „time out”);
  3. az időmérő, vagy technikai küldött jelzése esetén;
  4. a játékvezetők között szükséges egyeztetés esetén a 17:7-es szabállyal összhangban.

A körülményektől függően más helyzetekben is alkalmazható játékidő-megszakítás. (lásd: 2. Magyarázat a játékszabályokhoz „Játékidő-megszakítás”)
A játékidő-megszakítás alatt elkövetett szabálytalanságok ugyanolyan következményekkel járnak, mintha azokat játékidő alatt követték volna el. (16:10).

2. Magyarázat a játékszabályokhoz “Játékidő megszakítás”

Eltekintve a 2:8 szabálypontban leírt konkrét esetektől, amelyeknél kötelező a „time out”, elvárás a játékvezetőktől, hogy ítélőképességük figyelembevételével más helyzetekben is indokoltan szakítsák meg a játékidőt.

Néhány tipikus példa, amelyeknél a „time out” nem kötelező, de normális körülmények között el kell rendelni:

  1. külső hatásoknál pl.: a játékteret törölni kell, folyadék kerül a játéktérre
  2. egy játékos felismert sérülésénél,
  3. egy csapat nyilvánvalóan húzza az időt pl. halogatja valamelyik dobás végrehajtását, vagy nem bocsájtja szabadon a labdát
  4. a labda a játéktérről távolra kerül pl. a létesítmény tetőszerkezetén landol és így késedelmet szenved a játék folytatása bedobással
  5. a mezőnyjátékos cseréje kapusra, hogy a kidobást elvégezzék.

A mindenkori „time out” elrendelésekor figyelembe kell venni azt is, hogy a vétlen csapat ne szenvedjen jogosulatlan hátrányt. Pl.: ha az egyik csapat röviddel a mérkőzés vége előtt egyértelműen vezet, akkor nem szükséges a törléshez elrendelni a játékidő-megszakítást.

Egy fontos kritérium arra a kérdésre: „time out”, vagy sem“, ha a játékmegszakítás várható időtartama bizonytalan. Sérülésnél ez sokszor nehezen felismerhető, ezért biztosabb lehet, ha azonnal „time out”-ot adunk. Fordított esetben a játékvezetők ne adjanak túl gyorsan „time out”-ot csak azért, mert a labda elhagyta a játékteret, mivel az gyakran azonnal vissza kerül, illetve a játékvezetők koncentráljanak arra, hogy a tartaléklabdát gyorsan játékba hozzák, és ezzel megakadályozzák a „time out”-ot.
A 7 m-es dobásoknál a korábban alkalmazott kötelező játékidő-megszakítást eltörölték. Azonban bizonyos esetekben szükséges lehet a fenti irányelveknek megfelelően a játékvezetők szubjektív megítélésen alapuló „time out”. Ilyen eset lehet, ha egy csapat egyértelműen késlelteti a 7m-es dobás végrehajtását, pl.: a kapus vagy a dobó játékos cseréjével.

MKSZ JAB állásfoglalása:

A játékvezetők megszakítják a játékidőt és törlést/takarítást rendelnek el, mert folyadék, izzadság, konfetti, stb. került a játéktérre. Ekkor a játékvezetők engedélyével beléphetnek a törlésre kijelölt személyek. Létszámuk ajánlottan kettő vagy négy fő, és játékidőben a biztonsági zónában a szabaddobási vonal és az oldalvonal találkozásának közelében tartózkodhatnak. Kivételes esetben játékosok vagy hivatalos személyek is elvégezhetik ezt a feladatot. A törlésre kijelölt személyek biztosítása – bajnoki mérkőzéseken – a hazai csapat feladata.
Ha egy csapat 7 mezőnyjátékossal játszik a játéktéren és ennek a csapatnak kidobást kell végrehajtani vagy 7m-es dobást ítéltek a csapat ellen, akkor az egyik mezőnyjátékost vissza kell cserélni kapusra. Ezekben az esetekben szükséges lehet a játékvezetőknek „time out”-t alkalmazni.

2:9

Alapvetően a játékvezetők döntik el, mikor állítják meg és indítják el az órát játékidő-megszakításkor. A játékidő-megszakítást három rövid sípjellel és a megfelelő karjelzéssel (15 karjelzés) jelzik az időmérő felé.
Kötelező játékidő-megszakítás esetén, ha a jelzés az időmérőtől vagy a versenybírótól érkezett (2:8 b-c), az időmérőnek kötelessége azonnal megállítani a hivatalos órát anélkül, hogy megvárná a megerősítést a játékvezetők részéről.
A játékidő-megszakítást követően a játékot mindig sípjelzésre kell folytatni (15:5 b).

Magyarázat:

Az időmérő/versenybíró sípjele azonnal megszakítja a játékot. Akkor is, ha ezt a játékvezetők (vagy a játékosok) azonnal nem is észlelik. A versenybírói asztaltól érkező sípszó elhangzása után történt események semmisnek tekintendők. Tehát abban az esetben, ha például az egyik csapat gólt ér el, a gólt érvénytelennek kell tekinteni. Hasonlóan kell eljárni az egyik fél számára megítélt dobás esetén is (7 méteres dobás, szabaddobás, bedobás vagy kapuskidobás). A játékot a sípjelzés időpontjának megfelelő játékhelyzet szerint kell folytatni (tipikus okozója lehet az ilyen eseményeknek a csapat időkérés és a szabálytalan cserék).
A játékvezetők által meghozott személyes büntetések, amelyek az időmérő/versenybíró sípjele és a játékmegszakítás között történtek, érvényben maradnak. Ez a szabálytalanság és a büntetés mértékétől függetlenül érvényes.


MKSZ JAB állásfoglalása:

Ha a játék szabálytalanság nélkül szakadt meg (a labda játékban volt) a mérkőzést szabaddobással kell folytatni: (13:4)

A játékmegszakítást követő (a labda nincs játékban) játékidő-megszakításakor a játékot a játékmegszakítás sípjelzésének időpontjának megfelelő játékhelyzet szerint kell folytatni (7. magyarázat első bekezdés):

  • Szabaddobás, ha a labdát az egyik csapat birtokolta, vagy a játékvezető előzőleg azt ítélt
  • 7m-es dobás, ha a „time out” előtti vagy azzal összefüggő játékmegszakítás gólhelyzetet akadályozott meg vagy a játékvezető előzőleg azt ítélt.

Játékhelyzetnek megfelelő dobás, vagyis:

  • kezdődobás, ha a labdát szabályos körülmények között gólba dobták
  • bedobás, ha a labda 11:1 szerint hagyta el a játékteret
  • kidobás, ha a labda a kapuelőtérben volt, vagy a kapus birtokolta (6:4-5, 12:1)
  • szabaddobás megismétlése, ha a labdát kapura dobták és az a kapuelőtér felett a levegőben volt,

Ha szabálytalanság vagy sportszerűtlenség miatt, egyidőben szakadt meg a játék és a játékidő
(a labda játékban volt): (7. magyarázat második bekezdés, A és B pontok)

2:10

Mindkét csapat a rendes játékidőben – félidőnként – egy-egy csapatidőkérést vehet igénybe, melynek hossza 1 perc. A meghosszabbítások ezek alól kivételt képeznek. (Magyarázat a játékszabályokhoz 3. pont „Holtidő”)

Megjegyzés:

Az IHF, a kontinentális és a nemzeti szövetségek saját hatáskörükben eltérő szabályozást alkalmazhatnak a csapatok időkéréseinek számára vonatkozóan, kimondva azt, hogy a csapatoknak mérkőzésenként 3 (kivéve a meghosszabbításokat), de a rendes játékidőben félidőnként maximum 2 időkérése lehet (ld. 3. sz. Magyarázatot)

Magyarázat a holtidőhöz:

Mindkét csapat félidőnként (kivéve a meghosszabbításokat) egy perc időtartamú holtidőt kérhet. A csapat egyik hivatalos személye, aki a holtidőt kéri, az erre a célra rendszeresített „zöld lapot“ a versenybírói asztalnál a titkárnak adja. A zöld lap ajánlott mérete 15×20 cm és mindkét oldalán egy nagy „T“ betű áll.Az a csapat kérhet holtidőt, amelyik a labdával rendelkezik.Amennyiben a csapat nem veszíti el a labdát, mielőtt az időmérő a jelzést megadhatta volna (ellenkező esetben a zöld lapot vissza kell adni a csapatnak), úgy a csapat részére azonnal ki kell adni holtidőt. A holtidő kérésekor az időmérő sípjellel megszakítja a játékot, megállítja az órát, karjelzést ad (15. karjelzés) és nyújtott karral a holtidőt kérő csapat cserehelyének irányába mutat. A zöld lapot a versenybírói asztalnak a holtidőt kérő csapat felőli oldalán kell felállítani a holtidő időtartamáig.A játékvezető megerősíti a holtidő tényét, az időmérő elindít egy külön órát a holtidő méréséhez. A titkár bejegyzi a holtidőt a versenyjegyzőkönyvbe az azt kérő csapat rovatába a megfelelő félidőhöz.A holtidő alatt a játékosok és a hivatalos személyek a saját cserehelyük környezetében tartózkodhatnak, a játéktéren és azon kívül.A játékvezetők a játéktér közepén helyezkednek el, és egyikük egy rövid időre a versenybírói asztalhoz mehet egyeztetés céljából.A holtidőben elkövetett vétségeket úgy kell elbírálni, mintha azokat a játékidő alatt követték volna el (16:10). Annak nincs jelentősége, hogy a játékosok/hivatalos személyek a játéktéren vagy azon kívül tartózkodtak. Ennek megfelelően kaphatnak figyelmeztetést, időleges kiállítást vagy kizárást a 16:1-3 és 16:6-9 szerinti sportszerűtlen magatartásért (8:7-10), vagy a 8:6 b szabálypont alá tartozó vétségekért.

50 másodperc elteltével az időmérő sípjellel figyelmeztet, hogy a mérkőzést 10 másodperc múlva folytatni kell. A holtidő időtartamának lejártakor a csapatok kötelesek a játék folytatására készen állni. A mérkőzés a holtidő megadásakor fennálló játékhelyzetnek megfelelő dobással vagy ha a labda játékban volt, a holtidőt kérő csapat szabaddobásával folytatódik ott, ahol a labda a játékidő-megszakításkor volt.
Az időmérő a játékvezető sípjelekor elindítja az órát.
A játékidő utolsó 5 perce az óra 55:00 vagy 05:00 jelzésekor kezdődik.

IHF állásfoglalás, MKSZ Versenykiírás

2:10 szabály: Időkérés (Csak NB-s <NBI, NBI/B, NBII> felnőtt férfi és női bajnoki mérkőzéseken, az Ifjúsági I., II. és III. osztály mérkőzésein, valamint a Magyar Kupa mérkőzéseken alkalmazható!)
A csapatok a mérkőzés rendes játékideje alatt (a hosszabbításokat kivéve) összesen három-három alkalommal jogosultak időkérésre.
A rendes játékidőben félidőnként egy csapatnak csak két időkérésre van lehetősége. Egy csapat két időkérése között az ellenfélnek a labdát legalább egyszer birtokolnia kell.
Három darab, 1,2,3 számmal jelölt zöld időkérőlap áll minden csapat rendelkezésére. Az első félidőben mindkét csapat megkapja az 1-es és a 2-es számú zöld időkérő lapot, a második félidőben a 2-es és a 3-as számú lapot kapja, amennyiben az első félidőben csak egyszer kért időt. (A félidő végén a csapatoknál maradt zöld kártyát/kat a versenybizottság visszakéri.)
Amennyiben a csapat az első félidőben mindkét időkérési lehetőségét felhasználta, a második félidőre csak a 3-as számú időkérő lapot kapja meg.
A rendes játékidő utolsó 5 percében minden csapatnak csak egy-egy alkalommal van lehetősége időkérésre.
Amennyiben a rendes játékidő 55:00 percében egy csapat még rendelkezik két időkérési lehetőséggel, akkor a csapathoz közelebb ülő időmérő/titkár/szövetségi képviselő az egyik zöld kártyát visszakéri.

A támadó csapat edzője akkor kér időt amikor a csapatának játékosa által eldobott labda a levegőben van, az időkérést engedélyezni kell, az idő kiadható.
A holtidő utáni játékfolytatás szándékos késleltetését – játékos vagy hivatalos személy részéről – a progresszív büntetés előírásai szerint kell elbírálni.
Amennyiben az időmérő vagy a játékvezető elmulasztotta megadni a kért holtidőt – nem óvási ok.

MKSZ JAB állásfoglalása: (2:10)

Holtidőt követő játékfolytatáskor, amennyiben nem indult el a nyilvános óra és a megengedettnél több játékos – vagy időlegesen kiállított játékos, vagy a játéktéren ápolt játékos csapata harmadik támadásának befejezése előtt – tartózkodik a játéktéren:
A mérkőzést a hibázó játékos(ok) büntetése után (többletjátékos, időlegesen kiállított játékos 4:6, ápolt játékos 4:11), a nyilvános óra helyesbítésével és

  1. ha a vétkes csapatnál volt a labda a játékidő-megszakításakor, akkor a játék a vétlen csapat szabaddobásával folytatódik
  2. ha a vétlen csapatnál volt a labda, akkor a játék a játékhelyzetnek megfelelő dobással folytatódik ott, ahol a labda a játékidő-megszakításkor volt.
    A holtidő alatt az időlegesen kiállított játékosok is büntetlenül a játéktérre léphetnek a saját cserehelyük közvetlen környezetében.

3. szabály: A labda

A labda

  3:1

A labda borítása bőrből vagy szintetikus anyagból készül. Alakja gömbölyű. A külső anyag nem lehet fényes vagy csúszós (17:3).

3:2

Az egyes kategóriákban a következő kerületű és súlyú labdákat kell használni:

A férfiak és a 16 éven felüli évjáratúak esetében 58-60 cm és 425-475 g (IHF 3-as méret);
A nők, a 14 éves kor feletti leányok, valamint 12-16 év közötti fiúk esetében 54-56 cm és 325-375 g (IHF 2-es méret);
A 8-14 év közötti leányok és a 8-12 év közötti fiúk esetében 50-52 cm és 290-330 g (IHF 1-es méret)

Magyarázat:

A technikai követelményeket, amelyeket minden nemzetközi versenyen a labdával szemben teljesíteni kell, az IHF labda szabályzata tartalmazza.
A „mini” kézilabdában használandó labda méretét és súlyát nem szabályozza a normál játékszabályzat.

MKSZ JAB állásfoglalás:

A labdán megengedett a reklámfelirat használata.
A labda lehet többszínű, multicolor

3:3

Minden mérkőzésre legalább két szabályos labdát kell előkészíteni (3:1-2. szabály). A tartaléklabdának a mérkőzés alatt az időmérő asztalánál mindig és azonnal rendelkezésre kell állni a játék folyamán.

MKSZ JAB állásfoglalás:

Mindkét csapatnak a sorsoláskor a szabályoknak megfelelő labdát kell előkészíteni.
(Csak NB I-es, NBI/B-s és NB II-es mérkőzéseken!)

Bajnoki mérkőzést megelőzően a hazai csapat köteles két egyforma márkájú labdát a választáskor a játékvezetőknek bemutatni.

3:4

A játékvezetők döntik el, mikor kell igénybe venni a tartalék labdát. Ebben az esetben a játékvezetőknek a tartalék labdát mihamarabb játékba kell hozniuk annak érdekében, hogy a játékmegszakítás minimális legyen és elkerüljék a játékidő-megszakítást.

MKSZ JAB állásfoglalás:

A tartalék labdát, ha az eredeti labda ismét játékra alkalmassá válik (megtisztították, távolról visszakerült, stb.) csak akkor kell visszacserélni, ha a játékvezetők azt a tartalék labda alkalmatlansága miatt indokoltnak látják. (A tartaléklabda az eredeti labdával azonos értékű, szabályos.)
A játékvezetőknek gondoskodni kell arról, hogy a mérkőzés játékideje alatt további labdák a versenyhelyen, különösen a cserehelyen ne legyenek hozzáférhetők.

4. szabály: Csapat, játékoscsere, felszerelés, sérülés

A csapat

4:1

A csapat 14 játékosból áll.
A játéktéren egy időben legfeljebb 7 játékos tartózkodhat. A többi játékos a cserejátékos.
Az a játékos, akit kapusként jelöltek, bármikor szerepelhet mezőnyjátékosként (figyelembe véve a 8:5 szabály magyarázat 2. bekezdését). A mezőnyjátékos ugyancsak bármikor átveheti a kapus feladatkörét feltéve, hogy kapusként megkülönböztethető (figyelembe véve a 4:4 és 4:7 szabálypontokat).
Amennyiben egy csapat kapus nélkül játszik, a játéktéren egy időben 7 mezőnyjátékos tartózkodhat. (ld. 4:7, 6:1, 6:2c, 6:3, 8:7f, 14:1a).
A 4:4-4:7 szabályokat kell alkalmazni egy kapus mezőnyjátékosra történő cseréjekor.
A mérkőzést a csapatnak legalább 5 játékossal kell elkezdeni.
A csapat a játékidő végéig – beleértve a meghosszabbításokat is – bármikor kiegészülhet 14 játékosra.
Ha a mérkőzés folyamán a játéktéren a játékosok száma 5 alá csökken, tovább lehet játszani. A játékvezetők belátásán múlik, hogy mikor szakítják félbe a mérkőzést (17:12).

Megjegyzés:
Az IHF, a kontinentális és a nemzeti szövetségek saját felelősségi hatáskörükben eltérő szabályozást alkalmazhatnak a játékosok számára vonatkozóan, de az nem lehet több, mint 16 játékos.


Versenykiírás:
A Magyar Nemzeti Bajnokságban és a Magyar Kupa mérkőzésein 16 játékos szerepeltethető

4:2

A csapat a mérkőzés folyamán legfeljebb 4 hivatalos személyt foglalkoztathat. A hivatalos személyek a mérkőzés alatt nem cserélhetők. Közülük egy személyt „csapatfelelősként” kell megjelölni. Csak ő jogosult az időmérővel/titkárral és esetleg a játékvezetővel tárgyalni (kivéve a holtidő kérését, mert azt bármelyik hivatalos személy kezdeményezheti).
A hivatalos személyek a mérkőzés alatt általában nem jogosultak a játéktérre lépni. A szabály elleni vétséget, mint sportszerűtlen magatartást kell büntetni (8:7-10, 16:1 b, 16:3 e-g és 16:6 c). A játékot az ellenfél javára ítélt szabaddobással kell folytatni (13:1 a-b, valamint a Magyarázat a játékszabályokhoz 7. pont “Az időmérő és a szövetségi képviselő beavatkozásai”).
A csapatfelelős felel azért, hogy a játék kezdetekor a 4 hivatalos személyen és a játékra jogosult játékosokon kívül más ne tartózkodjon (4:3) a cserehelyen.
Szintén ő felelős a „Cserehely-szabályzat” előírásainak a teljes csapat által való betartásáért.
Ezek elmulasztása esetén a csapatfelelőst büntetni kell. (16:1 b, 16:3 e 16:6 c).

IHF állásfoglalás:
Játékosok és hivatalos személyek cseréje (4:1 és 4:2)
Abban az esetben, ha egy csapat nem rendelkezik a maximális számú játékossal (4:1) vagy a maximális hivatalos személlyel (4:2), megengedett:
– egy, már a mérkőzés jegyzőkönyvében szereplő játékost utólagosan hivatalos személyként nevesíteni/szerepeltetni,
– egy, már a mérkőzés jegyzőkönyvében szereplő hivatalos személyt utólagosan játékosként nevesíteni/szerepeltetni.

A játékosok és a hivatalos személyek maximális létszámát túllépni nem lehet.

A játékos és/vagy hivatalos személy eredeti funkcióját a mérkőzés jegyzőkönyvében törölni kell. Nem megengedett a helyettesítés a törölt játékos vagy hivatalos személy eredeti funkciójában. Továbbá az sem megengedett, hogy a jegyzőkönyvben maximális játékos és/vagy hivatalos személlyel rendelkező csapatnál a játékost vagy hivatalos személyt töröljék annak érdekében, hogy a jegyzőkönyvben nem szereplő további játékosokat és/vagy hivatalos személyeket cserélni/helyettesíteni tudjanak a csapatok. Nem megengedett egy személy szerepeltetése játékosként és hivatalos személyként is. (pl.: játékosedző)
Az IHF, a kontinentális és a nemzeti szövetségek saját felelősségi hatáskörükben eltérő szabályozást alkalmazhatnak.
A játékosok és a hivatalos személyek funkcióváltás előtti személyes büntetéseit (figyelmeztetés, kiállítás) figyelembe kell venni a további adható büntetéseknél.

MKSZ JAB állásfoglalása:
A cserehelyen 14 év alatti gyermek nem szerepelhet a hivatalos személyek között.

A csapatkapitány megjelölése nem kötelező.

4:3

A játékos és a hivatalos személy akkor rendelkezik részvételi jogosultsággal, ha a kezdődobásnál jelen van és a neve a versenyjegyzőkönyvben szerepel.
A mérkőzés megkezdése után érkező játékosnak, hivatalos személynek az időmérőtől, titkártól kell részvételi jogosultságot kapniuk és a nevüket be kell írni a versenyjegyzőkönyvbe.
A részvételi jogosultsággal rendelkező játékos saját cserehelyén bármikor a játéktérre léphet (figyelemmel a 4:4 és a 4:6 szabálypontokra).
A csapatfelelős felel azért, hogy csak részvételi jogosultsággal rendelkező játékos léphessen a játéktérre. Ellenkező esetben a csapatfelelőst sportszerűtlen magatartás miatt büntetni kell
(13:1 a-b, 16:1 b, 16:3 e, 16:6 c, és a Magyarázat a játékszabályokhoz 7. pont “Az időmérő és a szövetségi képviselő beavatkozásai”).

MKSZ JAB állásfoglalása:
A részvételi jogosultsággal nem rendelkező játékos játéktérre lépését követően a csapatfelelőst progresszíven büntetni kell.


A mérkőzés folytatása:

– ha a játékos akkor lépett a játéktérre, amikor a labda játékban volt: szabaddobás, illetve 7m-es dobás
– ha játékmegszakítás alatt lépett be a játékos a játéktérre: játékhelyzetnek megfelelő dobás.
Ha a részvételi jogosultsággal nem rendelkező játékos a játéktérre lépését követően sportszerűtlen magatartást tanúsít, büntetni kell.

A játékoscsere

4:4

A cserejátékosok a mérkőzés alatt – anélkül, hogy az időmérőnél vagy a titkárnál cserére jelentkeznének – bármikor és ismételten cserélhetők (lásd azonban 2:5 és 4:11 szabályokat), ha a lecserélt játékosok a játékteret már elhagyták (4:5).
A játékteret elhagyni és oda belépni csak a saját cserehelyen szabad (4:5). Ugyanez érvényes a kapuscserére is (4:7 és 14:10).
A játékoscsere szabályai érvényesek a játékidő-megszakítás – „time out” – alatt is (a holtidő kivétel).

Magyarázat:
A cserevonalak a korrekt játékoscserét segítik. Azt azonban nem szolgálják, hogy a játékos büntetést kapjon akkor, amikor előnyszerzési szándék nélkül átlépi az oldal- vagy alapvonalat (pl. közvetlenül a cserehely mellett lévő vízért, vagy törölközőért megy, esetleg kiállítás után nem sportszerűtlen szándékból – sérülés – a cserehelyen kívül hagyja el a játékteret). A játéktér taktikai és nem megengedett elhagyását a 7:10 szerint kell büntetni.

IHF állásfoglalás:

A játékosoknak minden esetben a saját cserehely vonalukon keresztül kell be- és kilépniük. Kivétel játékidő-megszakítás alatt a sérült játékos játéktér elhagyása.
A nyilvánvalóan a cserehelyen vagy az öltözőben kezelésre szoruló játékosoktól nem kell megkövetelni, hogy cserehely vonalukon keresztül hagyják el a játékteret. Ezenkívül a játékmegszakítás minimalizálása érdekében a játékvezetők engedjék meg, hogy a sérült játékos helyére becserélendő játékos a játéktérre léphessen még mielőtt a sérült elhagyja azt.

4:5

A szabálytalan cserét a vétkes játékos időleges kiállításával kell büntetni. Amennyiben egy adott helyzetben ugyanabból a csapatból többen is szabálytalanul cserélnek, akkor csak azt a játékost kell büntetni, aki először szabálytalankodott.
A mérkőzés az ellenfél javára ítélt szabaddobással folytatódik.
(13:1 a-b, Magyarázatok a játékszabályokhoz 7. pont “Az időmérő és a szövetségi képviselő beavatkozásai”).

MKSZ JAB állásfoglalása:
Ha a játékvezető vagy az időmérő/titkár a védekező csapat játékosának vagy hivatalos személyének szabálysértése miatt megszakítja a játékot, és szóbeli figyelmeztetés vagy személyes büntetés következik, a szabaddobást azon a helyen kell végrehajtani, ahol a labda a megszakításkor volt, amennyiben ez a hely a vétlen csapat számára kedvezőbb (4:2-3, vagy 4:5-6). (13:6)

Ha a szabálytalan cserét akkor követik el, amikor a labda nincs játékban (pl. valamilyen formai dobás következik) a mérkőzést a játékmegszakítás helyzetének megfelelő dobással kell folytatni. (13:3)

4:6

Ha egy játékos (az alaplétszámon felül), többletjátékosként, csere nélkül lép a játéktérre vagy egy játékos a cserehelyről jogosulatlanul játékba avatkozik, időlegesen ki kell állítani és a csapatból egy másik játékosnak 2 percre el kell hagyni a játékteret.

Ha az időlegesen kiállított játékos a kiállítási idő alatt a játéktérre lép, újabb 2 percre ki kell állítani és az előző kiállításból megmaradt idő tartamára egy másik játékosnak el kell hagynia a játékteret.
Mindkét esetben a mérkőzés az ellenfél javára ítélt szabaddobással folytatódik (13:1 a-b, Magyarázatok a játékszabályokhoz 7. számú kiegészítés).

IHF állásfoglalása:
A csere nélkül többletjátékosként játéktérre lépő játékost 2 percre ki kell állítani.

Ha nem állapítható meg, hogy ki volt a vétkes játékos, a következők szerint kell eljárni:
– A szövetségi képviselő vagy a játékvezetők a csapatfelelőstől kérik a vétkes játékos megnevezését.
– A megnevezett játékos személyes büntetésként 2 perces kiállítást kap.
– Ha csapatfelelős megtagadja a vétkes játékos megnevezését, a szövetségi képviselőnek vagy a játékvezetőknek kell nevesíteni a játékost, aki személyes büntetésként 2 perces kiállítást kap

Megjegyzés:
– Csak a játékmegszakításkor játéktéren tartózkodó játékosok közül lehet “vétkes játékost” megnevezni.

– Ha a “vétkes játékos” 3. időleges kiállítását kapja, a 16:6d szerint ki kell zárni a játékost.

Lásd: 8:5, 8:6, 8:9, 8:10

MKSZ JAB állásfoglalása:
A mérkőzés közben olyan játékos készül végrehajtani a 7m-es dobást, aki szabálytalan cserével vagy aki többletjátékosként lépett be a játéktérre:
ha még nem hangzott el a sípjel a dobás végrehajtására:
a hibázó játékos büntetése után, a 7m-es dobás végrehajtása;
ha a dobást végrehajtották és gólt értek el, a kezdődobásra adott sípjel előtt:
„time out”, a gól visszavonása, a hibázó játékos büntetése, majd szabaddobás az ellenfél javára;
ha a dobást végrehajtották, gólt értek el, valamint a kezdődobáshoz a sípjel is elhangzott:
„time out”, a gólt már nem lehet visszavonni. A hibázó játékos büntetése után, szabaddobás az ellenfél javára vagy a játékhelyzetnek megfelelő dobás, (írásos jelentés);
ha nem értek el gólt: „time out”, a hibázó játékos büntetése után, a játék az ellenfél szabaddobásával vagy a játékhelyzetnek megfelelő dobással folytatódik (4:6, de 13:2).

A felszerelés

4:7

A csapat mezőnyjátékosainak olyan egységes öltözéket kell viselniük, amelynek színkombinációja és megjelenése az ellenféltől világosan megkülönböztethető legyen. Az egy csapaton belül szerepeltetett kapusok mez színének meg kell egyeznie egymással és különböznie kell a mezőnyjátékosok és az ellenfél kapusainak mez színétől is (17:3)

Versenykiírás:
NB I.:
Amennyiben a mérkőzés játékvezetői úgy ítélik meg, hogy a két csapat felszerelésének színösszeállítása zavaró, akkor a vendégcsapat köteles más színű sportfelszerelésben játszani.
NB I/B., NB II.:
Amennyiben a mérkőzés játékvezetői úgy ítélik meg, hogy a két csapat felszerelésének színösszeállítása zavaró, akkor a hazai csapat köteles más színű sportfelszerelésben játszani.

Magyar Kupa:
Amennyiben a mérkőzés játékvezetői úgy ítélik meg, hogy a két csapat felszerelésének színösszeállítás zavaró, akkor az I-III. fordulóban a hazai csapat köteles más színű sportfelszerelésben játszani. A IV. fordulóban, a negyeddöntőben, az elődöntőben és a döntőben a mérkőzéseken a “B” csapatként megnevezett sportszervezet játékosai kötelesek más színű sportfelszerelésben játszani.


MKSZ JAB állásfoglalása:
A mezőnyjátékosok melegítőruhában nem játszhatnak, a kapuba állított játékos igen.
A mezőnyjátékos és a kapus egymás közötti cseréjénél: ha a mezszín nem megkülönböztethető, formai hibának kell tekinteni, korrekció szükséges, büntetés nélkül.
A csapat hivatalos személyeinek (és lehetőleg a törlésre kijelölt személyeknek is) a cserehelyen teljes sport- vagy civil ruházatot kell viselniük. Bármilyen olyan ruházat, mely összekeverhető az ellenfél mezőnyjátékosainak ruházataival, nem megengedett. (Cserehely-szabályzat 3. pont)

MKSZ JAB javaslat:
A mérkőzés megkezdése előtti bemutatásnál a játékvezetők ellenőrizzék, hogy a csapatok egységes felszerelésben vonuljanak a játéktérre.

4:8

A játékosok kötelesek a hátukon legalább 20 cm, a mellükön legalább 10 cm magas, 1-99-ig terjedő számot viselni.
Azoknak a játékosoknak, akik mezőnyjátékosként és kapusként is szerepelnek a mérkőzésen, az eredeti mezszámaikat meg kell tartaniuk. A számok színe jól megkülönböztethető legyen az öltözék színétől.

IHF állásfoglalás:

Játékos játéktérre lépése hibás mezszínben vagy mezszámban (4:7 és 4:8)
A 4:7 és 4:8 szabályban leírtak elleni szabálytalanság esetén a hibázó csapat, amennyiben játékmegszakítás előtt a birtokában volt a labda, megtarthatja a labdát. A játékmegszakítást követően a játékosnak meg kell szüntetni a rendellenességet és a játék a játékmegszakítást megelőzően a labdát birtokló csapat, a játékhelyzetnek megfelelő dobásával folytatódik.

MKSZ JAB állásfoglalása:
Ha
egy játékos mezének színkombinációja eltér a társaitól, az eltérést meg kell szüntetni.
Ha egy játékra jogosult játékos más mezszámmal lép a játéktérre, mint ami a versenyjegyzőkönyvben szerepel, korrekció szükséges.
A játékos és a csapatfelelős ezekben az esetekben nem büntethető, és a játékmegszakítást megelőzően a labdát birtokló csapat a labdát megtarthatja.

4:9

A játékosoknak cipőt kell viselniük.
A játékosokat veszélyeztető vagy jogtalan előnyt biztosító tárgyak nem viselhetők. Ilyenek pl.: a fej és arcvédők, maszkok, kesztyűk, karkötők, karórák, gyűrűk, láncok, fülbevalók, látható helyen lévő piercingek, keret és rögzítés nélküli szemüvegek, valamint minden olyan tárgy, amelyek a játékosokat veszélyeztetik (17:3).
Ha egy játékos a többieket veszélyeztető tárgyat visel, a mérkőzésen nem szerepelhet addig, amíg a szabálytalanságot meg nem szüntetik.
Lapos gyűrű, kis fülbevaló és piercing viselése megengedett, ha le van ragasztva és a többi játékosra nézve nem veszélyes. Homlokszalag, fejkendő, csapatkapitányi szalag viselhető, ha puha, rugalmas anyagból készült.
A csapatfelelős a mérkőzés jegyzőkönyvének mérkőzés kezdete előtti aláírásával igazolja, hogy az összes játékos öltözéke szabályos.
Ha a játékvezetők a mérkőzés megkezdése után szabálytalan öltözéket tapasztalnak (4:9 szerint), a csapatfelelőst progresszíven kell büntetni és az érintett játékosnak el kell hagynia a játékteret, míg a szabálytalanságot nem szüntetik meg.
Ha a csapatnak kételye támad az öltözék szabályosságát illetően, a csapatfelelősnek egyeztetnie kell a játékvezetőkkel vagy a szövetségi képviselővel a mérkőzés előtt (ld. még 2. sz. melléklet „Irányelvek és értelmezések”).

IHF állásfoglalás:

Tiltott tárgyak, sisakok, maszkok és térdvédők (4:9)

Minden fajta fej és arcvédő (beleértve azokat is, amelyek csak részlegesen takarják az arcot) használata tilos.
Ami a térdvédőket illeti: a fém részekből készülteket nem megengedett viselni, míg a műanyag eszközök teljesen kibéleltek kell, hogy legyenek. A bokavédők kemény (fém vagy műanyag) részeit be kell fedni. Csak olyan könyökvédők megengedettek, amelyek puha anyagból készültek.
Az egyéb, nem megengedett eszközök használata esetén ugyanúgy kell eljárni, mint az arcvédőnél leírtaknál.
A szövetségek és játékvezetők nem adhatnak kivételt ezen szabályok alól. Amennyiben egy csapatfelelős kétely esetén a szövetségi képviselőhöz vagy a játékvezetőkhöz fordul, ők a 4:9 és az “Irányelvek” szerint fognak dönteni. Ebben az összefüggésben a legfontosabb döntési elvek: “nem veszélyes”, “jogtalan előnyt” nem biztosító. Ez a döntés az IHF Orvosi Bizottságának koordinálásban született.
További tanácsokat (javasolt intézkedések játékvezetők és szövetségi képviselők számára) ld. az 1.sz. és 2. sz. mellékletekben.

Ragasztó/Vaksz (4:9)
Megengedett a ragasztó (vaksz) használata és annak elhelyezése/tárolása a cipőn, ha az nem veszélyezteti az ellenfél egészségét.
Tilos a ragasztó (vaksz) elhelyezése/ tárolása a karokon, kezeken, csuklón. Ez veszélyeztetheti az ellenfél egészségét azzal, hogy a szembe, arcra kerülhet. A 4:9 szerint ez a gyakorlat nem megengedhető.
A nemzeti szövetségek további korlátozásokat is alkalmazhatnak.

1. számú melléklet: További tanácsok tiltott maszkokkal és más nem engedélyezett tárgyakkal kapcsolatban (4:9)

Az IHF-PRC rendszeresen kap felkéréseket állásfoglalásokra vagy épp kivételek jóváhagyására különböző arcmaszkokat illetően annak ellenére, hogy az „Irányelvek és értelmezések” fejezetben foglaltak határozottan tiltják bármilyen arcmaszk használatát.

A kérdezők részéről fő érvként – személyes értékítéletükre alapozva és azt általában fotókkal is alátámasztva – az kerül elő, hogy a megfelelő speciális maszk nem veszélyezteti a játékosok egészségét. Azonban az IHF Orvosi Bizottsága minden típusú és méretű maszk használatát tiltja ajánlásukban. Így nincs helye olyan értelmezésnek, amely azzal kapcsolatosak, hogy a maszk nem okoz veszélyt másokra.
Mindazonáltal időről időre előfordul, hogy egyes klubok vagy játékosok hivatkozva az arcvédők veszélytelenségére, ellenszegülnek az ilyen maszkok tiltásának, ezzel további döntési problémát okozva az érintett mérkőzés játékvezetőinek és szövetségi képviselőinek.
A fent említettek miatt az IHF-PRC a játékvezetőknek, időmérőknek és szövetségi képviselőknek a következő ajánlásokat adja ki ábrával együtt a 4:9 és 17:3 második bekezdésében, illetve az “Irányelvek és értelmezések” állásfoglalásaiban meghatározott rendelkezések kiegészítéseként.

Arcvédőt viselő játékos játszani szándékozik a mérkőzésen…

A játékvezetők által hozott intézkedések főleg attól függenek, hogy mikor fordul elő először, illetve ismétlődően az eset.
Az első esetben észlelt szabálytalanság esetén a vétkes játékos és csapatfelelős figyelmét fel kell hívni az arcvédő tilalmára. A vétkes játékosnak és csapatfelelősnek el kell mondani, hogy korrigálják a problémát, és csak akkor folytathatja a játékot, ha a szabálytalanságot megszüntették. Ha a játékos figyelmét először hívtuk fel erre, akkor nem szükséges személyes/progresszív büntetést adni.
Ha a játékos nem jár el megfelelően figyelemhívás ellenére sem, első ismétlődés esetén komoly sportszerűtlen magatartásként kell megítélni és a 8:8a szerint 2 perces időleges kiállítással kell büntetni (ld. még a lenti 1.2 pontban leírt speciális kivételt). Továbbá a játékost ismét fel kell szólítani a probléma javítására.
Második alkalommal észlelt kihágást súlyos sportszerűtlenségnek kell ítélni és a vétkes játékost ki kell zárni (írásos jelentés nélkül) a 8:9 szabálynak megfelelően.
Az IHF-PRC véleménye szerint az alábbi esetek fordulhatnak elő, melyek részben ugyan csak elméleti lehetőségek:

1.1
A mérkőzés előtti (a bemelegítés alatti) 4:9 szerinti szabálytalanság esetén, a 17:3 második bekezdésének megfelelően fel kell hívni a játékos és csapatfelelős figyelmét a tilalomra.

A játékosnak el kell mondani, hogy távolítsa el az arcvédőjét (4:9; “Irányelvek és értelmezések”).
A játékost és a csapatfelelőst arról is tájékoztatni kell, hogy a 4:9 elleni ismételten előforduló szabálytalanságot sportszerűtlen viselkedésnek kell ítélni a 17:5 második bekezdése és a 8:7 bevezetése szerint és progresszíven kell büntetni a játékost a 8:8a vagy 8:9 szerint.

1.2
Abban az esetben, ha játék kezdésekor a játékos arcvédőt visel, a játék nem kezdhető el. A vétkes játékost a 16:11 második bekezdésének a) pontja szerint figyelmeztetni kell.

Az arcvédőben lévő játékosnak el kell hagynia a játékteret.
Csak akkor játszhat, ha megszüntették a szabálytalanságot.

1.3
Abban az esetben, ha a játékos arcvédőben a mérkőzés folyamán játéktérre lép, a játékvezetőknek vagy időmérőnek/szövetségi képviselőnek azonnal meg kell állítani a játékidőt, a többi játékos potenciális veszélyeztetése miatt.

A 8:8a (provokatív viselkedés) miatt a vétkes játékost időleges kiállítással kell büntetni (16:3 f).
A vétkes játékosnak el kell hagynia a játékteret és meg kell szüntetni a szabálytalanságot.
A játékos csak a 2 perces büntetése után vehet részt ismét a játékban és csak akkor, ha megszüntette a szabálytalanságot.
A mérkőzést az ellenfél szabaddobásával kell folytatni a 13:1 szerint (7 m-es dobással, ha a mérkőzés tiszta gólhelyzetben közben került megszakításra; 14:1a).

1.4
Ha a játékos második alkalommal lép a játéktérre arcvédőben a mérkőzés folyamán, a játékvezetőknek vagy időmérőnek/szövetségi képviselőnek azonnal meg kell állítani a játékidőt a többi játékos potenciális veszélyeztetése miatt.

A játékos ismételt szabálytalan viselkedését súlyos sportszerűtlenségnek kell ítélni a 8:9 szerint.
A 16:6b szerint a játékost ki kell zárni.
A 16:7 és 16:8 1-4 bekezdéseinek előírásaira szintén ügyelni kell.
A mérkőzést az ellenfél szabaddobásával kell folytatni a 13:1 szerint (7 m-es dobással, ha a mérkőzés tiszta gólhelyzetben került megszakításra; 14:1a).

2.1
Abban az esetben, ha a játékvezetők a mérkőzés előtt (a bemelegítésnél) nem észlelik a szabálytalanságot, a mérkőzés kezdetekor játéktéren lévő játékosnak a 4:9 szerint fel kell hívni a figyelmét a szabálytalanság megszüntetésére.

A mérkőzés nem kezdhető meg, míg a vétkes játékos a játéktéren van.
A játékost és a csapatfelelőst arról is tájékoztatni kell, hogy amennyiben a 4:9 szerinti ismételten előforduló szabálytalanságot sportszerűtlen viselkedésnek kell ítélni a 17:5 második bekezdése és a 8:7 bevezetése szerint és progresszíven kell büntetni a játékost a 8:8a és 8:9 alapján.
Ezután a következhet a kezdődobás (10:1, első bekezdés).

2.2
Abban az esetben, ha a játékvezetők vagy időmérő/szövetségi képviselő által korábban nem észlelt arcvédős játékos a játéktérre lép, azonnal meg kell állítani a játékidőt a többi játékos potenciális veszélyeztetése miatt.

A 4:9 szerint fel kell hívni a játékos figyelmét a szabálytalanság megszüntetésére.
A játékost és a csapatfelelőst arról is tájékoztatni kell, hogy amennyiben a 4:9 szerint ismételten előforduló szabálytalanságot sportszerűtlen viselkedésnek kell ítélni a 17:5 második bekezdése és a 8:7f bevezetése szerint és progresszíven kell büntetni a játékost a 8:8a és 8:9 alapján.
A mérkőzést az ellenfél szabaddobásával kell folytatni a 13:1 szerint (7 m-es dobással, ha a mérkőzés tiszta gólhelyzetben került megszakításra; 14:1a).

2.3
Abban az esetben, ha fent említett figyelemfelhívás ellenére a játékos arcvédőben a játéktérre lép, a játékvezetőknek vagy időmérőnek/szövetségi képviselőnek azonnal meg kell állítani a játékidőt a többi játékos potenciális veszélyeztetése miatt.

A 8:8a (provokatív viselkedés) miatt a vétkes játékost időleges kiállítással kell büntetni (16:3 f).
A vétkes játékosnak el kell hagynia a játékteret és meg kell szüntetni a szabálytalanságot.
A játékos csak a 2 perces büntetésének lejárta után vehet részt ismét a játékban és csak akkor, ha megszüntette a szabálytalanságot.
A mérkőzést az ellenfél szabaddobásával kell folytatni a 13:1 szerint (7 m-es dobással, ha a mérkőzés tiszta gólhelyzetben került megszakításra; 14:1a).

2.4
Ha a játékos a figyelemfelhívás (2:2) után második alkalommal lép a játéktérre arcvédőben a mérkőzés folyamán, a játékvezetőknek vagy időmérőnek/szövetségi képviselőnek azonnal meg kell állítani a játékidőt a többi játékos potenciális veszélyeztetése miatt.

A játékos ismételt szabálytalan viselkedését súlyos sportszerűtlenségnek kell ítélni a 8:9 szerint.
A 16:6b szerint a játékost ki kell zárni.
A 16:7 és 16:8 1-4 bekezdéseinek előírásaira szintén ügyelni kell.
A mérkőzést az ellenfél szabaddobásával kell folytatni a 13:1 szerint (7 m-es dobással, ha a mérkőzés tiszta gólhelyzetben került megszakításra; 14:1a).

(Lásd még: 1.és 2.sz. melléklet: További tanácsok tiltott maszkokkal és más
nem engedélyezett tárgyakkal kapcsolatban (4:9))

A sérülés

4:10

Ha egy játékos vérzik, illetve a teste, vagy az öltözéke véres, azonnal és felszólítás nélkül el kell hagynia a játékteret a cserehelynél a vérzés megállítása, a seb letakarása és a vér lemosása (a testéről és a felszerelésről) céljából. Amíg ez nem történik meg, a játékos nem térhet vissza a játéktérre.
Azt a játékost, aki ebben az esetben nem követi a játékvezető utasításait, sportszerűtlen magatartás miatt büntetni kell (8:7, 16:1 b és 16:3 d).

4:11

Sérüléskor a játékvezető engedélyezheti, hogy a játékidő-megszakítása után – az érintett csapatból – két részvételre jogosult személy a cserehelyen a játéktérre lépjen (15-ös és 16-os játékvezetői karjelzés), és a sérült játékosnak segítséget nyújtson.
A játéktéren történt ápolás után a játékosnak azonnal el kell hagynia a játékteret. A játékos csak saját csapatának harmadik támadását követően léphet ismét játéktérre (eljárást és kivételeket ld. 8. sz. Magyarázatban).
Függetlenül a már letelt támadások számától, a játékos a félidei szünet után játéktérre léphet.
Ha a játékos túl korán lép játéktérre, a 4:4-4:6 szabályok szerint kell büntetni.

Megjegyzés:

Csak a nemzeti szövetségek jogosultak a 4:11 2. bekezdés alkalmazásának felfüggesztésére utánpótlás mérkőzésekre vonatkozóan.

Ha további személyek lépnek a játéktérre, beleértve a nem az érintett csapathoz tartozó személyeket is, az a játékosok esetében a 4:6 és a 16:3 a, a hivatalos személyeknél a 4:2, 16:1 b, 16:3 d és 16:6 c szerint jogosulatlan belépésnek minősül.
Azt a személyt, aki engedéllyel lép a játéktérre, de a sérült játékos gondozása helyett más játékosnak ad útmutatást, az ellenféllel vagy a játékvezetővel foglalkozik, sportszerűtlen magatartásért kell büntetni (16:1 b, 16:3 e és 16:6 c).
[su_spoiler title=”MKSZ JAB állásfoglalása” style=”simple” icon=”plus-square-1″]

MKSZ JAB állásfoglalása:

(Ápolt játékos többletjátékosként korábban belép)
a)
A játéktéren ápolt játékos, ha korábban (csapata harmadik támadásának befejezése előtt) többletjátékosként belép a játéktérre vagy többletjátékosként belép a játéktérre és játékba avatkozik – de nem akadályoz meg gólhelyzetet – időlegesen ki kell állítani és a csapatból egy másik játékosnak 2 percre el kell hagyni a játékteret, szabaddobás az ellenfél javára a cserehelytől vagy onnan, ahol labda a szabálytalan belépés pillanatában volt, ha az a kedvezőbb. (4:11 és 13:6)
b)
A játéktéren ápolt játékos, ha korábban (csapata harmadik támadásának befejezése előtt) többletjátékosként belép a játéktérre és 2 perces kiállítást érdemlő cselekménnyel játékba avatkozik – de nem akadályoz meg gólhelyzetet – időlegesen ki kell állítani és a csapatból egy másik játékosnak 2 percre el kell hagyni a játékteret, szabaddobás az ellenfél javára a cserehelytől vagy onnan, ahol labda a szabálytalan belépés pillanatában volt, ha az a kedvezőbb. (4:11 és 13:6)
c)
A játéktéren ápolt játékos, ha korábban (csapata harmadik támadásának befejezése előtt), amikor az ellenfél tiszta gólhelyzetben támad, többletjátékosként belép a játéktérre, ki kell zárni (kék lap) és a csapatból egy másik játékosnak 2 percre el kell hagyni a játékteret, a játék az ellenfél 7m-es dobásával folytatódik. (4:11 és 8:10b II, 13:2, 7. magyarázat)
d)
A játéktéren ápolt játékos, ha korábban (csapata harmadik támadásának befejezése előtt) többletjátékosként belép a játéktérre és játékba avatkozik, gólhelyzetet akadályoz meg, ki kell zárni (kék lap) és a csapatból egy másik játékosnak 2 percre el kell hagyni a játékteret, a játék az ellenfél 7m-es dobásával folytatódik. (4:11 és 8:10b II)
(Ápolt játékos cserével korábban belép)
e)
A játéktéren ápolt játékos, ha korábban (csapata harmadik támadásának befejezése előtt) cserével belép a játéktérre vagy cserével belép a játéktérre és játékba avatkozik – de nem akadályoz meg gólhelyzetet – időlegesen ki kell állítani, szabaddobás az ellenfél javára a cserehelytől vagy onnan, ahol labda a szabálytalan belépés pillanatában volt, ha az a kedvezőbb. (4:11 és 13:6)
f)
A játéktéren ápolt játékos, ha korábban (csapata harmadik támadásának befejezése előtt) cserével belép a játéktérre és 2 perces kiállítást érdemlő cselekménnyel játékba avatkozik – de nem akadályoz meg gólhelyzetet – időlegesen ki kell állítani, szabaddobás az ellenfél javára a cserehelytől vagy onnan, ahol labda a szabálytalan belépés pillanatában volt, ha az a kedvezőbb. (4:11 és 13:6)
g)
A játéktéren ápolt játékos, ha korábban (csapata harmadik támadásának befejezése előtt), amikor az ellenfél tiszta gólhelyzetben támad, cserével belép a játéktérre, időlegesen ki kell állítani, a játék az ellenfél 7m-es dobásával folytatódik. (4:11,13:2, 7. magyarázat)
h)
A játéktéren ápolt játékos, ha korábban (csapata harmadik támadásának befejezése előtt) cserével belép a játéktérre és játékba avatkozik, gólhelyzetet akadályoz meg, időlegesen ki kell állítani, a játék az ellenfél 7m-es dobásával folytatódik. (4:11, 7. magyarázat)

8.sz. magyarázat: Sérült játékos

Ha egy játékos úgy tűnik, hogy megsérült, a következő intézkedéseket kell megtenni:
a)
Ha a játékvezetők teljesen bizonyosak abban, hogy a sérült játékosnak a játéktéren van szüksége ápolásra, azonnal alkalmazzák a 15-ös és 16-os jelzést! Ennek következtében a játékosra az ápolást követően a 4:11 második bekezdés alkalmazandó.
Minden más esetben a játékvezetők kérjék meg a játékost a játéktér elhagyására, hogy a játéktéren kívül kaphassa meg az ápolást. Ha ez nem lehetséges az érintett játékost illetően, akkor alkalmazzák a 15-ös és 16-os jelzést! 4:11 második bekezdés alkalmazandó.
Ezen rendelkezésekkel szembeni szabálytalanságok sportszerűtlen viselkedés miatt büntetendők.
Ha egy játékos, akinek 3 támadás erejéig el kell hagynia a játékteret, 2 perces büntetést kapott, a kiállítást idő letelte után visszatérhet a játéktérre, függetlenül az addig megvalósult támadások számától.
Ha a hivatalos személyek megtagadják a játékos szükséges ápolását, a csapatfelelős progresszíven büntetendő (4:2 harmadik bekezdés)
b)
Az időmérő és titkár vagy a szövetségi képviselő felelősek a támadások számolásáért.

Ők tájékoztatják az érintett csapatot, mihelyt a játékos visszatérhet a játéktérre.
Egy támadás labdabirtoklással kezdődik és góllal vagy a labda elvesztésével végződik.
Amennyiben a sérült ápolására akkor kerül sor, amikor saját csapata birtokolja a labdát, akkor ez a támadás az elsőnek számolandó.
c)
A 4:11 második bekezdése a következő esetekben nem alkalmazandó:

c.a:
ha szükséges ápolás egy olyan szabálytalanság következtében történt, amiért az ellenfél játékosát progresszíven büntetni kellett;
c.b:
ha a kapus fejét találja el a labda és az ápolás a játéktéren válik szükségessé.IHF állásfoglalás:

IHF állásfoglalás:

Segítségadás sérült játékosnak (4:11)
Ha ugyanabból a csapatból egyszerre több játékos sérül meg, a játékvezetők a megengedetten felül további személyek belépését engedélyezhetik a sérültek segítésére, sérült játékosonként maximum 2 főnek.
A játékvezetők és a szövetségi képviselő fokozott figyelemmel járjanak el a (sürgősségi személyzet (pl.: mentősök) esetleges játéktérre lépése esetén.


MKSZ JAB állásfoglalás:
Amennyiben különböző okok miatt (pl.: nem sérüléshez) engedély nélkül, két hivatalos személy belép a játéktérre, progresszív büntetést kell alkalmazni. Az elsőnek belépőt, kezdve a figyelmeztetéssel, a másodiknak belépőt, kezdve az időleges kiállítással, kell büntetni. (16:1b, 16:1 magyarázata, 16:3e, 16:3 Magyarázata, 16:6c)
Az engedély nélkül a játéktérre belépő hivatalos személyek, további sportszerűtlen magatartását a progresszivitást figyelembe véve, időleges kiállítással vagy kizárással kell büntetni. (16:3 e, f, g és 16:6 b, c)
Sérüléskor az érintett csapatból a játékvezetők engedélye után egy időben három hivatalos személy is a játéktérre lép. Csak a harmadiknak belépőt kell büntetni.

5. szabály: A kapus

5:1

A kapus a kapuelőtérben védekezés céljából a labdát bármely testrészével érintheti.

5:2

A kapus a kapuelőtérben korlátlanul mozoghat a labdával – figyelmen kívül hagyva a mezőnyjátékosokra érvényes előírásokat (7:2-4, 7:7). A kidobás végrehajtását azonban nem halogathatja (6:4-5, 12:2 és 15:5 b).

5:3

A kapus labda nélkül elhagyhatja a kapuelőteret és részt vehet a játékban a mezőnyben. Ebben az esetben a mezőnyben játszó játékosokra érvényes szabályok vonatkoznak rá. (kivétel 8:5)
A kapuelőtér elhagyásának számít, ha a kapus bármely testrészével a kapuelőtérvonalon kívül érinti a talajt.

MKSZ JAB állásfoglalás:

A kapuelőtérből felugró kapust mindaddig kapusnak kell tekinteni, amig nem érinti valamely testrészével a mezőnyt:

  • A kapuelőtérből felugró kapus a levegőben elfogja a labdát és a kapuelőtérben ér talajt: kidobás. (nem történt szabálytalanság)
  • A kapuelőtérből felugró kapus a levegőben elfogja a labdát és mindkét lábával a mezőnyben ér talajt: kidobás (a kapus a birtokba vett labdával nem hagyhatja el a kapuelőteret) /5:6/
  • A kapuelőtérből felugró kapus a levegőben elfogja a labdát és egyik lábával a mezőnyben, másik lábával a kapuelőtérben ér talajt: kidobás (a kapus a birtokba vett labdával nem hagyhatja el a kapuelőteret) /5:6/

Mindhárom esetben, ha a labda az ellenféltől érkezett kidobás az ítélet, de ha a saját csapattárstól érkezett a labda, szabaddobás az ellenfél javára. /6:7b/

A mezőnyből felugró kapust mezőnyjátékosnak kell tekinteni:

  • A mezőnyből felugró kapus a levegőben elfogja a labdát és a mezőnyben ér talajt: a játék folytatódik. (nem történt szabálytalanság)
  • A mezőnyből felugró kapus a levegőben elfogja a labdát és a kapuelőtérben ér talajt: szabaddobás az ellenfél javára. /6:2b/
  • A mezőnyből felugró kapus a levegőben elfogja a labdát és egyik lábával a kapuelőtérben másik lábával a mezőnyben ér talajt: szabaddobás az ellenfél javára. /6:2b/

A kapus egyik lábával a mezőnyben, másik lábával a kapuelőtérben állva elfogja a labdát: a játék folytatódik. /5:3/

  • A kapus egyik lábával a mezőnyben, másik lábával a kapuelőtérben állva elfogja a labdát, majd a mezőnyben lévő lábával belép a kapuelőtérbe: szabaddobás az ellenfél javára. /5:9/

Az 5:3-as szabály alól kivételt képeznek a 8:5 szabály, a kapus mezőnyjátékára vonatkozó rendelkezései. (A kapus elhagyja a kapuelőteret…)

5:4

A kapus a labda birtoklása nélkül elhagyhatja a kapuelőteret és a labdát a mezőnyben tovább játszhatja.

MKSZ JAB állásfoglalás:
Ha a kapus a védési cselekvés közben a kezében a labdával kicsúszik a kapuelőtérből: a kapust vissza kell rendelni a kapuelőtérbe és a játék sípjelre kidobással folytatódik.

Ha a kapus a védési cselekvés közben a labda teljes értékű birtoklása nélkül kicsúszik a kapuelőtérből, a labdát tovább játszhatja.

5:5

A kapus a védésnél nem veszélyeztetheti az ellenfelet (8:3, 8:5, és 8:5 magyarázat, 13:1 b).

5:6

A kapus a birtokba vett labdával nem hagyhatja el a kapuelőteret (6:1, 13:1 a, és 15:7 3. bekezd.), amennyiben a játékvezető a kidobáshoz sípjelzést adott (szabaddobás 15:7 2. bekezd.), egyébként kidobás következik (15:7). Az előnyszabályt a 15:7 szerint azonban figyelembe kell venni, ha a labdát elveszíti, miután labdával elhagyta a kapuelőteret.

MKSZ JAB állásfoglalás:
A labdavezetés teljes értékű labda birtoklásnak számít, ezért a kapus labdavezetéssel nem hagyhatja el a kapuelőteret.

5:7

A kapus mindaddig nem érintheti a kapuelőtéren kívül a talajon fekvő, vagy guruló labdát, amíg a kapuelőtérben tartózkodik (6:1, 13:1 a).

MKSZ JAB állásfoglalás:

A mindkét lábával a kapuelőtérben álló kapus a mezőny légterében lévő labdát:

  • a kapuelőtérbe üti: kidobás
  • az alapvonalon túlra üti: kidobás
  • az oldalvonalon túlra üti: bedobás

5:8

A kapus nem viheti vissza a kapuelőtérbe a kapuelőtéren kívül a talajon fekvő, vagy guruló labdát (6:1, 13:1 a).

5:9

A kapus a labdával nem térhet vissza a mezőnyből saját kapuelőterébe (6:1, 13:1 a).

5:10

A kapus lábszárral vagy lábbal nem érintheti a mezőny irányába mozgó labdát (13:1 a).

5:11

A kapus a 7 m-es dobás végrehajtásakor nem léphet túl a kapus-határvonalon (4 m-es vonal), vagy annak meghosszabbításán mindkét irányban, amíg a dobó játékos kezét a labda el nem hagyta (14:9).

Magyarázat:

A kapus mindaddig, amíg egyik lábával a kapus-határvonalon (4 m-es vonal) vagy a mögött érinti a talajt, a másik lábát, vagy valamelyik testrészét a levegőben a vonal felett átlendítheti.

6. szabály: A kapuelőtér

6:1

 A kapuelőtérben csak a kapus tartózkodhat (lásd azonban 6:3). Belépésnek tekintjük azt, ha a kapuelőteret, beleértve a kapuelőtérvonalat, egy mezőnyjátékos valamely testrészével megérinti.

6:2

 A mezőnyjátékos kapuelőtérbe lépését a következők szerint kell elbírálni:

  1. kidobás, ha a támadó csapat labdát birtokló játékosa az ellenfél kapuelőterét megérinti. Ugyancsak kidobás, ha a játékos az ellenfél kapuelőterébe labda nélkül lép be és ezáltal előnyt szerez (12:1);
  2. szabaddobás, ha a védőjátékos kapuelőtérbe való belépésével nem tiszta gólhelyzetet akadályozott meg (13:1 b, 8:7 f);
  3. 7 m-es dobás, ha a védőjátékos a kapuelőtérbe való belépésével egy tiszta gólhelyzetet akadályoz meg (14:1 a).

A kapuelőtérbe lépés fogalma nem azt jelenti, amikor a játékos(ok) csak megérinti(k) a kapuelőtér vonalat, hanem amikor tisztán belép(nek) a kapuelőtérbe.

6:3

A kapuelőtérbe lépés következmény nélkül marad:

  1. ha a játékos a labda eldobása után lép a kapuelőtérbe úgy, hogy az az ellenfélnek nem hátrányos;
  2. ha egy játékos labda nélkül lép a kapuelőtérbe és ezáltal nem szerez előnyt.

MKSZ JAB állásfoglalás:

Ha a támadójátékos a labda eldobása után a kapuelőtérbe lép/érkezik, azonnal és a legrövidebb úton el kell hagynia a kapuelőteret (ha nem hagyja el a játékos kapuelőteret: kidobás 6:7a) és ezután már a mezőnyben tartózkodva részt vehet a játékban.
A támadójátékos a kapuelőtér fölé ugrik, de a labdát nem neki adják: belépése szabálytalan, kidobás következik.
Ha egy időben több támadójátékos ugrik a kapuelőtér fölé – mivel labdát csak egyikük kaphat – a többi játékos belépése szabálytalan, kidobás következik

6:4

A labda „játékon kívül” van, ha azt a kapus a kapuelőtérben birtokolja – kezében tartja (12:1). A labdát ekkor kidobással kell ismét játékba hozni (12:2).

6:5

A kapuelőtérben guruló labda játékban marad, a kapus csapata rendelkezik vele és csak a kapus hozhatja ismét játékba (kidobás 6:4 12:1-2). Amennyiben a kapus egyik csapattársa érinti a kapuelőtérben guruló labdát, szabaddobást kell ítélni (13:1 a, 14:1 a, és Magyarázat a játékszabályokhoz 6. c. pont „A tiszta gólhelyzet meghatározása”). Amennyiben a labdát a támadó csapat egyik játékosa érinti, akkor kidobást (12:1) kell ítélni.

A labda abban a pillanatban játékon kívül van, amikor a kapuelőtérben fekszik (12:1). A labdával a kapus csapata rendelkezik és csak a kapus érintheti. A kapusnak kell a labdát ismét játékba hozni a 6:4 és 12:2 (kivétel 6:7 b) szabályoknak megfelelően. Akkor is kapuskidobás következik, ha bármelyik csapatból egy játékos a kapus birtokában lévő labdát érinti 12:1-2., 13:3).

A kapuelőtér felett a levegőben lévő labda korlátozás nélkül megjátszható a 7:1 és 7:8 szerint.

MKSZ JAB állásfoglalás:

A kapuelőtérben guruló labda játékban marad (6:5), és ha a kapus csapatának valamelyik játékosa ekkor követ el egy szabálytalanságot (pl. szabálytalan cserét) vagy sportszerűtlenséget, a szükséges büntetés után az ellenfél csapata dob szabaddobást a vétség helyéről. (13:1).
A kapuelőtérben guruló labda játékban marad (6:5), és ha az ellenfél csapatának egyik játékosa ekkor követ el egy szabálytalanságot (pl. szabálytalan cserét) vagy sportszerűtlenséget, a szükséges büntetés után a kapus csapata dob szabaddobást a vétség helyéről. (13:1)
Ha a labda a kapuelőtérben fekszik vagy a kapus magához vette/birtokolja, a labda játékon kívül van (6:4, 6:5, 12:1 II) és ha a kapus csapatának valamelyik játékosa vagy az ellenfél csapatának egyik játékosa ekkor követ el egy szabálytalanságot (pl. szabálytalan cserét), vagy sportszerűtlenséget, a szükséges büntetés után kidobás következik. (13:3)

6:6

Ha a védőcsapat játékosa védekezési kísérletnél megérinti a labdát, amelyet azután a kapus elfog, vagy a labda megáll a kapuelőtérben, a játék kapuskidobással folytatódik (6:4-5).

6:7

Ha a labdát a saját kapuelőtérbe játsszák a következők szerint kell ítélni:

  1. gól, ha a labda a kapuba kerül;
  2. szabaddobás, ha a labda a kapuelőtérben marad, vagy ha a kapus megérinti, és az nem jut a kapuba (13:1 b);
  3. bedobás, ha a labda az alapvonalon túlra jut – a kapun kívül (11:1);
  4. a játék tovább folytatódik, ha a labda keresztül halad a kapuelőtéren és a mezőnybe jut anélkül, hogy a kapus megérintette volna.

MKSZ JAB állásfoglalás:

Ha a labdát a saját kapuelőtérbe játsszák, szabaddobást kell ítélni, ha a labda a kapuelőtérben marad vagy a kapus megérinti (6:7 b):
a szabálytalanság helye a kapuelőtér, tehát a szabaddobási vonalnál kell végrehajtani a szabaddobást. (13:6)

6:8

A kapuelőtérből a mezőnybe visszakerülő labda játékban marad.

IHF állásfoglalás:

Sérült kapus (6:8)
A kapust eltalálja egy labda a játék során, cselekvőképtelen lesz.  Ebben az esetben a kapus védelme az elsődleges. A játék újraindítását illetően különböző esetek lehetségesek:

a) A labda elhagyja az oldalvonalat, az alapvonalat vagy fekszik/gurul a kapuelőtéren belül. A szabály helyes alkalmazása: a játék azonnali megszakítása, bedobás vagy kidobás az előbbiek függvényében, a játék újraindítása.

b) A játékvezetők megszakították a játékot még mielőtt a labda elhagyta volna az oldalvonalat vagy az alapvonalat, illetőleg a labda feküdne/gurulna a kapuelőtéren belül. A helyes eljárás: a játékhelyzetnek megfelelő dobással folytatódik a játék.

c) A labda a kapuelőtér felett a levegőben van.

A helyes eljárás: egy-két másodperc kivárás, míg az egyik csapat birtokolja a labdát, játékmegszakítás, a játék újraindítása a labdát birtokló csapat szabaddobásával.

  1. d) A játékvezetők akkor sípolnak, amikor a labda még a levegőben van.

Helyes eljárás: a játék a labdát utoljára birtokló csapat szabaddobásával folytatódik.

e) A cselekvőképtelen kapusról a labda visszapattan a támadójátékoshoz.

Helyes eljárás: a játék azonnali megszakítása; a játék újraindítása a labdát birtokló csapat szabaddobásával.

Megjegyzés: ilyen esetekben 7 m-es dobás sohasem lehetséges. A játékvezetők tudatosan a kapus védelméért szakították meg a játékot. Ezért itt nem a 14:1b szerinti „illetéktelen sípjelről” van szó.

7. szabály: Játék a labdával, passzív játék

Játék a labdával

Megengedett:

7:1

A labdát kézzel (nyitott vagy zárt), karral, fejjel, törzzsel, combbal és térddel dobni, elfogni, megállítani, lökni, vagy ütni.

7:2

A labdát legfeljebb 3 mp-ig szabad tartani akkor is, ha az a talajon van (13:1 a).

MKSZ JAB állásfoglalása:

A játékos a kezében tartott labdával a talajt megérintheti, majd a labdát felemelheti a 3 mp-es szabály figyelembevételével.

7:3

Az elfogott labdával legfeljebb 3 lépést szabad megtenni (13:1).

Egy lépésnek tekintjük:

  1. ha mindkét lábával a talajon álló játékos az egyik lábát felemeli, és ismét visszahelyezi vagy az egyik lábát egyik helyzetből egy másikba mozgatja;
  2. ha a játékos a talajt egyik lábával érinti és a labdát elfogja, s ezután a másik lábával megérinti a talajt;
  3. ha a játékos egy ugrás után egyik lábával érinti a talajt és utána ugyanazzal a lábával ugrik vagy a talajt a másik lábával megérinti;
  4. ha a játékos egy ugrás után mindkét lábával egyidejűleg érinti a talajt és utána az egyik lábát felemeli és ismét visszahelyezi vagy az egyik lábát egyik helyzetből egy másikba mozgatja.

Magyarázat:

Ha az egyik lábat egyik helyzetből a másikba mozgatják, a másikat pedig utána húzzák, az összesen egy lépésnek tekintendő.
Az is szabályos, ha a labdával a játékos a talajra esik, csúszik, majd feláll, és tovább játssza, vagy ha a játékos a labdáért vetődik, megfogja, majd feláll és megjátssza.

IHF-állásfoglalás: (7:3 szabály: Lépés)

A 7:3 c,d szabálypontok szerint nem minősül lépésnek a láb első talajérintése miután a labdát ugrás közben elfogta a játékos. Mindemellett „a labda átvétele” a labdaátadás fogadását jelenti.
Labdavezetés során a labda ugrás közben való megfogása nem tartozik ezen szabály ugrás alatti „labdaátvétele” témakörébe. Labdavezetés utáni lábletétel kivétel nélkül az első lépésnek számít.

 

MKSZ JAB állásfoglalása:

Amennyiben a játékos a labdával elesik, és azzal a talajon csúszik, nem számít lépésnek.
A játéktér talajának hibájából egyik csapatnak sem származhat előnye vagy hátránya:
Ha a támadójátékos a játéktér talajának hibája miatt elcsúszik/elesik és emiatt elveszti a labdát, (a labda a talajon gurul, a levegőben pattog) a játékvezetők azonnal szakítsák meg a játékidőt, rendeljenek el törlést és ezután sípjelre folytatódik a játék a támadó csapat szabaddobásával. (13:4b)

További példák:

  • Ha a támadójátékos a játéktér talajának hibája miatt elcsúszik/elesik és emiatt elveszti a labdát, amely azonban a társához kerül, a játék folytatódik, ha közvetlen gólveszélyes helyzet alakult ki. (13:4a)
  • Ha a támadójátékos a játéktér talajának hibája miatt elcsúszik/elesik és emiatt elveszti a labdát, amely azonban a társához kerül, de nem alakult ki közvetlen gólveszélyes helyzet, a játékvezetők azonnal szakítsák meg a játékidőt, rendeljenek el törlést és ezután sípjelre folytatódik a játék a támadó csapat szabaddobásával. (13:4a)
  • Ha a támadójátékos a játéktér talajának hibája miatt elcsúszik/elesik és emiatt elveszti a labdát, amely azonban az ellenfélhez kerül, és a játékvezetők csak ekkor szakítják meg a játékot, a játék a labdát birtokló csapat szabaddobásával folytatódik. (13:4b)
  • Ha a támadójátékos a játéktér talajának hibája miatt elcsúszik/elesik és emiatt elveszti a labdát, amely a játéktéren kívülre kerül, és a játékvezetők csak ekkor szakítják meg a játékot, a játék az ellenfél bedobásával folytatódik. (11:1)
  • Ha a támadójátékos a játéktér talajának hibája miatt elcsúszik/elesik és emiatt elveszti a labdát, amely a kapuelőtérben gurul, és a játékvezetők csak ekkor szakítják meg a játékot, a játék a támadó csapat szabaddobásával folytatódik. (6:5, 13:4b)
  • Ha a támadójátékos a játéktér talajának hibája miatt megcsúszik és a lába ezután érinti a kapuelőtér vonalat, vagy hogy az egyensúlyát megtartsa, a megengedettnél többet lép, a játék a támadó csapat szabaddobásával folytatódik.

Ha a védőjátékos/kapus a játéktér talajának hibája miatt elcsúszik/elesik, a játékvezetők azonnal szakítsák meg a játékidőt, rendeljenek el törlést és ezután sípjelre folytatódik a játék a támadó csapat szabaddobásával.
Ha a talajon fekvő/guruló/pattogó labdáért küzdő támadójátékos vagy a védőjátékos, vagy mindkettő a támadó- és a védőjátékos is elcsúszik a játéktér talajának hibája miatt, a játékvezetők azonnal szakítsák meg a játékidőt, rendeljenek el törlést és ezután sípjelre folytatódik a játék annak a csapatnak a szabaddobásával, amelyiknél a labda a megszakítás előtt volt. (13:4b)

7:4

Futás vagy állás közben:

  1. egyszer a talajra dobni és egy, vagy két kézzel ismét elfogni;
  2. ismételten egy kézzel a talajra ütni (egykezes labdavezetés) és azután egy vagy két kézzel ismét elfogni, illetve felvenni;
  3. ismételten egy kézzel gurítani és azután egy vagy két kézzel újra elfogni.

Mihelyt azonban a labdát egy vagy két kézzel ismét elfogják, legfeljebb 3 lépés, illetve 3 mp után tovább kell játszani (13:1 a).
A labda vezetése (talajra dobása vagy ütögetése) akkor kezdődik, ha a játékos valamely testrészével megérinti a labdát és azt a talajra irányítja.
Ha a labda egy másik játékost, vagy a kaput érintette, szabad újból vezetni és ismét elfogni (lásd azonban 14:6).

MKSZ JAB állásfoglalása:
A labdavezetés teljes értékű labda birtoklásnak számít.
De megengedett, hogy a kapus a kapuelőtérben tartózkodva a mezőnyben vezesse a labdát vagy a mezőnyjátékos a mezőnyben tartózkodva a kapuelőtérben vezesse a labdát.

7:5

A labdát az egyik kézből a másikba átvezetni.

7:6

A labdát térdelve, ülve vagy fekve tovább játszani, ami azt jelenti, hogy megengedett, hogy a játékos ebből a helyzetből egy formai dobást (pl. szabaddobást) végrehajtson, amennyiben a 15:1 előírásait betartja, beleértve azt is, hogy az egyik lába végig a talajon van.

Nem megengedett:

7:7

A már birtokba vett labdát egynél többször megérinteni anélkül, hogy az közben a talajt, egy másik játékost, vagy a kaput érintette volna (13:1 a). A többszöri érintés azonban elfogadható (nem szabálytalan) akkor, ha a labda elfogása, megállítása vagy másféle megszerzési kísérlete közben az azonnali birtokbavétel (elfogás) nem sikerült;

7:8

A labdát lábbal vagy lábszárral (térd alatt) érinteni kivéve, ha azt az ellenfél dobta a játékosra (13:1 a-b, és ld. még 8:7 e);

7:9

Ha a labda a játéktéren levő játékvezetőt érinti, a játék folytatódik.

7:10

Ha a labdát birtokló játékos egy vagy két lábbal a játéktéren kívülre mozog (bár a labda még a játéktéren belül marad), – pl. azért, hogy egy védőjátékost megkerüljön -, az ellenfél javára kell szabaddobást ítélni (13:1 a).

Amennyiben a támadó csapat egyik játékosa labda nélkül elhagyja a játékteret, a játékvezetőnek fel kell szólítani a visszatérésre. Ha a játékos ezt nem teljesíti, vagy csapatánál ez megismétlődik, további felhívás nélkül az ellenfél javára szabaddobást kell ítélni (13:1 a). Az ilyen szabálytalanság a 8. és a 16. szabály szerint nem jár személyes büntetéssel.

Passzív játék

7:11

A labdát nem szabad a csapat birtokában tartani a támadás vagy a kapura lövés felismerhető kísérlete nélkül. Ugyancsak nem megengedett ismételten késleltetni a csapat kezdődobásának, bedobásának, kidobásának vagy szabaddobásának végrehajtását (ld. Magyarázat a játékszabályokhoz 4. sz. „Passzív játék”). Ezt passzív játéknak kell tekinteni, amelyet a labdás csapat elleni szabaddobással kell büntetni, amennyiben a passzív tendencia nem fejeződik be (13:1 a). A szabaddobást azon a helyen kell végrehajtani, ahol a labda a megszakításkor volt.

4. Magyarázat a passzív játékhoz (7:11)

A) Általános utalások

A passzív játék szabályozásnak az a célja, hogy megakadályozza a kevésbé attraktív, illetve a játékiramot szándékosan késleltető kézilabdázást. Elvárás, hogy a játékvezetők a mérkőzésteljes ideje alatt egységesen ismerjék fel és bírálják el a passzív játékmodort.

A passzív játék minden játékfázisban megvalósulhat, például a labdafelhozatalnál, a támadásépítésnél, illetve a támadás befejezése során egyaránt.

Jellegzetes esetek a passzív játéknál:

  • szoros eredmény, főleg a mérkőzés végén,
  • számbeli hátrány (időlegesen kiállított játékos(ok),
  • jelentős játéktudásbeli különbség a két csapat között, különösen, ha ez a védőjátékban mutatkozik meg.

A fent említett esetek önállóan ritkán fordulnak elő és a játékvezetőknek azokat a szabályokkal összefüggésben kell megítélni. Különösen az aktív védekező tevékenység hatását kell figyelembe venni.

MKSZ JAB állásfoglalása:
A passzív játék (7:11), valamint a játék késleltetése (8:7c, 15:5b) sem tartalmukban, sem következményeikben nem azonosak. A játék késleltetése sportszerűtlen magatartás és ismétlődéskor büntetni kell.

Kezdődobás késleltetésénél:
elsősorban „time out”, ha nem volt játékidő-megszakítás, akkor sürgetés, majd passzív figyelmeztető jelzés a dobás végrehajtására adott sípjel után közvetlenül (4. magyarázat B/1).
Ismétlődés esetén a vétkes játékos progresszív büntetése.

B) Figyelmeztető karjelzés használata

Különösen a következő esetekben kell figyelmeztető karjelzést alkalmazni:

B/1. Lassú játékoscsere, illetve támadás előkészítés lassítása esetén

Tipikus ismertető jelek:

  • kezdődobásnál várakozás a cserejátékosra
  • a játékos késlelteti a szabaddobás végrehajtását (úgy tesz, mintha nem tudná, hogy hol van a végrehajtás pontos helye), egy kezdődobásnál (a kapus lassan továbbítja a labdát, tudatosan rosszul játssza azt a középkezdéshez vagy lassan megy a labdával a kezdődobáshoz)
  • a labda helyben való vezetése,
  • labda visszajátszása a középvonaltól a saját térfélre annak ellenére, hogy az ellenfél nem gyakorol nyomást.

B/2. Késleltetett cserénél, miután a támadásépítés elkezdődött

Tipikus ismertető jelek:

  • minden játékos elfoglalta a támadási pozícióját
  • a csapat a támadás felépítési fázist egy előkészítő, sok átadásos játékkal kezdi
  • csak ezután történik ezen csapaton belül a játékoscsere

Magyarázat:

Az a csapat, mely a saját térfeléről támadást indít, de azt az ellenfél térfelén nem tudja kapura lövéssel befejezni, ezt követően még végrehajthat játékoscserét.

B/3. Túlságosan hosszú lefolyású támadásépítésnél

Általánosságban a támadó csapat számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a közvetlen, kapura irányuló támadás előtt átadásokat hajtson végre.

Tipikus ismertető jelek:

  • a támadás nem közvetlenül kapura irányul:

Megjegyzés:

Gólszerzési szándék legfőképp akkor áll fenn, ha a labdát birtokló csapat olyan támadótaktikai elemeket alkalmaz és a védőkkel szemben térbeli előnyre vagy támadásépítés során látható tempónövelésre törekszik:

  • gyakori labdaátvétel álló helyzetben vagy hátrafelé mozgásban
  • labdavezetés álló helyzetben
  • az egy-egy elleni játéknál: a támadójátékos nem viszi végig támadó szándékát, a játékvezetői ítéletre vár vagy nem szakad el a védőtől (nem szerez térbeli előnyt);
  • aktív védőjáték: az aktív védőjáték megakadályozza a támadójáték tempójának növelését az átadás vagy mozgás útjának korlátozásával;
  • speciális szempont túlságosan hosszú támadásépítési fázis esetén: ha a támadó csapatnak nem sikerül a támadásépítési és befejezési szakasza között határozott tempónövelést elérni;

C) Előfigyelmeztető karjelzés használata

Az a játékvezető (mezőny vagy kapu), aki felismeri a passzív játékot, felemeli a karját (17. karjelzés), mutatja, hogy nem ismerhető fel a kapura lövési szándék. A másik játékvezetőnek is át kell venni a karjelzést.
Ha a labdát birtokló csapat nem tesz kísérletet arra, hogy gólhelyzetet alakítson ki vagy késlelteti a játékfolytatást, a figyelmeztető karjelzést kell alkalmazni.

A karjelzést addig kell fenntartani amíg:

  • a támadás befejeződik
  • a karjelzés érvényét veszti (lásd az alábbi megjegyzéseknél)

A támadójáték a labda birtoklásával kezdődik és a gól megszerzésével vagy a labda elvesztésével ér véget.

A figyelmeztető karjelzést normál esetben a támadás végéig fenn kell tartani. Támadás közben azonban van két eset, amikor a „passzív játék“ jelzésének fenntartása már nem indokolt és a karjelzést meg kell szüntetni.

  1. a labdát birtokló csapat kapura lő és a labda a kapuról vagy a kapusról közvetlenül visszapattan a támadó csapathoz (vagy ennek a csapatnak bedobást eredményez)
  2. ha a védekező csapat játékosa, hivatalos személye szabálytalanság vagy sportszerűtlen magatartás miatt progresszív büntetést kap. (16-os szabály)

Mindkét esetben új támadásépítési fázis engedélyezett a támadó csapat számára

D) Az előfigyelmeztető karjelzés felmutatása után

Az előfigyelmeztető karjelzés felmutatása után a játékvezetők adjanak kellő időt a támadó csapatnak, hogy megváltoztathassák támadásukat. Figyelembe kell venniük az eltérő képességbeli különbségeket a különböző korcsoportokban és osztályokban. A figyelmeztetett csapat számára engedélyezni kell a gólszerzés előkészítésének lehetőségét. Ha a támadó csapat ennek ellenére sem tesz felismerhető kísérletet a kapura lövésre (döntési szempontokat illetően ld. D/1. és D/2.), akkor legkésőbb, amennyiben 6 labdaátadáson belül nem történik kapura lövés a két játékvezető egyike passzív játékot ítél. (7:11-12)

A következő akciók nem tekintendők labdaátadásnak:

  • Ha egy labdaátadási kísérlet nem kontrollálható a védő szabálytalansága miatt.
  • Ha egy labdaátadási kísérletet a védő az alapvonalon vagy az oldalvonalon túlra juttatja.
  • Kapura lövési kísérlet, melyet blokkol az ellenfél.

MKSZ JAB állásfoglalása:

Labdaátadásnak kell tekinteni:

  • A labda az egyik csapattárstól a másikhoz kerül
  • A labdaátadásba az ellenfél játékosa beleüt, ahhoz hozzáér, de a labda ennek ellenére a csapattárshoz kerül

Nem tekintendő labdaátadásnak:

  • A labdaátadásba az ellenfél játékosa beleüt, ahhoz hozzáér, és a labda a játéktéren kívülre kerül, ekkor bedobás következik a támadó csapatnak és a dobás elvégzése előtti labdaátadás nem számolandó átadásként.

Labdaátadáskor a csapattárs az ellene elkövetett szabálytalanság miatt a labdát nem tudja birtokba venni, akkor ez nem számít labdaátadásnak.

 

Döntéshozatali (ítélkezési) szempontok az előfigyelmeztető karjelzés felmutatása után:

D/1. Támadó csapat:

  • nincs egyértelmű tempónövekedés;
  • nincs gólszerzési szándék;
  • egy-egy elleni játéknál nem szerez térbeli előnyt;
  • késleltetés a labdával való játék közben (pl.: a labdaátadás útjának korlátozása a védekező csapat által)

D/2. Védekező csapat:

  • a védekező csapat megpróbál szabályos eszközökkel tempónövelést, illetve gólszerzési szándékot megakadályozni;
  • ha a védekező csapat a 8:3 szerinti szabálytalanságok elkövetésével próbálja meg a labdaátadásokat megszakítani, következetesen progresszív büntetést kell alkalmazni

D/3. Megjegyzések a maximum labdaátadásokat illetően:

D/3a A 6. labdaátadás végrehajtását megelőzően:

  • Ha a passzív játékra való előfigyelmeztetést követően a játékvezetők a támadó csapat javára szabaddobást vagy bedobást ítélnek, a labdaátadások számolása nem szakad meg.
  • Hasonlóan, ha egy labdaátadást vagy egy kapura lövést blokkol a védő és a labda a támadó csapathoz kerül (éppen úgy, mint egy kapuskidobás), a labdaátadások számolása nem szakad meg.

D/3b. A 6. labdaátadás végrehajtását követően:

  • Ha szabaddobást, bedobást (vagy kidobást) ítélnek a támadó csapat javára a 6. labdaátadást követően, a csapat számára még van lehetőség egy labdaátadással kombinált dobásra a támadás befejezésének érdekében.
  • Ugyanezt kell alkalmazni, ha a 6. labdaátadást követően végrehajtott dobást blokkolja a védő csapat és a labda visszakerül a támadó csapathoz vagy az oldalvonalon, alapvonalon kívülre kerül. Ebben az esetben a támadó csapatnak egy további labdaátadással van lehetősége befejezni támadását.

MKSZ JAB állásfoglalása:

Ha a 6. labdaátadás előtt a támadó csapat javára szabaddobást vagy bedobást ítélnek a játékvezetők, a dobások elvégzése előtti labdaátadás nem számolandó átadásként.
Ha a 6. labdaátadás után a támadó csapat javára szabaddobást vagy bedobást ítélnek a játékvezetők, a dobások elvégzése előtti labdaátadás nem számolandó átadásként, további egy labdaátadásra, vagy kapura lövésre van lehetőség.
Ha a 6. labdaátadás előtt kapura lövési kísérlet történt, és a támadó csapat a védekező csapat sáncolását követően bedobást hajthat végre, a bedobás elvégzése előtti labdaátadás nem számolandó átadásként.
Ha a 6. labdaátadás után kapura lövési kísérlet történt, és a támadó csapat a védekező csapat sáncolást követően bedobást hajthat végre, a bedobás elvégzése előtti labdaátadás nem számolandó átadásként, további egy labdaátadásra vagy kapura lövésre van lehetőség.

MKSZ JAB állásfoglalása:
(A 6. labdaátadás előtti és a 6. labdaátadás utáni szabaddobás és bedobás után, hogyan kell eljárni, számolni az átadásokat? Lásd még: 3.sz. melléklet, Oktatási segédlet a „passzív játékhoz“)

MKSZ JAB állásfoglalása:
A passzív játék (7:11), valamint a játék késleltetése (8:7c, 15:5b) sem tartalmukban, sem következményeikben nem azonosak. A játék késleltetése sportszerűtlen magatartás és ismétlődéskor büntetni kell.

Kezdődobás késleltetésénél:

Elsősorban „time out”, ha nem volt játékidő-megszakítás, akkor sürgetés, majd passzív figyelmeztető jelzés a dobás végrehajtására adott sípjel után közvetlenül (4. magyarázat B/1).
Ismétlődés esetén a vétkes játékos progresszív büntetése.

Oktatási segédlet a passzív játékhoz kapcsolódó szabályváltozásokhoz

Milyen akció minősül labdaátadásnak (passznak)? (A 6. labdaátadás előtti esetek!)

Támadó 1. akciója Védő akciója Támadó 2. akciója Játékfolytatás Döntés
1. passz társnak nincs labdaérintés labda kontroll alatt játék tovább számolandó passz
2. passz társnak labdaérintés labda kontroll alatt játék tovább számolandó passz
3. passz társnak labdaérintés/ blokkolás, labda vissza támadó 1.-hez nincs labdaérintés játék tovább számolandó passz
4. passz társnak labda róla ki oldal- vagy alapvonalon túlra nincs labdaérintés bedobás a támadónak nem számolandó passz
5. passz társnak szabálytalanság támadó 1. ellen a passz közben nem tudja labdát kontroll alá venni szabaddobás támadónak nem számolandó passz
6. passz társnak szabálytalanság támadó 2. ellen nem tudja labdát kontroll alá venni szabaddobás támadónak nem számolandó passz
7. kapura lövés kapus véd / kapufa támadó labda kontroll alatt játék tovább passzív előjelzés vége
8. kapura lövés kapus véd / kapufa labda oldalvonalon keresztül ki bedobás a támadónak passzív előjelzés vége
9. kapura lövés nincs akció nincs akció gól, kezdődobás támadás vége
10. kapura lövés kapus megfogja a labdát nincs akció kidobás labda-elvesztés, támadás vége
11. kapura lövés kapus véd / kapufa kapus csapatársa fogja meg a labdát játék tovább labda-elvesztés, támadás vége
12. kapura lövés védő oldal- vagy alapvonalon kívülre blokkolja a labdát nincs akció bedobás támadónak nem számolandó passz
13. kapura lövés védő blokkolja labdát labda kontroll alatt játék tovább számolandó passz
14. kapura lövés védő blokkolja labdát támadó 1.-hez kerül a labda játék tovább számolandó passz
15. kapura lövés nincs akció labda kontroll alatt játék tovább számolandó passz

 

Oktatási segédlet a passzív játékhoz kapcsolódó szabályváltozásokhoz

A 6. labdaátadás utáni esetek!

Támadó 1. akciója 6. passz után Védő akciója Támadó 2. akciója Játékfolytatás Döntés
1. kapura lövés nincs akció labda kontroll alatt szabaddobás a védőknek passzív játék
2. kapura lövés védő labdaérintése labda kontroll alatt játék folytatódik a további passz megengedett
3. kapura lövés védő blokkolja a labdát támadó labdaszerzése játék folytatódik a további passz megengedett
4. kapura lövés védő blokkolja a labdát támadó 1.  labdaszerzése játék folytatódik a további passz megengedett
5. kapura lövés védő oldal- vagy alapvonalon kívülre blokkolja a labdát nincs akció bedobás a támadóknak a további passz megengedett
6. kapura lövés szabálytalanság támadó 1. ellen nincs labdaérintés szabaddobás támadónak a további passz megengedett
7. kapura lövés kapus véd / kapufa támadó labda kontroll alatt játék tovább passzív előjelzés vége
8. kapura lövés kapus véd / kapufa labda oldalvonalon keresztül ki bedobás a támadónak passzív előjelzés vége
9. kapura lövés nincs akció nincs akció gól, kezdődobás támadás vége
10. kapura lövés kapus megfogja a labdát nincs akció kidobás labda-elvesztés, támadás vége
11. kapura lövés kapus véd / kapufa védő labdaszerzése játék tovább labda-elvesztés, támadás vége

7:12

Ha a passzív játékra utaló tendencia felismerhető, a játékvezetőnek előfigyelmeztető karjelzést (17. karjelzés) kell alkalmazni. Ez a labdát birtokló csapatnak alkalmat ad arra, hogy támadásvezetését megváltoztassa és így a labda elvételét elkerülje. Amennyiben az előfigyelmeztető jelzés után sem változik a támadás intenzitása, a játékvezetők bármikor sípolhatnak passzív játék miatt. Ha nem lő kapura a támadó csapat maximum 6 labdaátadást követően sem, ezen csapat ellen szabaddobást kell ítélni. (13:1 a, eljárást és kivételeket ld. 4. Magyarázat a játékszabályokhoz „D” pont „Passzív játék” ).
A labdaátadások számának megítélése a játékvezetők megfigyelése alapján hozott ténydöntés a 17:11 szabálypont 1. bekezdése alapján.
Rendkívüli helyzetekben a játékvezető előzetes figyelmeztető jelzés nélkül is ítélhet szabaddobást a labdát birtokló csapat ellen (pl. a tiszta gólhelyzet szándékos kihagyása).

8. szabály: Szabálytalanságok, sportszerűtlen magatartás

Megengedett cselekedetek

8:1

Megengedett:

a) nyitott kézzel a labdát kijátszani az ellenfél kezéből;
b) hajlított karokkal, az ellenféllel testi kapcsolatot felvenni, őt ilyen módon ellenőrizni és kísérni;
c) pozícióért való küzdelemben törzzsel az ellenfelet elzárni;

Magyarázat:

Az elzárásról akkor beszélhetünk, ha a játékos meg akarja akadályozni, hogy az ellenfél szabad, nyitott helyre mozogjon. Az elzárás kialakítását, annak fenntartását, az elzárásból való kiszabadulást alapvetően az ellenfélre nézve (ld. azonban 8:2 b) passzívan kell végrehajtani.

Szabálytalanságok, amelyek alapesetben nem vezetnek személyes büntetéshez (ld. azonban a döntést befolyásoló tényezőket a 8:3 a-d pontban)

Nem megengedett cselekedetek:

8:2

Nem megengedett:

a) az ellenfél birtokában levő labdát kiszakítani vagy kiütni;
b) az ellenfelet karral, kézzel, lábbal elzárni vagy bármilyen testrésszel eltaszítani; amely magában foglalja akár alaphelyzetben, akár mozgásban elkövetve a veszélyes könyök használatot is;
c) az ellenfelet (testét vagy sportöltözékét) megragadni még akkor sem, ha az szabadon tudja folytatni a játékot;
d) az ellenfélnek rohanni vagy nekiugrani;

 

Szabálytalanságok, amelyek személyes büntetést vonnak maguk után a 8:3-6 szabályok értelmében

8:3

Azokért a vétségekért, amelyek főleg vagy kizárólag az ellenfél testére irányulnak személyes/progresszív büntetést kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a szabaddobást vagy a 7 m-es dobást személyes büntetéssel kell kiegészíteni, kezdve a figyelmeztetéssel (16:1), majd időleges kiállítással (16:3 b) és végül a kizárással (16:6 d).

Súlyos szabálytalanságok elkövetése esetén három további büntetési szint alkalmazható:

              • Szabálytalanságok, amelyeket azonnali időleges kiállítással kell büntetni (8:4);
              • Szabálytalanságok, amelyeket azonnali kizárással kell büntetni (8:5);
              • Szabálytalanságok, amelyeket azonnali kizárással kell büntetni, kiegészítve írásos jelentéssel (8:6);

 

Döntéshozatali (ítélkezési) szempontok:

Az alábbi szempontokat, illetve azok kombinációit kell figyelembe venni a személyes büntetéseket igénylő ítéletek meghozatalakor:

a) a szabálytalankodó játékos pozíciója (szemből, oldalról, vagy hátulról érkező támadás);
b) a szabálytalan akció mely testrészre irányul (törzs, lövő kar, lábak, fej/torok/nyak);
c) a szabálytalan akció lendülete, ereje (a testi kapcsolat intenzitása, és/vagy a szabálytalanság az ellenfél mozgása közben történt-e);
d) a szabálytalanság hatása:
• befolyása a testre és labda feletti kontrollra
• a mozgásképesség csökkentése vagy megakadályozása
• a folyamatos játék megakadályozása

A szabálytalanságok megítélése különös játékszituációkban nagyon fontos (pl. lövés közben, szabad résekbe való befutásnál, nagy sebességű akcióknál).

Szabálytalanságok, amelyek azonnali időleges kiállítást vonnak maguk után

8:4

Bizonyos vétség esetén azonnal időleges kiállítást kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a játékos előzőleg kapott-e figyelmeztetést.
Ez különösen érvényes olyan szabálytalanságokra, ahol a vétkes játékos figyelmen kívül hagyja az ellenfélre ható veszélyeket (ld. még 8:5 és 8:6);
A 8:3 szerinti döntési szempontokat figyelembe véve az alábbi szabálytalanságokról lehet szó:

a) nagy intenzitással elkövetett szabálytalanságok vagy a nagy sebességgel futó játékos elleni szabálytalanságok;
b) az ellenfél hosszú ideig történő megtartása/fogása vagy lerántása;
c) fejre, torokra vagy nyakra irányuló vétségek;
d) kemény ütés a törzsre vagy lövő karra;
e) az ellenfél megtámadásának megkísérlése, aki emiatt elveszíti a teste feletti ellenőrzést (pl. ugró ellenfél lábának/lábfejének megfogási kísérlete; ld. azonban 8:5 a);
f) nagy sebességgel az ellenfélbe való rohanás vagy ugrás.

Szabálytalanságok, amelyek kizárást vonnak maguk után

8:5

Azt a játékost, aki az ellenfelet egészségre veszélyesen megtámadja, kizárással kell büntetni (16:6 a). Az ellenfél egészségének veszélyeztetése következhet a szabálytalanság intenzitásából vagy abból a tényből, hogy a játékos képtelen felkészülni az ellene irányuló szabálytalanságra, és így megvédeni sem tudja magát (ld. 8:5. pont Magyarázatát).

A 8:3 és 8:4 szempontokat kiegészítve, a következő döntési szempontok is érvényesek:

a) futás, ugrás, illetve lövő akció közben a test feletti ellenőrzés elvesztése;
b) az ellenfél testére irányuló különösen agresszív akció, kiemelten arcra, torokra vagy nyakra (a testi kontaktus intenzitása);
c) a vétkes játékos gondatlan magatartása a szabálytalanság elkövetésekor.

Magyarázat:
Kis vétségek csekély testi kapcsolattal is lehetnek nagyon veszélyesek és alkalmasint súlyos sérülésekhez vezethetnek, különösen, ha a szabálytalanság a játékost ugrás vagy futás közben a levegőben éri, amikor védtelen. A játékos veszélyeztetése és nem a testi érintkezés mértéke számít annak megítélésében, hogy a vétségért kizárást kell-e alkalmazni.

MKSZ JAB állásfoglalása:
Lásd azonban 8:10d 8:5-re hivatkozó esetét. (7m-es dobást is kell ítélni.)

Ez érvényes akkor is, amikor a kapus elhagyja a kapuelőteret az ellenfélnek szánt labda megszerzésének szándékával. Ekkor a kapus felelőssége azt biztosítani, hogy a szituációból ne származzon az ellenfél egészségére veszélyes akció.

A kapust ki kell zárni, ha:
a) megszerzi a labdát, de mozgása ütközést eredményez az ellenféllel;
b) nem sikerül elérnie vagy megszerezni a labdát, de ütközést okoz az ellenféllel;

Ezekben az esetekben, ha játékvezetők arról is meggyőződtek, hogy a kapus szabálytalansága nélkül az ellenfél elérte volna a labdát, még 7 méteres dobást is kell ítélni.

IHF-állásfoglalás:
Kapus kizárása a 8:5 szabálypont alapján
Abban az esetben, amikor a kapus a kapuelőtéren belülről érkezve, de már a mezőny légterében, vagy amikor a kapus már korábban elhagyta a kapuelőteret, a kapuelőtéren kívül frontálisan ütközik az ellenféllel, kizárást kell alkalmazni. Abban az esetben nem alkalmazható kizárás, amikor kapus ugyanabba az irányba fut, mint az ellenfél, például akkor, amikor visszaérkezik a játéktérre a cserehelyről.

MKSZ JAB állásfoglalása:
Ha a kapus elhagyja a kapuelőteret az ellenfélnek szánt labda megszerzésének szándékával, az ő
felelőssége azt biztosítani, hogy ne származzon az ellenfél egészségére veszélyes akció /8:5/.

  • ha frontálisan ütköznek: kizárás (8:5 a, b);
  • ha az ellenfél elérte volna a labdát: +7 m-es;
  • különösen gondatlan, veszélyes akció a kapus részéről: + írásos jelentés (8:6);
  • ütemkülönbségnél (a kapus már mezőnyjátékosnak számít) ha átkarolja, vagy megtartja a kapus a támadót: időleges kiállítás + gólhelyzetben 7m-es (8:2 c);
  • ha a támadó „eljátssza”, vagy provokálja az ütközést: a támadó progresszív büntetése (8:7 d).
  • ha a kapuelőteret elhagyó kapus az ellenfélnek szánt labda megszerzésének kísérlete közben az ellenféllel egy irányba fut, ha nem történik egyéb, az ellenfél egészségét veszélyeztető cselekmény, nem kell kizárást alkalmazni. (Például a kapus a cserehelyről visszatér a játéktérre.)

Kizárás különösen gondatlan, veszélyes, szándékos vagy rosszindulatú akciókért (amelyeket írásban is jelenteni kell)

8:6

Amennyiben a játékvezetők különösen gondatlan, különösen veszélyes, szándékos vagy rosszindulatú/alattomos akciónak ítélnek meg egy esetet, a mérkőzés után írásos jelentést kell készíteni azért, hogy a felelős hatóságoknak lehetőségük legyen további intézkedésekről döntést hozni.

A 8:5 pontnál található szempontokat kiegészítve a következő jellemzők és jellegzetességek szolgálhatnak döntési szempontként:

a) különösen gondatlan vagy különösen veszélyes akció;
b) szándékos, vagy rosszindulatú/alattomos akció, ami teljesen játékidegen;

Magyarázat:
Ha az utolsó 30 másodpercben követnek el a 8:5 vagy 8:6 szabálypontok alá tartozó szabálytalanságot, amelynek célja, hogy gólt előzzenek meg, akkor ezt a 8:10 d pont szerinti “durva, sportszerűtlen magatartás”-nak kell tekinteni és a szerint kell büntetni.

Sportszerűtlen viselkedés, amely 8:7-10 szabálypontok szerint személyes büntetést von maga után

Azok a testi és szóbeli kifejezésmódok, amelyek nem egyeztethetők össze a sportszerűség szellemével, sportszerűtlen magatartásnak minősülnek. Ez érvényes a játékosokra és a hivatalos személyekre a játéktéren és azon kívül is. A büntetés szempontjából négy szintje van a sportszerűtlen, súlyosan sportszerűtlen és a durva sportszerűtlen magatartásnak:

• progresszíven büntetendő esetek (8:7);
• azonnal időleges kiállítással büntetendő esetek (8:8);
• kizárással büntetendő esetek (8:9);
• kizárással és írásos jelentéssel büntetendő esetek (8:10 a,b)

IHF-állásfoglalás:
A jelentés nélküli és írásos jelentéses kizárások szempontjai (8:5, 8:6)
A következő szempontok segítik a 8:5 és 8:6 közötti megkülönböztetést:
a) Mi határozza meg a „különösen gondatlanság”-ot?
– tettlegességek és ehhez hasonló akciók
– könyörtelen vagy felelőtlen akciók szabályos viselkedés teljes érzete nélkül
– nem visszafogott ütés
– rosszindulatú akciók
b) Mi határozza meg a „különösen veszélyes”-t?
– védtelen ellenfél elleni akciók
– különösen kockázatos és súlyos szabálytalanságok, amelyek az ellenfél egészségét veszélyeztetik
c) Mi határozza meg az „előre megfontoltság”-ot?
– szándékosan és tudatosan végrehajtott rosszindulatú akció
– szándékos akciók az ellenfél teste ellen csak azért, hogy megakadályozza az ellenfél tevékenységét
d) Mi határozza meg a „rosszhiszemű akció”-t?
– alattomos és takart tevékenység a felkészületlen ellenféllel szemben
e) Mi határozza meg a „játékidegen esetek”-et?
– a labdát birtokló játékostól távol végrehajtott akciók
– a játék taktikájához semmilyen módon nem kapcsolódó akciók

Sportszerűtlen viselkedés, amely progresszív büntetést von maga után

8:7

Az alábbi a-f pontokban leírt esetek példák a sportszerűtlen viselkedésre, amelyeket progresszíven kell büntetni, kezdve a figyelmeztetéssel (16:1 b).

a) a játékvezetői ítélet elleni tiltakozás, vagy szóbeli és nem szóbeli akciók, amelyek speciális játékvezetői ítéletet akarnak elérni;
b) az ellenfél vagy csapattárs bosszantása akár szóval, akár gesztusokkal, vagy az ellenfélre való kiáltás a megzavarás érdekében;
c) az ellenfél formális dobásai végrehajtásának késleltetése a 3 méteres távolság be nem tartásával vagy más módon;
d) “színészkedés”, amellyel megpróbálják félrevezetni a játékvezetőket az ellenfél akcióira vonatkozóan, vagy az akciók hatásainak felnagyítása/eltúlzása annak érdekében, hogy „time out”-ot vagy épp az ellenfélnek adandó meg nem érdemelt büntetést provokáljanak ki;
e) a lövés vagy átadás szándékos lábfejjel vagy lábszárral való blokkolása; egyértelmű reflex-mozgás, pl. a lábak együttes mozgása, nem büntetendő (ld. még 7:8);
f) a kapuelőtér rendszeres megsértése taktikai okokból.

MKSZ JAB állásfoglalása:
Egyik csapat szabaddobás (vagy bármelyik formai dobás) végrehajtására készül, de az ellenfél játékosa nem áll 3 méterre a dobó játékostól, ezzel késlelteti a dobás végrehajtását:
A szabályok merev alkalmazása szerint azonnal progresszív büntetést kell alkalmazni, majd a szabaddobást sípjelre végrehajtani (8:7 c, 15:9).
Azonban a hazai és a nemzetközi gyakorlat szerint: nem kell bürokratikusnak lenni és csak azért is kiállítani, de legfeljebb két alkalommal fogadható el a helyesbítés, a harmadik esetben legalább figyelmeztetést kell adni.

IHF-irányelv, -értelmezés:
Mezőnyjátékos kapuelőtérbe való belépése (8:7f)
A kapus nélkül játszó csapat a labda elvesztésekor a saját kapuelőterébe előnyszerzés céljából belépő játékosát progresszíven kell büntetni.

Sportszerűtlen viselkedés, amely azonnali időleges kiállítást von maga után

8:8

Bizonyos sportszerűtlen esetek jellegüknél fogva komolyabbnak minősülnek és azonnali időleges kiállítást vonnak maguk után függetlenül attól, hogy előtte a játékos vagy a hivatalos személyek kaptak-e figyelmeztetést.
Példák az ilyen viselkedésre:

a) a hangoskodást magába foglaló tiltakozás erőteljes gesztusokkal, vagy a provokatív viselkedés;
b) a labdás játékos a labdát nem teszi le vagy nem ejti le a földre, hogy az ellenfél azonnal hozzájuthasson, amikor a játékvezetők csapatától elvették a labdát;
c) a cserehelyre jutott labda szabad hozzáférésének megakadályozása;

Súlyos sportszerűtlen magatartás, amely kizárást von maga után

8:9

Bizonyos sportszerűtlen viselkedési formák olyan súlyosnak minősülnek, hogy kizárást vonnak maguk után. Példák az ilyen viselkedésre:

  1. a labda látványos, tüntető eldobása vagy elütése egy játékvezetői ítéletet követően;
  2. a kapus tüntetőleg nem hajlandó a 7 méteres dobás védésére;
  3. a labda szándékos ellenfélre való dobása játékmegszakítás alatt; ha ez nagyon közelről és nagy erővel történt, ez sokkal inkább megítélendő a 8:6 pontban említett “különösen gondatlan akció” szerint;
  4. a dobójátékos 7 méteres dobásnál eltalálja a kapus fejét, miközben a kapus feje nem mozog a labda irányába;
  5. a dobójátékos szabaddobásnál eltalálja a védő fejét, miközben a védő feje nem mozog a labda irányába;
  6. az elszenvedett szabálytalanság viszonzása.

Magyarázat:
7 méteres dobásnál és szabaddobásnál a dobó játékos felelőssége az, hogy ne veszélyeztesse a kapus vagy a védő testi épségét.

Kizárás, amely különösen durva, sportszerűtlen magatartás miatt következett be (amelyeket írásban is jelenteni kell)

8:10

Amennyiben játékvezetők különösen sportszerűtlennek ítélnek meg egy viselkedést, a büntetést a következő rendelkezések alapján kell megítélni.
Az alábbi sportszerűtlenségek (a,b) szolgálnak példaként, amikor a játékvezetőknek írásos jelentést is kell készíteniük a mérkőzés után, hogy a felelős hatóságoknak lehetőségük legyen további intézkedésekről döntést hozni:

  1. bármely személy (játékvezető, időmérő, titkár, küldött, hivatalos személy, játékos, néző stb.) sértegetése vagy fenyegetése szóbeli vagy nem szóbeli módon (pl. arckifejezéssel, gesztusokkal, testbeszéddel vagy testi kontaktussal);
  2. (I) hivatalos személy játékba avatkozása a játéktéren vagy a cserehelyen, vagy
    (II) egy játékos által tiszta gólhelyzet megakadályozása akár szabálytalan játéktérre lépéssel (4:6), akár a cserehelyről;

Az alábbi szabálytalanságok, sportszerűtlenségek (c, d) esetén 7m-es dobást kell ítélni az ellenfél javára:

c. ha játékmegszakítás alatt a mérkőzés utolsó 30 másodpercében egy játékos vagy egy hivatalos személy az ellenfél dobását késlelteti, vagy megakadályozza annak érdekében, hogy az ellenfél kapura lövést tudjon végrehajtani, vagy tiszta gólhelyzetet kialakítani; a vétkes játékost vagy hivatalos személyt ki kell zárni és 7m-es dobást kell ítélni az ellenfél javára. Ezt bármilyen közbeavatkozásra (pl. csak kisfokú testi akció, egy dobás végrehajtásába való beavatkozás úgy, mint labdaátadás elfogása, a labdaátvételbe való beavatkozás, a labda el nem engedése) alkalmazni kell;

d. ha játékban lévő labda esetén a mérkőzés utolsó 30 másodpercében az ellenfél

    1. játékosa a 8:5 vagy a 8:6 alá tartozó szabálytalanságot, illetve a 8:10 a vagy 8:10 b(II) pont alá tartozó sportszerűtlenséget követ el,
    2. hivatalos személye a 8:10a vagy 8:10b(I) pont alá tartozó sportszerűtlenséget követ el,

és ezzel kapura lövést vagy tiszta gólhelyzet kialakítását akadályozza meg; a vétkes játékost vagy hivatalos személyt a vonatkozó szabályok értelmében kizárással kell büntetni, valamint a labdát birtokló csapat számára 7m-es dobást kell ítélni.
Amennyiben a vétlen játékos vagy csapat a játékmegszakítás előtt gólt ér el, nem kell 7m-es dobást ítélni.

IHF-állásfoglalás:
Kizárás az utolsó 30 másodpercben (8:10d)
Csak azok az utolsó 30 másodpercben védők által elkövetett szabálytalanságokat követő 8:5 és 8:6 szerinti kizárások járnak írásos jelentéssel és 7m-es dobással is, amelyekre igaz a 8:6 Magyarázata. A 8:5 szerint védők által elkövetett szabálytalanságok az utolsó 30 másodpercben kizárással (írásos jelentés nélkül) és 7m-es dobással járnak.

MKSZ JAB állásfoglalása:
A 8:5 szabály alá azok a súlyos szabálytalanságok tartoznak, amelyekért az utolsó 30 másodpercben a kizáráson kívül (írásos jelentés nélkül) még 7m-es dobást is kell ítélni.
A 8:6 szabály alá azok a súlyos, különösen veszélyes szabálytalanságok tartoznak, amelyekért az utolsó 30 másodpercben a kizáráson és írásos feljelentésen kívül még 7m-es dobást is kell ítélni. 2016. július 1-je után csak a 8:6, a 8:10 a), b), és a d) pont második bekezdése 8:6 szabály szerinti cselekményekért történő kizárás esetén kell írásos jelentést (kék lap) készíteni!
(A 8:10 d szabály második bekezdése a 8.5 és a 8:6 szabályra is hivatkozik!)
A játékidő utolsó 30 másodpercében 8:10c és 8:5 szerinti esetekben nem kell írásos jelentést készíteni!

IHF-állásfoglalás:
8:5, 8:6, 8:9, 8:10 szabályok: Többletjátékos vagy hivatalos személy közbeavatkozása
Azokban az esetekben, amikor a védekező csapatból többletjátékos vagy hivatalos személy avatkozik játékba, a következő szempontokat kell mérlegelni a büntetéseket és a játékfolytatást illetően:
Az alábbi esetek lehetségesek:
– játékos vagy hivatalos személy az elkövető
– tiszta gólhelyzetet megakadályozásáról van-e szó
A fenti szempontoknak megfelelően az alábbi esetek fordulhatnak elő:
a) Tiszta gólhelyzetben csere végrehajtása nélkül többletjátékosként a játéktérre lép a játékos.
Helyes szabályalkalmazás: 7 méteres, kizárás írásos jelentéssel
b) Szabálytalan csere: az időmérő/szövetségi képviselő tiszta gólhelyzetben sípol.
Helyes szabályalkalmazás: 7 méteres, 2 perces kiállítás
c) Tiszta gólhelyzetben egy hivatalos személy lép a játéktérre, helyes szabályalkalmazás: 7 méteres, kizárás írásos jelentéssel
d) Hivatalos személy a játéktérre lép, de nincs tiszta gólhelyzet, helyes szabályalkalmazás: szabaddobás, progresszív büntetés

IHF-állásfoglalás:
8:9, 8:10a szabályok: Köpés.
A köpés a tettlegességhez hasonló akció, amit a 8:10a szerint kell büntetni (kizárás írásos jelentéssel). A sikeres köpés (8:10 szerinti büntetéssel) és a sikertelen köpés (8:9 szerinti büntetéssel) megkülönböztetése, amely korábban lett bevezetve, továbbra is változatlanul megmarad.

IHF-állásfoglalás:
Utolsó 30 másodperc (8:10c, 8:10d)
„A mérkőzés utolsó 30 másodperce” jelentheti a rendes játékidő végét (a 2. félidő végét), de ugyanúgy mindkét meghosszabbítás 2. félidejének végét is. Az utolsó 30 másodperc a (hivatalos) óra 59:30 (vagy 69:30, 79:30, illetőleg 0:30 óraállásánál kezdődik.

IHF-állásfoglalás:
A 3m-es távolság be nem tartása (8:10c)
A 3m-es távolság be nem tartása csak akkor vezet kizáráshoz és 7m-es dobáshoz, ha a dobást az utolsó 30 másodpercben nem tudják végrehajtani.
Ha a dobást végrehajtják, de azt egy túl közel álló játékos blokkolja vagy zavarja a dobó játékost a dobás végrehajtásában a 8:10c pont szerint kell eljárni. (7 m-es dobás, kizárás, jelentés nélkül)
Ha a játékos 3 méternél közelebb áll a dobóhoz, de aktívan nem zavarja a dobás végrehajtását, nem kell büntetést alkalmazni. Ha a 3 méternél közelebb álló játékos blokkolja a lövést vagy elfogja a dobó átadását, a 8:10c pont szerint kell eljárni. (7 m-es dobás, kizárás, jelentés nélkül)
Ez alkalmazandó az utolsó 30 másodpercben vagy a zárójelzéssel egyidőben elkövetett szabálytalanságok esetében is (2:4 első bekezdés). A játékvezetők döntései megfigyeléseik alapján hozott ténydöntések (17:11).
Amennyiben a játék az utolsó 30 másodpercben olyan szabálytalanság miatt szakad meg, amely nincs összefüggésben egy dobás előkészítésével vagy végrehajtásával (pl. szabálytalan csere, sportszerűtlen viselkedés a cserehelyen), a 8:10c szerint kell eljárni. (7 m-es dobás, kizárás, jelentés nélkül)

IHF-állásfoglalás:
További intézkedések kizárás és írásos jelentés után (8:6, 8:10a,b)
A legszigorúbb büntetés szempontjai a 8:6 (szabálytalanságok) és 8:10 (sportszerűtlen magatartás) szabályokban kerültek meghatározásra; (ld. még 8.3 második bekezdését.) Mivel a 8:6 és 8:10 szerinti büntetések következményeiként nem különböznek a 8:5 és 8:9 szerintiektől (kizárások írásos jelentés nélkül), az IHF a következő kiegészítő rendelkezéssel egészítette ki mindkét szabályt:
„írásos jelentést kell készíteni a mérkőzés után, hogy a felelős hatóságok képesek legyenek dönteni a szükséges további intézkedésekről.”
Ez a kiegészítő rendelkezés ad alapot arra, hogy a felelős hatóság döntést hozzon a szándékozott további intézkedésekről. Semmiképp nem értelmezhető ez a „legyenek” úgy, hogy a felelős hatóságok mérlegelésétől függ a további intézkedésekről való döntés. Ez a játékvezetők ténydöntésének módosítását jelentené.

MKSZ JAB állásfoglalása:
Csak az IHF és a kontinentális szövetségek rendezvényein kell minden kizárásról (kivétel a harmadik 2 perc miatti kizárás) írásos jelentést is készíteni. 

IHF-állásfoglalás:
Előnyszerzés az utolsó 30 másodpercben (8:10d utolsó bekezdése)
A játékvezetők csak akkor szakítják meg a játékot és ítélnek 7m-es dobást, ha a labdát elfogó (a szabálytalanságot elszenvedő) játékos nem lő gólt vagy nem passzolja tovább a labdát.
A 8:10d a játékidőben vagy a zárójelzéssel egyidejű szabálytalanságok esetére alkalmazható (2:4 első bekezdés). A játékvezetők döntései megfigyeléseik alapján hozott ténydöntések (17:11).
A 8:5 Megjegyzése szerinti kapus kizárás (kapus elhagyja a kapuelőteret) akkor vezet 7m-es dobáshoz az utolsó 30 másodpercben, ha a 8:5 utolsó bekezdésében leírtak megvalósulnak vagy 8:6 szerinti szabálytalanságot követnek el.

MKSZ JAB állásfoglalása: (8:10c)
Ha a mérkőzés utolsó 30 másodpercében a védekező csapat játékosai vagy hivatalos személyei az ellenfél dobását késleltetik vagy megakadályozzák, a vétkest ki kell zárni és a labdát birtokló csapat számára 7m-es dobást kell ítélni, tekintet nélkül arra, hogy volt-e gólszerzési lehetőség a szabálytalanság adott pillanatában.

MKSZ JAB állásfoglalása: (8:10d)
Ha a mérkőzés utolsó 30 másodpercében a védekező csapat játékosai vagy hivatalos személyei 8:5, 8:6, 8:10 a-b szabály hatálya alá tartozó, kizárással büntetendő szabálytalanságot követnek el, a labdát birtokló csapat számára 7m-es dobást kell ítélni, tekintet nélkül arra, hogy volt-e gólszerzési lehetőség a szabálytalanság adott pillanatában.

9. szabály: A gól

9:1

Gólt érnek el, ha a labda teljes terjedelmében túljutott a gólvonalon (4. ábra), amennyiben a dobás előtt vagy alatt sem a dobó, sem a játékostársai, sem a csapat hivatalos személyei nem követtek el szabálytalanságot. A kapujátékvezető két rövid sípjellel és a 12. karjelzéssel megerősíti a gól érvényességét.
Ha a labda a kapuba jut, jóllehet a védekező csapat játékosa szabálytalanságot követett el, gólt kell ítélni.
Ha a játékvezető, időmérő/titkár vagy a szövetségi képviselő a játékot megszakította, mielőtt a labda túljutott a gólvonalon, nem szabad gólt ítélni.
Ha a játékos a labdát saját kapujába játssza, az ellenfél javára kell gólt ítélni, kivéve, amikor a kapus kidobást hajt végre (12:2)

MKSZ JAB állásfoglalása:
Az öngólt a versenyjegyzőkönyvben név nélkül az ellenfél góljainak rovatába kell beírni, öngól megjegyzéssel.

Magyarázat:
Ha labda kapuba jutását a játékban nem illetékes tárgy vagy személy megakadályozza, gólt kell ítélni, ha a játékvezetők meggyőződnek arról, hogy a labda beavatkozás nélkül gólba jutott volna.

9:2

Ha a játékvezető gólt ítélt és a kezdődobáshoz sípjelet adott, a gólt már nem szabad visszavonni (lásd azonban 2:9 Magyarázat)
Ha a gól és a kezdődobás között elhangzik a zárójelzés, akkor ezt a gólt a játékvezetőknek kezdődobás nélkül is világosan el kell ismerni.

Magyarázat:
A játékvezetők által elismert gólt azonnal fel kell írni az eredményjelző táblára.

9:3

Az a csapat győz, amelyik több gólt ér el. Ha mindkét csapat azonos számú gólt ér el, vagy nem dobtak gólt, a játék döntetlen (2:2).

10. szabály: A kezdődobás

10:1

A mérkőzés kezdetekor az a csapat végzi el a kezdődobást, amelyik a sorsoláskor a labdát választotta, a másik csapat jogosult térfelet választani. Amennyiben a sorsolásnál térfelet választottak, a másik csapat végzi el a kezdődobást.
A második félidő megkezdése előtt a csapatok térfelet cserélnek és a kezdődobást az a csapat hajtja végre, amelyik a mérkőzés kezdetekor nem a kezdődobást választotta.
Meghosszabbításoknál a kezdődobásért, illetve a térfélért ismét sorsolni kell – az előbbiek szerint.

10:2

Minden gól után az a csapat végez el kezdődobást, amelyik a gólt kapta (lásd azonban 9:2 második bekezdését).

10:3

A kezdődobást a sípjel után 3 mp-en belül (13:1a, 15:7 harmadik bekezdés), a mezőny közepén – 1,5 m-es oldalirányú tűrés megengedett – kell végrehajtani, tetszés szerinti irányban.
A dobójátékosnak legalább az egyik lábával érintenie kell a középvonalat, a másik lábával azt nem lépheti át (15:6), és a végrehajtás helyét nem hagyhatja el, amíg a labdát nem továbbította (13:1 a, 15:7 harmadik bekezdése és 5. sz. Magyarázat).
A dobójátékos csapattársai a középvonalat a játékvezető kezdődobásra adott sípjelének elhangzásáig nem léphetik át (15:6).

5. Magyarázat a kezdődobás végrehajtásához (10:3)
A 10:3 alkalmazásával a játékvezetőknek legfőképp azt a tételt kell figyelembe venni, hogy a kezdődobást gyorsan hajtsák végre. Ezért ezúttal nem szabad túlságosan a pontosságra törekedni és alkalmat keresni a büntetésre vagy a visszarendelésre.
A játékvezetőknek kerülniük kell a jegyzetelést vagy az olyan feladatok elvégzését, amelyek gátolhatják őket a kezdődobás korrekciójában. A mezőnyjátékvezető azonnal sípoljon, amikor a kezdődobást végrehajtó játékos felállása nem igényel helyesbítést. Méltányolható az, ha a dobójátékos társai már a sípjelkor átlépik a középvonalat. (Ez eltér az egyéb formai dobásokra érvényes általános rendelkezésektől).
Habár a 10:3 szabály megengedi a dobójátékosnak a játéktér közepétől az 1,5 m-es szélességi eltérést, a játékvezetőknek az ettől való csekély eltéréssel nem kell foglalkozni. El kell kerülni, hogy az ellenfél számára hátrányos helyzet alakuljon ki abban a tekintetben, hogy hol és mikor hajtották végre a kezdődobást.
A legtöbb játéktéren nincs felfestve a középpont, sőt néhol előfordul, hogy reklámfeliratokat rajzolnak.
Ilyen helyzetben nyilvánvalóan a dobójátékosnak és a játékvezetőknek kell megbecsülni a megfelelő pozíciót és azt az adott körülményekhez illően igénybe venni

MKSZ JAB állásfoglalása:
Ha valamelyik csapat csapatfelelőse a mérkőzés előtt kéri, – a játékvezetők engedélyével, az ellenfél csapatfelelőse és a versenybizottság tájékoztatása után – megengedhető az ún. ünnepélyes/protokoll kezdődobás. A játékvezető sípjelére a felkért személy eldobja a labdát és ezt követően elhagyja a játékteret. A mérkőzés ezután kezdődik szabályos kezdődobással, ekkor indul a játékidő mérése.

10:4

Minden félidő elején (és az esetleges meghosszabbításoknál) a kezdődobásnál valamennyi játékosnak a saját térfelén kell tartózkodnia.
A gól utáni kezdődobásnál az ellenfél játékosai azonban mindkét térfélen elhelyezkedhetnek.
Mindkét esetben az ellenfél játékosai 3 m-nél közelebb nem léphetnek a kezdődobást végző játékoshoz (15:4, 15:9, 8:7 c).

11. szabály: A bedobás

11:1

Bedobással kell játékba hozni a labdát, ha az teljes terjedelmével áthaladt az oldalvonalon, vagy utoljára a védekező csapat játékosát érintve, a saját alapvonalon túlra jutott.
Ha a labda a mennyezetet vagy a játéktér feletti tárgyat érintett, úgyszintén bedobás következik.

11:2

A bedobást sípjel nélkül (kivéve 15:5 b) az a csapat hajtja végre, amelynek játékosai nem érintették utoljára a labdát, mielőtt az túljutott az oldal- és alapvonalon, illetve megérintette a mennyezetet vagy egy játéktér feletti tárgyat.

11:3

A bedobást azon a helyen kell végrehajtani, ahol a labda elhagyta az oldalvonalat, vagy az oldalvonal végétől a kapunak azon az oldalán, amelyiknél a labda az alapvonalon túljutott.
Ha a labda a mennyezet vagy a játéktér feletti tárgyat érintett, a bedobást az érintéshez legközelebb eső helyen kell végrehajtani.

11:4

A bedobást végző játékosnak egyik lábával a megfelelő helyen, az oldalvonalon kell állni és fenntartani a korrekt pozíciót, amíg kezét a labda nem hagyta el. A másik láb helyzete tetszőleges (13:1a, 15:6, 15:7 2. és 3. bekezdés).

IHF-állásfoglalás:
Bedobás végrehajtása (11:4)
A bedobás végrehajtása a játéktér irányába történik az oldalvonalon áthaladó közvetlen dobással.

MKSZ JAB állásfoglalása:
A bedobást végző játékosnak egyik lábával a megfelelő helyen, az oldalvonalon kell állni és
fenntartani a korrekt pozíciót, amíg kezét a labda nem hagyta el.

– ha szabálytalan a felállás és nem hangzott el sípjel: helyesbítés és sípjelre folytatás (15:6);
– ha korrekt az elhelyezkedés, de szabálytalan a végrehajtás és a labda a játékostárshoz kerül: helyesbítés, sípjelre folytatás (15:7);
– amennyiben a labda az ellenfélhez kerül: a dobás érvényes, a játék folytatódik (15:7,13:2).

Ismétlődéskor:
ha ez nem sportszerűtlen, nem indokolt a progresszív büntetés (15:7).

A bedobást végző játékosnak egyik lábával a megfelelő helyen, az oldalvonalon kell állni és
fenntartani a korrekt pozíciót, amíg kezét a labda nem hagyta el. Ha a dobáshoz sípjel hangzott el:
a végrehajtás alatti vétséget alapvetően büntetni kell, a másik csapat szabaddobásával folytatódik a játék, de előnyszabályt kell alkalmazni, ha a dobójátékos csapata elveszti a labdát (15:7, 13:2)

11:5

A bedobás végrehajtásakor az ellenfél játékosai nem léphetnek 3 méternél közelebb a dobó játékoshoz (15:4, 15:9, 8:7 c).
A saját kapuelőtérvonalnál azonban minden esetben elhelyezkedhetnek, akkor is, ha a távolság 3 méternél kevesebb.

12. szabály: A kidobás

 12:1

Kidobással kell játékba hozni a labdát, ha

(I) az ellenfél játékosa a 6:2 a. szerint a kapuelőtérbe lép;
(II) a kapus a labdát a kapuelőtérben magához vette vagy a labda mozdulatlanul fekszik a kapuelőtérben (6:4-5);
(III) az ellenfél játékosa a kapuelőtérben guruló vagy fekvő labdát megérinti (6:5 1. bekezdés);
(IV) ha a labda az alapvonalon túlra került, amennyiben azt utoljára a kapus vagy az ellenfél játékosa érintette.

Ez azt jelenti, hogy ezekben az esetekben a labda nincs játékban és a mérkőzés kidobással folytatódik (13:3). Ez érvényes abban az esetben is, ha a kidobás megállapítása után vagy mielőtt azt végrehajtották volna, valaki hibát követett el.

12:2

A kidobást sípjel nélkül (lásd azonban 15:5 b) a kapuelőtérből a kapuelőtérvonalon keresztül kell végrehajtani.
Ha annak a csapatnak kell kidobást végrehajtania, amelyik kapus nélkül játszik, valamelyik mezőnyjátékost kapusra kell cserélni (4:4). A játékvezetők döntik el, hogy a „time out” szükséges-e (2:8 második bekezdés, 2. sz. Magyarázat).
A kapuskidobást akkor kell végrehajtottnak tekinteni, ha a kapus által eldobott labda teljes terjedelmével áthaladt a kapuelőtérvonalon.
A másik csapat játékosai, jóllehet a kapuelőtérvonalnál tartózkodnak, a labdát csak akkor érinthetik, ha az teljes terjedelmével áthaladt a kapuelőtérvonalon (15:4, 15:9,
8:7 c).

MKSZ JAB állásfoglalása:
A kidobás végrehajtásakor a kapusnak sem lábbal, sem más testrésszel nem kell a talajt érintenie.
Ezért a dobást akár ugrással is végrehajthatja.

Ha a kapusnak a labdáért el kell hagynia a kapuelőteret (például az alapvonalon kívülről hozza be a labdát a kapuelőtérbe), akkor a kidobás elvégzéséhez előbb be kell lépnie a kapuelőtérbe, ott érintenie kell a talajt.

13. szabály: A szabaddobás

A szabaddobás megítélése

13:1

A játékvezetők alapvetően a következők esetekben szakítják meg a játékot és ítélnek szabaddobást az ellenfél javára:

a) a labdát birtokló csapat szabálytalanságot követ el, és emiatt nem tarthatja meg a labdát (4:2-3, 4:5-6, 5:6-10, 6:5 1.bekezdés, 6:7 b, 7:2-4, 7:7-8, 7:10, 7:11-12, 8:2-10, 8:7f, 10:3, 11:4, 13:7, 14:4-7, 15:7 3. bekezdés, 15 :8);
b) az ellenfél szabálytalansága miatt a labdát birtokló csapat elveszíti a labdát (4:2-3, 4:5-6, 5:5, 6:2 b, 6:7 b, 7:8, és 8:2-10, 8:7f).

IHF-állásfoglalás:
13:1 A szabaddobás megítélése
Ha támadójátékos vagy a védőjátékos rendszeresen megsérti a kapuelőteret taktikai okból, akkor a 8:7 f szerinti büntetés után a játék szabaddobással folytatódik. Ezért a 13:1 szabály a) és b) pontja a 8:7 szabály f) pontjára történő hivatkozással kiegészül.

MKSZ JAB állásfoglalása:
8:2-10 szerinti speciális esetekben, tiszta gólhelyzetben, és a 8:10b (II) és a 8:10 c-d szerinti esetekben nem szabaddobást, hanem mindig 7m-es dobást kell ítélni!

13:2

A játékvezetőknek biztosítaniuk kell a játék folyamatosságát azzal, hogy elhamarkodott szabaddobás ítélettel nem szakítják meg a játékot.
Ez azt jelenti, hogy a játékvezetők a 13:1 a. pontban felsoroltak esetén nem ítélnek szabaddobást, ha a védekező csapat közvetlenül a támadó csapat által elkövetett szabálytalanság után labdához jut.
Hasonlóképpen a 13:1 b. pont szabálytalanságai esetén csak akkor avatkoznak játékba, ha a támadó csapat az ellenfél szabálytalansága miatt elveszíti a labdát vagy nincs olyan helyzetben, hogy a támadást folytassa.
Ha szabálytalanság miatt személyes büntetést kell alkalmazni, a játékvezetők azonnal megszakíthatják a játékot, ha az a vétlen csapat számára nem jelent hátrányt. Egyébként a büntetés az akció befejezéséig elhalasztható.
A 13:2 nem érvényes a 4:2-3 vagy 4:5-6 szabályok elleni vétségek esetében, amelyeknél az időmérő/titkár, a szövetségi képviselő vagy a játékvezetők jelzésével a játékot azonnal meg kell szakítani.

IHF-állásfoglalás:
13:2, 14:2 Előnyszabály szabálytalan cserénél.
Játékra jogosulatlan játékos vagy hivatalos személy játéktérre lépésekor (4:2-3) vagy szabálytalan csere esetén (4:5), illetve többletjátékos játéktérre lépésekor (4:6) a játékvezetőknek/időmérőnek (szövetség képviselőnek) azonnal meg kell szakítania a mérkőzést. Ezekben az esetekben a 13:2 és 14:2 szabályban leírt előnyszabály nem alkalmazható.

MKSZ JAB értelmezése:
Mikor kell a játékvezetőnek közbeavatkoznia (ítélni, büntetni)?

/13:2 Az előnyszabály alkalmazása /

A védekező csapat szabálytalan: Gólhelyzetben: előnyszabály, elhalasztott büntetés, de…
Gólhelyzetben vagy gólhelyzet közvetlen kialakulásának lehetősége esetén a védekező csapat szabálytalanságáért a játékvezető az akció végéig ne avatkozzon közbe (előnyszabály), a büntetést – ha szükséges – ezután alkalmazza (elhalasztott büntetés).
Kivétel: játékra jogosulatlan játékos vagy hivatalos személy játéktérre lép vagy ha a védekező csapat szabálytalanul cserél vagy a védekező csapatból többletjátékos lép a játéktérre. Ezekben az esetekben azonnal meg kell szakítani a játékot, előnyszabály nem alkalmazható.
(IHF-állásfoglalás: 13:2, 14:2)
A védekező csapat szabálytalan: Ha nincs gólhelyzet: azonnali ítélet, büntetés, de…
Ha nincs gólhelyzet vagy a gólhelyzet közvetlen kialakulásának lehetősége nem áll fenn, és a védekező csapat szabálytalansága miatt támadó csapat elveszíti a labdát, a játékvezetőnek azonnal ítélnie és – ha szükséges – büntetnie kell.
Ha nincs gólhelyzet vagy a gólhelyzet közvetlen kialakulásának lehetősége nem áll fenn, és a védekező csapat szabálytalansága ellenére a támadó csapat folytatni tudja a támadást, azonban a folytatás számára hátrányos helyzetet eredményez, akkor a játékvezető azonnal ítéljen és – ha szükséges – alkalmazzon büntetést.
Kivétel: játékra jogosulatlan játékos vagy hivatalos személy játéktérre lép vagy ha a védekező csapat szabálytalanul cserél, vagy a védekező csapatból többletjátékos lép a játéktérre. Ezekben az esetekben azonnal meg kell szakítani a játékot, előnyszabály nem alkalmazható.
(IHF-állásfoglalás: 13:2, 14:2)
Ha nincs gólhelyzet vagy a gólhelyzet közvetlen kialakulásának lehetősége nem áll fenn, és a
védekező csapat szabálytalansága ellenére a támadó csapat úgy tudja folytatni a támadást, hogy a folytatás számára nem jelent hátrányt, a játékvezető ne avatkozzon be az akció végéig (előnyszabály) és a büntetést – ha szükséges – ezután alkalmazza (elhalasztott büntetés).
Kivétel: játékra jogosulatlan játékos vagy hivatalos személy játéktérre lép, vagy ha a védekező csapat szabálytalanul cserél, vagy a védekező csapatból többletjátékos lép a játéktérre. Ezekben az esetekben azonnal meg kell szakítani a játékot, előnyszabály nem alkalmazható.
(IHF-állásfoglalás: 13:2, 14:2)
A támadó csapat szabálytalan: Azonnali büntetés, de…
A támadó csapat szabálytalanságáért a játékvezetőnek azonnal ítélni és – ha szükséges – büntetni kell, kivéve, ha védekező csapat a támadó csapat szabálytalansága után közvetlen labdához jut (előnyszabály). Utóbbi esetben – ha szükséges – elhalasztott büntetést kell alkalmazni.
Kivétel: játékra jogosulatlan játékos vagy hivatalos személy játéktérre lép, vagy ha a védekező csapat szabálytalanul cserél, vagy a védekező csapatból többletjátékos lép a játéktérre. Ezekben az esetekben azonnal meg kell szakítani a játékot, előnyszabály nem alkalmazható.
(IHF-állásfoglalás: 13:2, 14:2)

13:3

Ha a 13:1 a-b pontokban felsorolt szabálytalanságok egyikét – amelyért egyébként szabaddobást kell ítélni – akkor követik el, amikor a labda nincs játékban, a mérkőzést a játékmegszakítás helyzetének megfelelő dobással kell folytatni (lásd még 8:10c a mérkőzés utolsó 30 másodpercére vonatkozó speciális előírásait).

13:4

Kiegészítve a 13:1 a-b pontokat, bizonyos esetekben, amikor a játék szabálytalanság nélkül szakad meg (a labda játékban volt), a mérkőzést szabaddobással kell folytatni:

a) ha a megszakításkor a labdát az egyik csapat birtokolta, azt a továbbiakban is megtartja;
b) ha a labdát egyik csapat sem birtokolta, az a csapat tartja azt meg, amelyiknél a megszakítást megelőzően volt.

13:5

A labdát birtokló csapat elleni szabaddobás ítéletnél, ha a labda ennek a csapatnak az egyik játékosánál van, azt azon a helyen, ahol éppen van, azonnal el kell engedni vagy a talajra tenni, hogy a labda megjátszható legyen (8:8 b)

A szabaddobás végrehajtása

13:6

A szabaddobást a játékvezető sípjele nélkül (lásd azonban: 15:5 b) elvileg azon a helyen kell végrehajtani, ahol a szabálytalanságot elkövették.
Kivételt az alábbiak képeznek:
A 13:4 a-b pontokban leírt helyzetekben a szabaddobást sípjel után ott kell végrehajtani, ahol a labda a megszakítás időpontjában volt.
Ha a játékvezető vagy a szövetségi képviselő (IHF vagy kontinentális/nemzeti szövetségek által delegált) a védekező csapat játékosának vagy hivatalos személyének szabálysértése miatt megszakítja a játékot és szóbeli figyelmeztetés, vagy személyes büntetés következik, a szabaddobást azon a helyen kell végrehajtani, ahol a labda a megszakításkor volt, amennyiben ez a hely a vétlen csapat számára kedvezőbb (4:2-3, vagy 4:5-6).
Ugyancsak a korábban már tisztázottak szerint passzív játék esetén (7:11) a szabaddobást azon a helyen kell végrehajtani, ahol a labda a játékmegszakításkor volt.
A szabaddobást – bármely eddig felsorolt esetben – sohasem szabad a dobásra jogosult csapat kapuelőterében vagy az ellenfél szabaddobási vonalán belül végrehajtani. Amennyiben a helyes végrehajtási pozíció az előbb említett behatárolt területekre esik, a dobást azokon kívül a legközelebbi helyen kell végrehajtani.

Magyarázat:
Ha a szabaddobás korrekt pozíciója az ellenfél szabaddobási vonalánál van, akkor a szabaddobást elvileg pontosan ott kell végrehajtani. Minél távolabb van a szabaddobás pozíciója a védekező csapat szabaddobási vonalától, annál nagyobb lehet az eltérés a szabálytalanság helyétől. Ez az eltérés fokozatosan nőhet 3 méterig, amely a dobást végző csapat kapuelőterének közelébe eshet.
Ez a megengedett eltérés nem érvényes a 13:5 szabálypont megsértésekor, ha a szabálytalanság a 8:8b. szerint büntetendő. Ebben az esetben a dobást pontosan a megfelelő helyen kell végrehajtani.

13:7

A támadó csapat játékosai a szabaddobási vonalat nem érinthetik és nem léphetik át, amíg a labda dobójátékos kezét nem hagyta el; lásd még 2:5 szabály különleges korlátozásait is!
Amennyiben a szabaddobás végrehajtása előtt a támadó csapat játékosai a kapuelőtérvonal és a szabaddobási vonal között tartózkodnak, a hibás felállást – ha az a játékot befolyásolja –, a játékvezetőnek helyesbítenie kell (15:3, 15:6). Ezután sípjelre folytatódik a játék (15:5 b). Ugyanezt kell tenni akkor (15:7 második bekezdése), ha a dobás végrehajtására nem hangzott el sípjel, de a támadó csapat játékosai erre a területre belépnek, mielőtt a labda a dobójátékos kezét elhagyta volna.
Ha a támadó csapat játékosai a szabaddobáshoz adott sípjel után érintik vagy átlépik a szabaddobási vonalat, mielőtt a labda a dobójátékos kezét elhagyta volna, a védekező csapat javára kell szabaddobást ítélni (15:7 harmadik bekezdése, 13:1 a).

13:8

A szabaddobás végrehajtásakor az ellenfél játékosainak 3 méternél távolabb kell tartózkodniuk a dobójátékostól. A szabaddobási vonaltól végrehajtott szabaddobásnál a védekező csapat játékosai azonban elhelyezkedhetnek a kapuelőtérvonal előtt. A végrehajtáskor az ellenfél beavatkozását a 15:9 és 8:7 c. szerint kell elbírálni.

14. szabály: A 7m-es dobás

14:1 /A 7 m-es dobás megítélése/

7 m-es dobást kell ítélni:

  1. az egész játéktéren a tiszta gólhelyzet szabálytalan megakadályozásáért az ellenfél játékosa vagy hivatalos személye által;
  2. tiszta gólhelyzetben elhangzott jogosulatlan sípjel esetén;
  3. a tiszta gólhelyzet megakadályozásáért a játékban illetéktelen személy beavatkozása által, pl. egy néző belép a játéktérre vagy sípjellel megállítja a játékost (kivéve 9:1 magyarázata);
  4. Rendkívüli kényszer esetén – pl. áramkimaradás – szintén ezt a szabályt kell alkalmazni, ha a játék a tiszta gólhelyzet pillanatában szakadt meg.
  5. 8:10c vagy 8:10d szerinti szabálytalanság esetén (lásd azonban 8:10 utolsó bekezdését)

A „tiszta gólhelyzet“ meghatározása

A 14:1-es szabálynak megfelelően tiszta gólhelyzet van, amikor:

  1. a játékos az ellenfél kapuelőtérvonalánál uralja a labda és a teste feletti helyzetet, s lehetősége van kapura dobni anélkül, hogy abban az ellenfél játékosa szabályos eszközökkel megakadályozza;
    Ugyanez van érvényben, ha a játékos még nem szerezte meg a labdát, de olyan pozícióban van, hogy labdához juthat, és nincs olyan játékos, aki szabályos eszközökkel megállítaná;
  2. a játékos a labda és a teste feletti helyzetet uralva gyorsindítással kapura tör, futással (vagy labdavezetéssel), egyedül a kapussal szemben, s az ellenfélnek nincs olyan játékosa, aki elölről akadályozhatja;
    A játékos az előzőekben leírt helyzetek egyikében van, de a labdát még nem birtokolja, azonban kész azt átvenni és az ellenfél kapusa egy ütközéssel megakadályozza a labda átvételét a 8:5 magyarázata szerint. Ebben a speciális esetben a védekező játékosok helyzete lényegtelen.
  3. A mérkőzés teljes játékidejében, amikor a kapus elhagyta a kapuelőteret, és a támadójátékos a teste és a labda feletti kontrollal tisztán és akadálytalanul az üres kapuba dobhatja a labdát, a 7m-es dobás megítélésének feltétele, hogy a játékos birtokolja a labdát és tisztán kísérelje meg a dobást közvetlenül az üres kapura.

A tiszta gólhelyzet fenti meghatározása alkalmazandó, függetlenül a szabálytalanság típusától és attól, hogy a labda játékban van-e vagy sem, valamint minden végrehajtandó dobás esetén, ha a dobó játékos és társai korrekt helyen tartózkodnak.

MKSZ JAB állásfoglalása:

Ha a kapus elhagyta a kapuelőteret és a támadó csapat az üres kapura a dobást végrehajtja, de azt egy 3 méternél közelebb álló játékos blokkolja, elfogja, vagy zavarja a dobó játékost a dobás végrehajtásában, 7m-es dobást kell ítélni, és a játékost progresszíven büntetni kell.

14:2

Ha a támadó csapat játékosa a szabálytalanság ellenére (14:1 a) teljesen uralja a labda és a test feletti helyzetet, nem szabad 7 m-es dobást ítélni akkor sem, ha a játékos utána elvéti a gólhelyzetet.

Mindig, amikor alkalmasint 7 m-es dobás ítélhető, a játékvezető csak akkor avatkozzon közbe, ha világosan megállapítja, hogy az ítélet tényszerűen jogos és szükséges. Ha a támadójátékos az ellenfél szabálytalan beavatkozása ellenére gólt ér el, nincs ok a 7 m-es dobásra. Amennyiben világosan felismerhető, hogy a játékos a szabálytalanság miatt valóban elveszítette a labda vagy a teste feletti ellenőrzést, s ezáltal a tiszta gólhelyzet már nem áll fenn, abban az esetben 7 m-es dobást kell ítélni.

A 14:2 nem alkalmazható olyan 4:2-3 vagy 4:5-6 szabálypontok szerinti szabálytalanságokra, amikor az időmérőnek, a szövetségi képviselőnek vagy a játékvezetőknek azonnal meg kell szakítani a játékot.

IHF-állásfoglalás: (13:2, 14:2 Előnyszabály szabálytalan cserénél.)

Játékra jogosulatlan játékos vagy hivatalos személy játéktérre lépésekor (4:2-3), vagy szabálytalan csere esetén (4:5), illetve többletjátékos játéktérre lépésekor (4:6) a játékvezetőknek/időmérőnek (szövetség képviselőnek) azonnal meg kell szakítania a mérkőzést. Ezekben az esetekben a 13:2 és 14:2 szabályban leírt előnyszabály nem alkalmazható.

14:3

A 7 m-es dobás megítélésekor „time out” adható, így felismerhető késleltetéskor (pl. a kapus vagy dobójátékos cseréje) szükséges lehet a játékidőt megszakítani.

Magyarázat: (2. magyarázat utolsó bekezdés)

A 7 m-es dobásoknál a korábban alkalmazott kötelező játékidő-megszakítást eltörölték. Azonban bizonyos esetekben szükséges lehet a fenti irányelveknek megfelelően a játékvezetők szubjektív megítélésen alapuló „time out”. Ilyen eset lehet, ha egy csapat egyértelműen késlelteti a 7m-es dobás végrehajtását, pl. a kapus vagy a dobó játékos cseréjével.

14:4 /A 7 m-es dobás végrehajtása/

A 7 m-es dobást a játékvezető sípjele után 3 mp-en belül, mint kapura lövést kell végrehajtani (13:1 a, 15:7 harmadik bekezdés).

MKSZ JAB állásfoglalása:

A 7m-es dobást az ellenfél kapujára kell kapura lövésként végrehajtani. (szabaddobás)
A csapat 7m-es dobást hajt végre. A játékvezető sípjele után, de mielőtt a labda elhagyta volna a dobó játékos kezét, egyik csapattársa a szabaddobási vonalon belülre lép.
A labda:

  • a kapuba jut, túl jut az alapvonalon, a kapufáról vagy a kapusról visszapattan a dobó játékoshoz, vagy csapattársaihoz, szabaddobást kell ítélni az ellenfél javára (13:1 a, 14:7, 15:7).
  • Ha a dobó játékos csapata elveszíti a labdát, mielőtt a játékvezető beavatkozhatott volna és a kapus megfogja a lövést, birtokolja a labdát: kidobás következik (15:7, 13:2, 12:1),
  • ha a kapufáról a védekező csapat birtokába kerül a labda: a játék folytatódik (15:7, 13:2).

14:5

A 7 m-es dobás végrehajtásakor a dobójátékos a 7 m-es dobás vonala mögött egy méterig helyezkedhet el (15:1, 15:6). A sípjel után a 7 m-es dobás vonalát nem érintheti vagy nem lépheti át, amíg a labda a kezét nem hagyta el (13:1 a, 15:7 harmadik bekezdése).

14:6

A 7 m-es dobás végrehajtása után a dobójátékos vagy társai csak akkor játszhatják meg ismét a labdát, miután az ellenfél játékosát vagy a kaput érintette (13:1 a, 15:7 harmadik bekezdése).

14:7

A 7 m-es dobás végrehajtásakor a dobójátékos társainak a szabaddobási vonalon kívül kell tartózkodniuk, amíg a labda a dobó kezét nem hagyta el (15:3, 15:6). Egyébként szabaddobást kell ítélni a 7 m-es dobást végrehajtó csapat ellen (13:1 a, 15:7 harmadik bekezdése).

14:8

A 7 m-es dobás végrehajtásakor az ellenfél csapata játékosainak a szabaddobási vonalon kívül és legalább 3 m-re kell tartózkodniuk a 7 m-es vonaltól, amíg a labda a dobó játékos kezét nem hagyta el. Egyébként a 7 m-es dobást meg kell ismételni, ha a labda nem jutott gólba – személyes büntetés azonban nem szükséges.

14:9

Ha a kapus átlépi a kapus-határvonalat (4 m-es vonal), (1:7, 5:11) mielőtt a labda a dobó játékos kezét elhagyta, a 7 m-es dobást meg kell ismételni, amennyiben nem esett gól – a kapus személyes büntetése azonban nem szükséges.

MKSZ JAB állásfoglalása:

Ha a kapus átlépi a kapus-határvonalat a játékvezető sípjele után, de mielőtt a labda a dobó játékos kezét elhagyta, a 7 m-es dobást meg kell ismételni, amennyiben nem esett gól, a kapus személyes büntetése azonban nem szükséges (14:9).    

Az MKSZ JAB ajánlása:

Az első eset után a kapust szóban figyelmeztetni kell (ez legyen jól látható). Ha ezt követően ismét előre lép, jogos a progresszív büntetés (8:7 c).

14:10

Amennyiben a támadójátékos labdával a kezében korrekt dobóhelyzetet foglalt el és kész a 7 m-es dobás végrehajtására, a kapuscsere már nem engedélyezhető. Ha a kapuscserét mégis megkísérlik, sportszerűtlen magatartásként kell büntetni (8:7 c.,16:1 b, 16:3 d).

MKSZ JAB állásfoglalása:

7m-es dobásnál amennyiben a végrehajtó játékos dobásra kész – labdával a kezében a megfelelő helyen áll –, a kapuscsere már nem engedhető meg.

Ha a kapus ebben a helyzetben mégis megkísérli a kapuscserét, sportszerűtlen magatartása miatt figyelmeztetni kell és a kapuban kell maradnia. Ha a cserét ennek ellenére végrehajtja, időlegesen ki kell állítani.

 

15. szabály: Általános rendelkezések a dobások végrehajtásához (kezdődobás, bedobás, kidobás, szabaddobás, 7 m-es dobás)

15:1 /A dobójátékos/

A dobás végrehajtása előtt a dobójátékosnak a megfelelő helyzetet kell elfoglalnia. A labdának a dobójátékos kezében kell lenni (15:6).

A kidobás kivételével a dobások végrehajtásakor az egyik láb valamely részének megszakítás nélkül a talajt kell érinteni, amíg a labda a dobójátékos kezét nem hagyta el. A másik lábat szabad a talajról felemelni és ismét letenni (lásd 7:6-ot is). A dobónak ezt a helyzetet addig meg kell tartani, amíg a dobást végrehajtotta (15:7 második és harmadik bekezdés).

15:2

A dobást akkor kell végrehajtottnak tekinteni, amikor a labda a játékos kezét elhagyta (lásd azonban 12:2).

A dobójátékos csak akkor érintheti ismét a labdát, miután az egy másik játékost vagy a kaput érintette (15:7- 8 és lásd a további korlátozásokat is a 14:6 szerint).

Valamennyi dobásból közvetlenül gól érhető el (kivéve a kidobást, amelyiknél öngól nem lehetséges).

MKSZ JAB állásfoglalása:

Sípjel nélküli dobásoknál amennyiben a labda a dobócselekvés megkezdése előtt véletlenül kiesik a játékos kezéből a dobást nem hajtották végre. A dobást sípjelre meg kell ismételni.

Ha azonban a játékos a biztos labdabirtoklás és a dobócselekvés megkezdése után veszíti el a labdát a játékot tovább kell engedni. Ez érvényes mind az öt formai dobásra.

A kapus véd, és indítani akarja társát, amikor a labda kicsúszik a kezéből. A kapus elhagyja a kapuelőteret és megfogja a labdát:

  • ha ez egy elfogott, birtokolt labda volt és a kapus a dobócselekvés megkezdése után ejtette ki: szabaddobás a kapus ellen (15:2);
  • ha a felé haladó labdát annak birtokba vétele (elfogása) nélkül érintette (ejtette ki): a játék folytatódik (5:4).

A formai dobásoknál nem érvényes a 7:9-ben leírt lehetőség, azaz a dobást végrehajtó játékos nem érintheti a játékvezetőről közvetlenül hozzá visszajutó labdát.

15:3 /A dobójátékos társai/

Minden játékosnak az illető dobásnak megfelelő helyzetet kell elfoglalnia (15:6). A 10:3 második bekezdésének rendelkezése kivételével a játékosoknak a korrekt pozícióban kell maradniuk mindaddig, amíg a labda a dobójátékos kezét nem hagyta el.

A dobás végrehajtásakor a dobójátékos nem adhatja át a labdát játékostársának, illetve a játékostárs nem érintheti a kezében levő labdát (15:7 második és harmadik bekezdése).

15:4 /A védőjátékosok/

A védőjátékosoknak korrekt elhelyezkedésben kell maradniuk mindaddig, amig a labda a dobójátékos kezét nem hagyta el (15:9).

A védőjátékosok hibás felállását a kezdődobás, a bedobás vagy a szabaddobás végrehajtásakor nem kell helyesbíteni, ha a támadó csapat az azonnali végrehajtásnál nem szenved hátrányt. Hátrány esetén a felállást helyesbíteni kell.

15:5 /Sípjel a játék folytatásához/

A játékvezetőnek sípolnia kell:

  1. mindig kezdődobásnál (10:3) vagy 7 m-es dobásnál (14:4);
  2. a bedobás, a kidobás, és a szabaddobás eseteiben:
    • a „time out” utáni játékfolytatáskor;
    • játékfolytatáskor szabaddobás esetén a 13:4 szerint;
    • a dobások végrehajtásának késleltetésekor;
    • a játékosok elhelyezkedésének helyesbítése után;
    • szóbeli intés vagy figyelmeztetés után.

Minden más esetben a játékvezetőnek kell eldönteni, hogy a játék folytatásához szükséges-e sípjelzés. A játékvezetőnek nem szükséges sípolni, amikor a játékosok a számukra megfelelő helyzetet foglalják el (15:1, 15:3, és 15:4, lásd azonban a 13:7 és a 15:4 második bekezdéseit.

Ha a játékvezető a hibás felállás ellenére sípjelet ad, úgy a hibás felállásban levő játékosok teljesen akcióképesek.

A dobásra adott sípjelet követően a dobójátékosnak a labdát 3 mp-en belül játékba kell hozni.

 15:6 /Következmények/

A dobójátékos vagy társainak a dobás végrehajtása előtti hibáit, pl. helytelen felállás vagy a játékostárs is érinti a labdát (15:1-3) helyesbíteni kell (lásd azonban a 13:7 második bekezdését).

15:7

A dobójátékos vagy társainak a dobás végrehajtása alatti hibáinak (15:1-3) következményei attól függenek, hogy a végrehajtáshoz elhangzott-e sípjel.

Ha a dobáshoz nem hangzott el sípjel, a hibákat alapvetően helyesbíteni kell, majd sípjelet adni a folytatáshoz. Az előnyszabályt azonban a 13:2 szerint alkalmazni kell. Ha a csapat közvetlenül a helytelen végrehajtás után elveszíti a labdát, a dobás érvényes és a játék folytatódhat.

Ha a dobáshoz sípjel hangzott el, a végrehajtás alatti vétségeket alapvetően büntetni kell, pl. a dobójátékos felugrik, 3 mp-nél tovább tartja kezében a labdát vagy még a labda megjátszása előtt elhagyja helyét. Azt is büntetni kell, ha a játékostárs a sípjel után, de mielőtt a labda a kezét elhagyta, szabálytalan helyzetet vesz fel (kivéve a 10:3 második bekezdése). Ezekben az esetekben a vétség helyén a másik csapat szabaddobással (13:1 a) folytatja a mérkőzést (lásd azonban 2:6-ot is). A 13:2 szabálypontnak megfelelően előnyszabályt kell alkalmazni, ha a dobójátékos csapata elveszíti a labdát, mielőtt a játékvezető beavatkozhatott volna.

15:8

A sípjelet követő dobások végrehajtásakor elkövetett minden vétséget azonnal büntetni kell. A 15:2 második bekezdése szerinti vétségekről van szó, mint pl. a dobójátékos ismét érinti a labdát, mielőtt az egy másik játékost vagy a kaput érintette, a labdát vezeti vagy a talajra teszi és ismét felveszi.

Ekkor szabaddobás következik az ellenfél javára, figyelembe véve az előnyszabály lehetőségét (13:1 a, lásd még a 15:7 harmadik bekezdését).

IHF-állásfoglalás: (Dobások végrehajtása, 15:7-8)

A 15:7 harmadik bekezdése és a 15:8 szabálypont tartalmazza azokat a példákat, amelyeket elkövethetnek a dobások végrehajtásánál. Labdavezetés vagy a labda talajra való helyezése (és ismételt felvétele) szabálytalanság, ugyanúgy, mint a labda talajjal való érintkezése egy dobás végrehajtása közben (kivéve a kapus kidobása).

Eljárni ezekben az esetekben is a 15:7 és 15:8 szerint kell (helyesbítés, vagy büntetés).

15:9

Azt a védőjátékost, aki a dobás végrehajtását zavarja, pl. szabálytalan helyzetet foglal el vagy helytelenül elmozog – kivéve a 14:8, 14:9, a 15:4 második mondat és a 15:5 harmadik bekezdésének eseteit –, büntetni kell, akár dobás előtt, akár dobás közben teszi (mielőtt a labda a dobójátékos kezét elhagyta).

Ez attól függetlenül érvényes, hogy a dobáshoz elhangzott-e sípjel vagy nem (8:7 c, 16:1 b, 16:3 d).

Azt a dobást, amelyiket a másik csapat szabálytalansággal megzavart, alapvetően meg kell ismételni.

16. szabály: A büntetések

16:1 /Figyelmeztetés/

Figyelmeztetést kell adni:

  1. a progresszív büntetéssel járó szabálytalanságokért (8:3; de lásd azonban 16:3 b és 16:6 d);
  2. a progresszív büntetéssel járó sportszerűtlen magatartásért (8:7)

Magyarázat:

A játékvezetők egy játékost csak egyszer figyelmeztethetnek és a csapat ellen összesen csak három figyelmeztetést adhatnak, a következő büntetés legalább időleges kiállítás. Az időlegesen kiállított játékos a továbbiakban már nem figyelmeztethető. A csapat hivatalos személyeinek csak egy figyelmeztetés adható.

16:2

A figyelmeztetést a vétkes játékosnak vagy a hivatalos személynek és az időmérő/titkárnak a „sárga lap” magasba tartásával kell tudomására hozni (13. karjelzés).

16:3 /Időleges kiállítás/

Időleges kiállítást kell adni:

  1. szabálytalan cseréért, többletjátékos belépéséért, vagy ha egy játékos a cserehelyről a játékba avatkozik (4:5-6), de lásd azonban 8:10 b II.;
  2. a 8:3 szerinti szabálytalanságokért, amennyiben a játékos és/vagy csapata már megkapta az adható figyelmeztetéseket (16:1 magyarázata);
  3. a 8:4 szerinti szabálytalanságokért;
  4. játékos 8:7 szerinti sportszerűtlen magatartásért, amennyiben a játékos és/vagy csapata már megkapta az adható figyelmeztetéseket;
  5. hivatalos személy 8:7 szerinti sportszerűtlen magatartásért, amennyiben a csapat hivatalos személyei már voltak figyelmeztetve;
  6. játékos vagy hivatalos személy 8:8 szerinti sportszerűtlen magatartásáért (lásd még 4:6);
  7. játékos vagy hivatalos személy kizárásának következményeként (16:8 második bekezdése, lásd azonban 16:11 b);
  8. ha az időlegesen kiállított játékos még a játék folytatása előtt sportszerűtlen magatartást tanúsít (16:9 a).

Magyarázat:

A csapat hivatalos személyei összesen egynél többször nem kaphatnak időleges kiállítást.
Ha egy hivatalos személy a 16:3 e alapján időleges kiállítást kapott, a cserehelyen maradhat és teljesítheti feladatait, a csapat játékosainak számát azonban a játéktéren kettő perc időtartamra csökkenteni kell.

16:4

A játékvezetőnek „time out” után világosan kell jelezni az időleges kiállítást a vétkes játékos vagy hivatalos személy, és az időmérő/titkár számára az előírt karjelzéssel (egyik magasba nyújtott karja kinyújtott két ujjának felmutatásával 14. karjelzés).

16:5

Az időleges kiállítás mindig 2 perc.

Ugyanannak a játékosnak a harmadik időleges kiállítását mindig kizárással kell egybekötni (16:6 d).

Az időlegesen kiállított játékos a kiállítási idő alatt a játéktéren nem vehet részt a játékban és csapata a játéktéren nem egészülhet ki.

A kiállítási idő a játék folytatására adott sípjelzéskor kezdődik.
Ha a játékos kiállítási ideje az első félidő végéig nem telik le, azt a második félidő kezdetétől pótolni kell.

Ugyanez érvényes a rendes játékidő, illetve a meghosszabbítások alatt.
Amennyiben a meghosszabbítások után sem telt le az időlegesen kiállított játékos büntetési ideje, a játékos a 2:2 magyarázata szerint nem vehet részt a 7 m-es dobásokban.

16:6 /Kizárás/

Kizárást kell adni:

  1. a 8:5 és 8:6 szerinti szabálytalanságokért;
  2. játékos vagy hivatalos személy játéktéren vagy azon kívül elkövetett durva, sportszerűtlen (8:9) és kirívóan sportszerűtlen (8:10) magatartásáért;
  3. egy hivatalos személy 8:7 szerinti sportszerűtlen magatartásáért, miután a csapat valamelyik hivatalos személye előzőleg már kapott figyelmeztetést és időleges kiállítást is (16:1 b és (16:3 e)
  4. ugyanannak a játékosnak harmadik időleges kiállításáért (16:5);
  5. azokért a jelentős vagy ismétlődő sportszerűtlen magatartásokért, amelyeket a mérkőzés eredményét eldöntő 7 m-es dobások alatt (2:2 magyarázata és 16:10) követnek el.

16:7

A játékvezetőnek „time out” után a „piros lap” magasba tartásával világosan kell jelezni a kizárást a vétkes játékos vagy a hivatalos személy és az időmérő/titkár számára (13. karjelzés, lásd még 16:8).

16:8

A játékos vagy a hivatalos személy kizárása mindig a játékidő hátralevő részére szól, és azonnal el kell hagyniuk mind a játékteret, mind a cserehelyet. Távozásuk után a csapattal semmilyen formában nem tarthatnak kapcsolatot.

A játékos vagy a hivatalos személy játékidő alatti – a játéktéren vagy azon kívüli – kizárását, a csapat számára mindig időleges kiállítással kell egybekötni. Ez azt jelenti, hogy a csapat játékosainak számát a játéktéren egy fővel csökkenteni kell (16:3 f). A játéktéren való létszámcsökkentés azonban 4 percig tart abban az esetben, ha a játékost a 16:9 b-d szerinti szabálytalanságok elkövetése miatt zárták ki.

A kizárás csökkenti a csapat rendelkezésére álló játékosok vagy hivatalos személyek összlétszámát (kivéve 16:11 b). A kiállítási idő letelte után azonban a csapat játéktéren levő játékosainak száma kiegészíthető.

A 8:6 és 8:10a-b szabályok szerinti kizárásokat írásban jelenteni kell a rendező szerv felé további intézkedésre. Ilyen esetekben a csapatfelelőst és a versenybizottsági képviselőt (lásd. 7. Magyarázat “Beavatkozás az időmérő és a szövetségi képviselő által”) a döntést követően azonnal tájékoztatni kell. Ebből a célból a játékvezetők tájékoztatásul a piros lapot követően felmutatják a kék lapot is.

IHF-állásfoglalás: (16:8 szabály: Kizárt játékos/hivatalos személy)

A kizárt játékosnak és hivatalos személynek el kell hagyniuk azonnal a játékteret és a cserehelyet, valamint nem kerülhetnek kapcsolatba a továbbiakban saját csapatukkal.

Abban az esetben, ha a játékvezetők a kizárt játékost vagy hivatalos személyt illetően más további szabályszegést észlelnek a játék újraindítását követően, írásos jelentést kell erről készíteni.

Nem lehetséges mindemellett a mérkőzés alatt további büntetést adni a játék újraindítását követően a már korábban kizárt játékosnak vagy hivatalos személynek, ebből következően viselkedésük nem vezethet további játékosszám-csökkentéshez a játéktéren. Ez abban az esetben is érvényes, ha a kizárt játékos a játéktérre lép.

16:9 /Több vétség ugyanabban a helyzetben/

Amennyiben a játékos vagy a hivatalos személy egyidejűleg, vagy közvetlen folyamatban, mielőtt a játékvezető a mérkőzés folytatására sípjelzést adott volna több szabálytalanságot követ el, amelyek különböző büntetést igényelnek, alapvetően csak a legsúlyosabb büntetést kell kiróni.

Érvényesíteni kell azonban a következő különleges kivételeket, amelyeknél valamennyi esetben a csapat játékosainak létszámát a játéktéren 4 percre csökkenteni kell:

  1. Azt a játékost, aki időleges kiállítást kapott és a mérkőzés folytatása előtt sportszerűtlen magatartást tanúsít, újabb időleges kiállítással kell büntetni (16:3). Ha ez a kiegészítő időleges kiállítás a játékos számára a harmadik, akkor ki kell zárni.
  2. Ha a játékos, akit a játékvezetők kizártak (közvetlenül vagy a harmadik időleges kiállítás miatt) és a mérkőzés folytatása előtt sportszerűtlen magatartást tanúsít, a csapat további büntetést kap, ami azt jelenti, hogy a játéktéren 4 perc időtartamra eggyel csökkenteni kell játékosainak számát (16:8 második bekezdés).
  3. Azt a játékost, aki időleges kiállítást kapott és a mérkőzés folytatása előtt durva-, vagy kirívóan sportszerűtlen magatartást tanúsít, járulékosan kizárással kell büntetni (16:6 b). A két büntetés a csapat számára azt jelenti, hogy a játéktéren 4 perc időtartamra eggyel csökkenteni kell játékosainak számát (16:8 második bekezdés).
  4. Ha a játékos, akit a játékvezetők kizártak (közvetlenül vagy a harmadik időleges kiállítás miatt) és a mérkőzés folytatása előtt durva-, vagy kirívóan sportszerűtlen magatartást tanúsít, a csapat további büntetést kap, ami azt jelenti, hogy a játéktéren 4 perc időtartamra eggyel csökkenteni kell játékosainak számát (16:8 második bekezdés).

MKSZ JAB állásfoglalása:

A “négyperces” büntetés csak a mérkőzés folytatása előtt tanúsított vétségekért adható – függetlenül attól, hogy a játékos a játéktéren vagy már a cserehelyen tartózkodik.

A “négyperces” büntetés kizárólag a játékosokra vonatkozik, a hivatalos személyekre nem.

16:10 /Szabálytalanságok a játékidő alatt/

A 16:1, 16:3 és a 16:6 szabálypontok általánosan összefoglalják a játékidő alatt előforduló szabálytalanságokhoz kapcsolódó büntetéseket. E tekintetben a játékidőhöz tartoznak a szünetek, a játékidő-megszakítások, a holtidő és a meghosszabbítások. A végeredményről való döntés során (pl. döntés 7 m-es dobásokkal) a 16:6 szabály érvényes. A jelentős vagy ismétlődően elkövetett sportszerűtlen magatartás nem engedi meg a vétkes játékos további részvételét (lásd 2:2 magyarázata).

16:11 /Szabálytalanságok a játékidőn kívül/

A verseny színhelyén, a játékidőn kívül a játékos vagy a hivatalos személy által elkövetett sportszerűtlen magatartást, durva sportszerűtlen magatartást, kirívóan sportszerűtlen magatartást, valamint a különösen vakmerően elkövetett cselekedetek bármely formáját (lásd 8:6-10), a következők szerint kell büntetni:

A mérkőzés előtt:

  1. A 8:7-8 szerinti sportszerűtlen magatartásért figyelmeztetés
  2. A 8:6 és 8:10 a. szabályok szerinti cselekedetekért kizárás, amely után a csapat azonban 14 játékossal és 4 hivatalos személlyel kezdheti a mérkőzést. A 16:8 második bekezdése szerint csak a játékidő alatti vétségekért alkalmazott kizárást követheti időleges kiállítás.

A mérkőzés előtti vétségekért a mérkőzés alatt bármikor kimondható a büntetés, ha a vétkes személy a mérkőzésen, mint résztvevő feltűnik, s az a vétség időpontjában nem volt lehetséges.

A mérkőzés után:

c. írásos jelentés.

17. szabály: A játékvezetők

17:1

A mérkőzést két egyenjogú játékvezető vezeti. Működésüket egy időmérő és egy titkár segíti.

MKSZ JAB állásfoglalása:

Egyértelműen a nézőtéren elhangzott sípjel miatt a vétlen csapat nem veszítheti el a labdát.
Folytatás a játékhelyzetnek megfelelően:

  • gólhelyzetben 7m-es dobás, (14:1c)
  • ha nincs gólhelyzet szabaddobás,
  • ha a védekezés leáll, vissza kell adni a labdát a támadó csapatnak,
  • ha a 7m-es dobást a nézőtéren elhangzott sípjelre hajtják végre, a dobást minden esetben meg kell ismételni, függetlenül attól, hogy az eldobott labda a kapuba jutott, a kapu mellé szállt, a kapufáról vagy a kapusról visszapattant a mezőnybe, vagy a lövést védte a kapus.

17:2

A játékvezetők felügyelete a játékosok és hivatalos személyek magatartása felett a sportlétesítménybe való megjelenéskor kezdődik és annak elhagyásáig tart.

17:3

A játékvezetők felelősek a játéktér, a kapuk és a labdák állapotának mérkőzés előtti ellenőrzéséért. Ők döntik el, hogy melyik labdával játszanak (1 szab. és 3:1).

Ezenkívül a játékvezetők ellenőrzik, hogy a csapatok az előírás szerinti sportöltözékben jelen vannak-e, ellenőrzik a versenyjegyzőkönyvet, illetve ellenőrzik a játékosok felszerelését.

A játékvezetők gondoskodnak arról, hogy a játékosok és a hivatalos személyek száma a cserehely határain belül megfelelő legyen. Megállapítják mindkét csapatfelelős jelenlétét és azonosságát. Minden pontatlanságot meg kell szüntetni (4:1-2 és 4:7-9)

17:4

A sorsolást (10:1) a mérkőzés megkezdése előtt a két játékvezető, mindkét részről a csapatfelelős, egy hivatalos személy vagy egy játékos (például: csapatkapitány) jelenlétében végzik el.

MKSZ JAB állásfoglalása:

Sorsoláskor a játékvezetők a vendégcsapatnak vagy másodikként megjelölt csapatnak ajánlják fel, az első választás jogát.

17:5

A mérkőzést elvileg ugyanannak a két játékvezetőnek kell levezetni.

A játékvezetők felelősek a mérkőzés játékszabályok szerinti lebonyolításáért, ezért minden szabálytalanságot büntetni kell (kivéve 13:2,14:2).

Ha a mérkőzés folyamán az egyik játékvezető kiválik, akkor a mérkőzést a másik játékvezető egyedül vezeti.

Megjegyzés:

A világ, kontinens és nemzetközi rendezvényeken a mindenkori szabályzat, ill. versenykiírás a mérvadó. (17:5 1-3 bekezdés)

17:6

Ha a szabálytalanságnál mindkét játékvezető ugyanazon csapat ellen sípol, de eltérően ítélkeznek, akkor mindig a súlyosabb ítélet marad érvényben.

17:7

Ha egy szabálytalanságnál mindkét játékvezető sípol vagy a labda elhagyta a játékteret, de a játékvezetők ellentétesen jelzik a játék folytatásának irányát, rövid megbeszélés/egyeztetés után, a közösen kialakított döntés érvényes. Amennyiben nem sikerült eldönteni a játék folytatásának irányát, úgy a mezőnyjátékvezető véleménye a mérvadó.

A „time out” kötelező. A megbeszélést követően a játékot egyértelmű karjelzés után és sípjellel kell folytatni (2:8 d,15:5).

17:8

Mindkét játékvezető felelős a gólok számolásáért. Ezenkívül felelősek a figyelmeztetések, időleges kiállítások, kizárások feljegyzéséért.

17:9

A játékvezetők felelősek a játékidő ellenőrzéséért. Ha az időmérés helyességét illetően kétségek adódnának, a játékvezetők egyeztetett döntése érvényes (lásd 2:3).

Megjegyzés:

A világ, kontinens és a nemzetközi rendezvényeken a mindenkori szabályzat, ill. versenykiírás a mérvadó. (17:8,17:9)

17:10

A játékvezetők felelősek a versenyjegyzőkönyv szabályszerű kitöltéséért. A 8:6 és 8:10 szerinti kizárásokat a versenyjegyzőkönyvben meg kell indokolni. 

17:11

A játékvezetők vagy a szövetségi képviselők megfigyelése alapján hozott ítéletek és ténydöntések megtámadhatatlanok. Csak a szabályokkal ellentétes döntéseikkel szemben emelhető kifogás.

A mérkőzés alatt a mindenkori csapatfelelősök jogosultak a játékvezetőkhöz fordulni.

17:12

A játékvezetőknek joguk van a mérkőzést megszakítani vagy félbeszakítani.

A félbeszakítás előtt azonban a játék folytatása érdekében mindent meg kell tenni.

IHF-állásfoglalás: (Nézők viselkedése veszélyezteti játékosokat, 17:12)

A 17:12 szerint kell eljárni akkor is, ha a nézők viselkedése veszélyezteti a játékosokat, pl. lézert használnak vagy tárgyakat dobálnak a játéktérre. Ilyen esetben az alábbi intézkedéseket kell hozni:

  • ha szükséges, a játékot azonnal félbe kell szakítani és azt nem folytatni;
  • a nézőket felszólítani a játék zavarásának befejezésére;
  • ha szükséges, a megfelelő sorokat kiüríteni és a játékot csak akkor folytatni, ha az érintett nézők elhagyták a csarnokot;
  • további biztonsági intézkedéseket kérni a rendező csapattól;
  • írásos jelentés.

Ha labda nincs játékban amikor a nézők viselkedése veszélyezteti a játékosokat, a 13:3 szabályt kell alkalmazni.

Ha játék tiszta gólhelyzetben szakadt félbe, a 14:1c szabály szerint kell eljárni.

Minden más esetben a labdát birtokló csapat szabaddobásával folytatódik a játék arról a helyről, ahol a labda volt, amikor a játékmegszakítás történt.

MKSZ JAB állásfoglalása:

Ha a labda játékban van és a nézők viselkedése miatt félbeszakadt a játék, a 13:4 szabályt kell alkalmazni.

17:13

A fekete sportöltözék a játékvezetők számára van fenntartva.

17:14

A játékvezetők és a szövetségi képviselő a belső kapcsolattartáshoz használhat elektronikus készüléket. A használat szabályait az illetékes szövetség határozza meg.

IHF-állásfoglalás: (Videótechnológia használata)

Amennyiben videótechnológia használatát követően gól/nem gól eldöntésére van szükség, meghosszabbított határidő van a gól visszavonására. A 9:2 szerint a gólt követő kezdődobásig van erre lehetőség. Ez kerül meghosszabbításra a gólt elérő csapat következő labdabirtoklásának kezdetéig. 

MKSZ JAB állásfoglalása:

Amennyiben, például a 10. gólt kapott „A” csapat a kezdődobást végrehajtotta, és ezután jelzik a játékvezetőknek, hogy a videótechnológiát szükséges igénybe venni, mert a „B” csapat által az „A” csapatnak dobott 10. gól érvényességét illetően kétségek merültek fel, a játékidő-megszakítást követően a következő esetek lehetségesek:

  • Ha a videótechnológia használatát követően a gólt visszavonják, a játék az „A” csapat kidobásával folytatódik;
  • Ha a videótechnológia használatát követően a gólt nem vonják vissza, játék „A” csapat, játékhelyzetnek megfelelő dobásával folytatódik.
  • ha a 10. gólt kapott, kezdődobást végrehajtó „A” csapat javára 7m-es dobást ítéltek mielőtt a játékvezetők felé a videótechnológia alkalmazására a jelzés megérkezett, a játék folytatását illetően két eset lehetséges:
    1. Ha a videótechnológia használatát követően a gólt visszavonják, a játék az „A” csapat kidobásával folytatódik;
    2. Ha a videótechnológia használatát követően a gólt nem vonják vissza, a játék „A” csapat 7m-es dobásával folytatódik.
  • ha a 10. gólt kapott, kezdődobást végrehajtó „A” csapat támadása közben a „B” csapatból kiállítás vagy kizárás történt, mielőtt a játékvezetők felé a videótechnológia alkalmazására a jelzés megérkezett, a kiállítás vagy a kizárás érvényben marad. A játék folytatását illetően két eset lehetséges:
    1. Ha a videótechnológia használatát követően a gólt visszavonják, a játék az „A” csapat kidobásával folytatódik;
    2. Ha a videótechnológia használatát követően a gólt nem vonják vissza, a játék „A” csapat, játékhelyzetnek megfelelő dobásával folytatódik.
  • ha a 10. gólt kapott, kezdődobást végrehajtó „A” csapat gólt ért el mielőtt a játékvezetők felé a videótechnológia alkalmazására a jelzés megérkezett, a „B” csapat által az „A” csapatnak dobott 10. gól visszavonására meghosszabbított határidő okafogyott, mert a labdát a „B” csapat hozza játékba kezdődobással, azaz megvalósul a „B” csapat következő labdabirtoklása. Az eredeti, az „A” csapatnak dobott 10. gól érvényben marad, visszavonni már nem lehet.
  • ha a 10. gólt kapott, kezdődobást végrehajtó „A” csapatból kiállítás vagy kizárás történt mielőtt a játékvezetők felé a videótechnológia alkalmazására a jelzés megérkezett, a „B” csapat által az „A” csapatnak dobott 10. gól visszavonására meghosszabbított határidő okafogyott, mert a labdát a „B” csapat hozza játékba a labdát, a játékhelyzetnek megfelelő dobással, azaz megvalósul a „B” csapat következő labdabirtoklása. Az eredeti, az „A” csapatnak dobott 10. gól érvényben marad, visszavonni már nem lehet.

18. szabály: Az időmérő és a titkár

18:1

Alapvetően az időmérő felelős a játékidő, a játékidő-megszakítás és az időlegesen kiállított játékosok kiállítási idejének méréséért.

A titkár alapvetően felelős a csapatnévsorért, versenyjegyzőkönyvért, a később érkező játékosok belépéséért és a játékjogosultsággal nem rendelkező játékosok részvételéért.

Egyéb feladatokért, a cserehelyen tartózkodó játékosok és a hivatalos személyek létszámáért, valamint a szabályos játékoscseréért, valamint a játéktéren történt játékosápolás után a támadások számolásáért közösen felelnek. Ezek a döntések az ő megfigyeléseik alapján hozott ténydöntések.

Alapvetően az időmérőnek (és – ha jelen van – az illetékes szövetség képviselőjének) kell szükség esetén a játékot megszakítania.

Lásd még a Magyarázat a játékszabályokhoz 7. pont „Beavatkozás az időmérő és a szövetségi képviselő által“.

Beavatkozás az időmérő és a szövetségi képviselő által (18:1)

Ha az időmérő vagy a szövetségi képviselő akkor avatkozik be, amikor a játék már megszakadt, akkor a játék a játékmegszakítás előtti játékhelyzetnek megfelelően folytatódik.

Ha az időmérő vagy a szövetségi képviselő megszakítja a játékot, amikor a labda még játékban van, akkor a következő szabályok vannak érvényben:

Szabálytalan csere vagy többletjátékos játéktérre lépése esetén (4:2-3, 5-6 szabály)

Az időmérőnek (szövetségi képviselőnek) a mérkőzést azonnal félbe kell szakítania, figyelmen kívül hagyva az előnyszabály lehetőségét a 13:2 és 14:3 szabályok szerint. Amennyiben a mérkőzés a védekező csapat szabálytalansága miatt szakad meg, akkor a 14:1 a. szabálynak megfelelően 7 m-est kell ítélni tiszta gólhelyzet esetén. Minden más esetben szabaddobást.

A vétkes játékost a 16:3 a. szabálypont szerint kell büntetni. Abban az esetben, ha a 4:6-os szabály szerint, tiszta gólhelyzetben, szabálytalan játéktérre lépés történik, akkor a játékost a 16:6 b. szerint kell büntetni, összhangban a 8:10 b. szabállyal.

Megszakítás egyéb okból pl. sportszerűtlen magatartás a cserehelyen

Beavatkozás az időmérő által:

  • Az időmérőnek várnia kell a mérkőzés következő játék megszakításáig, majd jelezni kell a játékvezetők felé.
  • Ha az időmérő megszakítja a játékot, mialatt a labda játékban volt, a mérkőzés szabaddobással folytatódik, melyet az a csapat végez el, amely a labdát a megszakítás előtt birtokolta.
  • Ha a védekező csapat szabálytalansága miatt történik a megszakítás, és egy tiszta gólhelyzet meghiúsul, akkor 7 m-es dobást kell ítélni a 14:1 b. szabálynak megfelelően.
  • (Ugyanez érvényes, ha az időmérő egy időkérés miatt szakította meg a játékot és a játékvezető a hibás kiadásért elvetette az időkérés jogosságát. Amennyiben ekkor tiszta gólhelyzet volt, akkor 7 m-es dobást kell ítélni).
  • Az időmérőnek nincs joga büntetést kiszabni játékosokra és hivatalos személyekre. Ugyanez vonatkozik a játékvezetőkre is, ha nem ők észlelték a szabálytalanságot. Ilyen esetben „informális figyelmeztetést” adhatnak. Ha a szabálytalanság a 8:6 vagy a 8:10 játékszabályba tartozik, akkor írásban kell rögzíteniük.

Beavatkozás egy szövetségi képviselő által:

  • Amennyiben az IHF, kontinentális szövetség vagy egy nemzeti szövetség a mérkőzésre szövetségi képviselőket jelölt ki, jogukban áll a játékvezetők figyelmét felhívni egy lehetséges szabályvétségre (kivéve a játékvezetői ténydöntéseket!) vagy a cserehely-szabályzat megsértésére.
  • A szövetségi képviselő azonnal megszakíthatja a mérkőzést. Ebben az esetben a vétkes csapat ellen megítélt szabaddobással folytatódik a játék.
  • Ha a mérkőzés a védekező csapat szabálytalansága miatt szakad meg és ezáltal egy tiszta gólhelyzet hiúsult meg, 7 m-es dobást kell ítélni a 14:1 a. szabály szerint.
  • A játékvezetőknek kötelességük a szövetségi képviselő utasításának megfelelően büntetni.
  • A szabálytalanságokat a 8:6 és a 8:10 szabályok szerint írásban kell rögzíteni.

18:2

Amennyiben nem áll rendelkezésre nyilvános időmérő berendezés, az időmérő mindkét csapatfelelőst tájékoztatja a lejátszott, vagy a még hátralévő játékidőről, különösen játékidő-megszakítás után.

Amennyiben a nyilvános időmérő berendezés nem rendelkezik automatikus jelzéssel, az időmérő felelős a félidő vagy a mérkőzés végén a zárójelzés megadásáért. (lásd 2:3)

Amennyiben a nyilvános időmérő berendezés nem alkalmas arra, hogy az időleges kiállítások idejét jelezze (IHF eseményeken csapatonként minimum 3 fő) az időmérő a kiállított játékos mezszámát és visszatérésének idejét felírja egy tájékoztató lapra, melyet az időmérő/titkári asztalon felállít.

Játékvezetői karjelzések

Játékvezetői karjelzések

  • Szabaddobáskor és bedobáskor a játékvezetőknek azonnal a dobás irányát kell jelezni (7. vagy 9. karjelzés).
  • Ezt követi a játékhelyzet kényszerítése esetén, a vétség szerint kötelező személyes büntetés jelzése (13-14 karjelzés)
  • Amennyiben hasznosnak tűnnek, – tájékoztató jelleggel – a szabaddobás és 7 m-es ítéletek a megfelelő jelzéssel indokolhatók. (1-6. és 11. karjelzés).
  • (A 11. karjelzést csak akkor kell felmutatni, ha passzív játék miatt megítélt szabaddobást megelőzően nem alkalmazták a 17. karjelzést).
  • A 12, 15, 16 karjelzések alkalmazása kötelező.
  • A 8, 10 és a 17 karjelzést akkor alkalmazzák, ha azokat a játékvezetők szükségesnek látják.
  1. Belépés a kapuelőtérbe
  2. Szabálytalan labdavezetés
  3. Lépés- és időszabály megsértése
  4. Átkarolás, megragadás, lökés
  5. Ütés
  6. Támadószabálytalanság
  7. A bedobás iránya
  8. Kidobás
  9. A szabaddobás iránya
  10. A 3 m-es távolság betartása
  11. Passzív játék
  12. A gól elismerése
  13. Figyelmeztetés (sárga), kizárás (piros), tájékoztatás írásos jelentésről (kék)
  14. Időleges kiállítás (2 perc)
  15. Játékidő-megszakítás
  16. Engedély a játéktérre való belépésre két jogosult részére, „time out” alatt
  17. Előfigyelmeztető jelzés a passzív játékra

Forrás: A Kézilabdázás Játékszabályai IHF, EHF és MKSZ JAB állásfoglalásokkal kiegészítve 2018.