Játék a labdával
Megengedett:
7:1
A labdát kézzel (nyitott vagy zárt), karral, fejjel, törzzsel, combbal és térddel dobni, elfogni, megállítani, lökni, vagy ütni.
7:2
A labdát legfeljebb 3 mp-ig szabad tartani akkor is, ha az a talajon van (13:1 a).
MKSZ JAB állásfoglalása:
A játékos a kezében tartott labdával a talajt megérintheti, majd a labdát felemelheti a 3 mp-es szabály figyelembevételével.
7:3
Az elfogott labdával legfeljebb 3 lépést szabad megtenni (13:1).
Egy lépésnek tekintjük:
- ha mindkét lábával a talajon álló játékos az egyik lábát felemeli, és ismét visszahelyezi vagy az egyik lábát egyik helyzetből egy másikba mozgatja;
- ha a játékos a talajt egyik lábával érinti és a labdát elfogja, s ezután a másik lábával megérinti a talajt;
- ha a játékos egy ugrás után egyik lábával érinti a talajt és utána ugyanazzal a lábával ugrik vagy a talajt a másik lábával megérinti;
- ha a játékos egy ugrás után mindkét lábával egyidejűleg érinti a talajt és utána az egyik lábát felemeli és ismét visszahelyezi vagy az egyik lábát egyik helyzetből egy másikba mozgatja.
Magyarázat:
Ha az egyik lábat egyik helyzetből a másikba mozgatják, a másikat pedig utána húzzák, az összesen egy lépésnek tekintendő.
Az is szabályos, ha a labdával a játékos a talajra esik, csúszik, majd feláll, és tovább játssza, vagy ha a játékos a labdáért vetődik, megfogja, majd feláll és megjátssza.
IHF-állásfoglalás: (7:3 szabály: Lépés)
A 7:3 c,d szabálypontok szerint nem minősül lépésnek a láb első talajérintése miután a labdát ugrás közben elfogta a játékos. Mindemellett „a labda átvétele” a labdaátadás fogadását jelenti.
Labdavezetés során a labda ugrás közben való megfogása nem tartozik ezen szabály ugrás alatti „labdaátvétele” témakörébe. Labdavezetés utáni lábletétel kivétel nélkül az első lépésnek számít.
[note note_color=”#ed5f48″ text_color=”#eae9e9″] [spoiler title=”Videó” icon=”plus-square-2″] [/spoiler][/note]
MKSZ JAB állásfoglalása:
Amennyiben a játékos a labdával elesik, és azzal a talajon csúszik, nem számít lépésnek.
A játéktér talajának hibájából egyik csapatnak sem származhat előnye vagy hátránya:
Ha a támadójátékos a játéktér talajának hibája miatt elcsúszik/elesik és emiatt elveszti a labdát, (a labda a talajon gurul, a levegőben pattog) a játékvezetők azonnal szakítsák meg a játékidőt, rendeljenek el törlést és ezután sípjelre folytatódik a játék a támadó csapat szabaddobásával. (13:4b)
További példák:
- Ha a támadójátékos a játéktér talajának hibája miatt elcsúszik/elesik és emiatt elveszti a labdát, amely azonban a társához kerül, a játék folytatódik, ha közvetlen gólveszélyes helyzet alakult ki. (13:4a)
- Ha a támadójátékos a játéktér talajának hibája miatt elcsúszik/elesik és emiatt elveszti a labdát, amely azonban a társához kerül, de nem alakult ki közvetlen gólveszélyes helyzet, a játékvezetők azonnal szakítsák meg a játékidőt, rendeljenek el törlést és ezután sípjelre folytatódik a játék a támadó csapat szabaddobásával. (13:4a)
- Ha a támadójátékos a játéktér talajának hibája miatt elcsúszik/elesik és emiatt elveszti a labdát, amely azonban az ellenfélhez kerül, és a játékvezetők csak ekkor szakítják meg a játékot, a játék a labdát birtokló csapat szabaddobásával folytatódik. (13:4b)
- Ha a támadójátékos a játéktér talajának hibája miatt elcsúszik/elesik és emiatt elveszti a labdát, amely a játéktéren kívülre kerül, és a játékvezetők csak ekkor szakítják meg a játékot, a játék az ellenfél bedobásával folytatódik. (11:1)
- Ha a támadójátékos a játéktér talajának hibája miatt elcsúszik/elesik és emiatt elveszti a labdát, amely a kapuelőtérben gurul, és a játékvezetők csak ekkor szakítják meg a játékot, a játék a támadó csapat szabaddobásával folytatódik. (6:5, 13:4b)
- Ha a támadójátékos a játéktér talajának hibája miatt megcsúszik és a lába ezután érinti a kapuelőtér vonalat, vagy hogy az egyensúlyát megtartsa, a megengedettnél többet lép, a játék a támadó csapat szabaddobásával folytatódik.
Ha a védőjátékos/kapus a játéktér talajának hibája miatt elcsúszik/elesik, a játékvezetők azonnal szakítsák meg a játékidőt, rendeljenek el törlést és ezután sípjelre folytatódik a játék a támadó csapat szabaddobásával.
Ha a talajon fekvő/guruló/pattogó labdáért küzdő támadójátékos vagy a védőjátékos, vagy mindkettő a támadó- és a védőjátékos is elcsúszik a játéktér talajának hibája miatt, a játékvezetők azonnal szakítsák meg a játékidőt, rendeljenek el törlést és ezután sípjelre folytatódik a játék annak a csapatnak a szabaddobásával, amelyiknél a labda a megszakítás előtt volt. (13:4b)
[note note_color=”#ed5f48″ text_color=”#eae9e9″] [spoiler title=”Videó” icon=”plus-square-2″] [/spoiler][/note]
7:4
Futás vagy állás közben:
- egyszer a talajra dobni és egy, vagy két kézzel ismét elfogni;
- ismételten egy kézzel a talajra ütni (egykezes labdavezetés) és azután egy vagy két kézzel ismét elfogni, illetve felvenni;
- ismételten egy kézzel gurítani és azután egy vagy két kézzel újra elfogni.
Mihelyt azonban a labdát egy vagy két kézzel ismét elfogják, legfeljebb 3 lépés, illetve 3 mp után tovább kell játszani (13:1 a).
A labda vezetése (talajra dobása vagy ütögetése) akkor kezdődik, ha a játékos valamely testrészével megérinti a labdát és azt a talajra irányítja.
Ha a labda egy másik játékost, vagy a kaput érintette, szabad újból vezetni és ismét elfogni (lásd azonban 14:6).
MKSZ JAB állásfoglalása:
A labdavezetés teljes értékű labda birtoklásnak számít.
De megengedett, hogy a kapus a kapuelőtérben tartózkodva a mezőnyben vezesse a labdát vagy a mezőnyjátékos a mezőnyben tartózkodva a kapuelőtérben vezesse a labdát.
[note note_color=”#ed5f48″ text_color=”#eae9e9″] [spoiler title=”Videó” icon=”plus-square-2″] [/spoiler][/note]
7:5
A labdát az egyik kézből a másikba átvezetni.
7:6
A labdát térdelve, ülve vagy fekve tovább játszani, ami azt jelenti, hogy megengedett, hogy a játékos ebből a helyzetből egy formai dobást (pl. szabaddobást) végrehajtson, amennyiben a 15:1 előírásait betartja, beleértve azt is, hogy az egyik lába végig a talajon van.
Nem megengedett:
7:7
A már birtokba vett labdát egynél többször megérinteni anélkül, hogy az közben a talajt, egy másik játékost, vagy a kaput érintette volna (13:1 a). A többszöri érintés azonban elfogadható (nem szabálytalan) akkor, ha a labda elfogása, megállítása vagy másféle megszerzési kísérlete közben az azonnali birtokbavétel (elfogás) nem sikerült;
7:8
A labdát lábbal vagy lábszárral (térd alatt) érinteni kivéve, ha azt az ellenfél dobta a játékosra (13:1 a-b, és ld. még 8:7 e);
7:9
Ha a labda a játéktéren levő játékvezetőt érinti, a játék folytatódik.
7:10
Ha a labdát birtokló játékos egy vagy két lábbal a játéktéren kívülre mozog (bár a labda még a játéktéren belül marad), – pl. azért, hogy egy védőjátékost megkerüljön -, az ellenfél javára kell szabaddobást ítélni (13:1 a).
Amennyiben a támadó csapat egyik játékosa labda nélkül elhagyja a játékteret, a játékvezetőnek fel kell szólítani a visszatérésre. Ha a játékos ezt nem teljesíti, vagy csapatánál ez megismétlődik, további felhívás nélkül az ellenfél javára szabaddobást kell ítélni (13:1 a). Az ilyen szabálytalanság a 8. és a 16. szabály szerint nem jár személyes büntetéssel.
[note note_color=”#ed5f48″ text_color=”#eae9e9″] [spoiler title=”Videó” icon=”plus-square-2″] [/spoiler][/note]
Passzív játék
7:11
A labdát nem szabad a csapat birtokában tartani a támadás vagy a kapura lövés felismerhető kísérlete nélkül. Ugyancsak nem megengedett ismételten késleltetni a csapat kezdődobásának, bedobásának, kidobásának vagy szabaddobásának végrehajtását (ld. Magyarázat a játékszabályokhoz 4. sz. „Passzív játék”). Ezt passzív játéknak kell tekinteni, amelyet a labdás csapat elleni szabaddobással kell büntetni, amennyiben a passzív tendencia nem fejeződik be (13:1 a). A szabaddobást azon a helyen kell végrehajtani, ahol a labda a megszakításkor volt.
4. Magyarázat a passzív játékhoz (7:11)
A) Általános utalások
A passzív játék szabályozásnak az a célja, hogy megakadályozza a kevésbé attraktív, illetve a játékiramot szándékosan késleltető kézilabdázást. Elvárás, hogy a játékvezetők a mérkőzésteljes ideje alatt egységesen ismerjék fel és bírálják el a passzív játékmodort.
A passzív játék minden játékfázisban megvalósulhat, például a labdafelhozatalnál, a támadásépítésnél, illetve a támadás befejezése során egyaránt.
Jellegzetes esetek a passzív játéknál:
- szoros eredmény, főleg a mérkőzés végén,
- számbeli hátrány (időlegesen kiállított játékos(ok),
- jelentős játéktudásbeli különbség a két csapat között, különösen, ha ez a védőjátékban mutatkozik meg.
A fent említett esetek önállóan ritkán fordulnak elő és a játékvezetőknek azokat a szabályokkal összefüggésben kell megítélni. Különösen az aktív védekező tevékenység hatását kell figyelembe venni.
MKSZ JAB állásfoglalása:
A passzív játék (7:11), valamint a játék késleltetése (8:7c, 15:5b) sem tartalmukban, sem következményeikben nem azonosak. A játék késleltetése sportszerűtlen magatartás és ismétlődéskor büntetni kell.
Kezdődobás késleltetésénél:
elsősorban „time out”, ha nem volt játékidő-megszakítás, akkor sürgetés, majd passzív figyelmeztető jelzés a dobás végrehajtására adott sípjel után közvetlenül (4. magyarázat B/1).
Ismétlődés esetén a vétkes játékos progresszív büntetése.
B) Figyelmeztető karjelzés használata
Különösen a következő esetekben kell figyelmeztető karjelzést alkalmazni:
B/1. Lassú játékoscsere, illetve támadás előkészítés lassítása esetén
Tipikus ismertető jelek:
- kezdődobásnál várakozás a cserejátékosra
- a játékos késlelteti a szabaddobás végrehajtását (úgy tesz, mintha nem tudná, hogy hol van a végrehajtás pontos helye), egy kezdődobásnál (a kapus lassan továbbítja a labdát, tudatosan rosszul játssza azt a középkezdéshez vagy lassan megy a labdával a kezdődobáshoz)
- a labda helyben való vezetése,
- labda visszajátszása a középvonaltól a saját térfélre annak ellenére, hogy az ellenfél nem gyakorol nyomást.
B/2. Késleltetett cserénél, miután a támadásépítés elkezdődött
Tipikus ismertető jelek:
- minden játékos elfoglalta a támadási pozícióját
- a csapat a támadás felépítési fázist egy előkészítő, sok átadásos játékkal kezdi
- csak ezután történik ezen csapaton belül a játékoscsere
Magyarázat:
Az a csapat, mely a saját térfeléről támadást indít, de azt az ellenfél térfelén nem tudja kapura lövéssel befejezni, ezt követően még végrehajthat játékoscserét.
B/3. Túlságosan hosszú lefolyású támadásépítésnél
Általánosságban a támadó csapat számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a közvetlen, kapura irányuló támadás előtt átadásokat hajtson végre.
Tipikus ismertető jelek:
- a támadás nem közvetlenül kapura irányul:
Megjegyzés:
Gólszerzési szándék legfőképp akkor áll fenn, ha a labdát birtokló csapat olyan támadótaktikai elemeket alkalmaz és a védőkkel szemben térbeli előnyre vagy támadásépítés során látható tempónövelésre törekszik:
- gyakori labdaátvétel álló helyzetben vagy hátrafelé mozgásban
- labdavezetés álló helyzetben
- az egy-egy elleni játéknál: a támadójátékos nem viszi végig támadó szándékát, a játékvezetői ítéletre vár vagy nem szakad el a védőtől (nem szerez térbeli előnyt);
- aktív védőjáték: az aktív védőjáték megakadályozza a támadójáték tempójának növelését az átadás vagy mozgás útjának korlátozásával;
- speciális szempont túlságosan hosszú támadásépítési fázis esetén: ha a támadó csapatnak nem sikerül a támadásépítési és befejezési szakasza között határozott tempónövelést elérni;
C) Előfigyelmeztető karjelzés használata
Az a játékvezető (mezőny vagy kapu), aki felismeri a passzív játékot, felemeli a karját (17. karjelzés), mutatja, hogy nem ismerhető fel a kapura lövési szándék. A másik játékvezetőnek is át kell venni a karjelzést.
Ha a labdát birtokló csapat nem tesz kísérletet arra, hogy gólhelyzetet alakítson ki vagy késlelteti a játékfolytatást, a figyelmeztető karjelzést kell alkalmazni.
A karjelzést addig kell fenntartani amíg:
- a támadás befejeződik
- a karjelzés érvényét veszti (lásd az alábbi megjegyzéseknél)
A támadójáték a labda birtoklásával kezdődik és a gól megszerzésével vagy a labda elvesztésével ér véget.
A figyelmeztető karjelzést normál esetben a támadás végéig fenn kell tartani. Támadás közben azonban van két eset, amikor a „passzív játék“ jelzésének fenntartása már nem indokolt és a karjelzést meg kell szüntetni.
- a labdát birtokló csapat kapura lő és a labda a kapuról vagy a kapusról közvetlenül visszapattan a támadó csapathoz (vagy ennek a csapatnak bedobást eredményez)
- ha a védekező csapat játékosa, hivatalos személye szabálytalanság vagy sportszerűtlen magatartás miatt progresszív büntetést kap. (16-os szabály)
Mindkét esetben új támadásépítési fázis engedélyezett a támadó csapat számára
D) Az előfigyelmeztető karjelzés felmutatása után
Az előfigyelmeztető karjelzés felmutatása után a játékvezetők adjanak kellő időt a támadó csapatnak, hogy megváltoztathassák támadásukat. Figyelembe kell venniük az eltérő képességbeli különbségeket a különböző korcsoportokban és osztályokban. A figyelmeztetett csapat számára engedélyezni kell a gólszerzés előkészítésének lehetőségét. Ha a támadó csapat ennek ellenére sem tesz felismerhető kísérletet a kapura lövésre (döntési szempontokat illetően ld. D/1. és D/2.), akkor legkésőbb, amennyiben 6 labdaátadáson belül nem történik kapura lövés a két játékvezető egyike passzív játékot ítél. (7:11-12)
A következő akciók nem tekintendők labdaátadásnak:
- Ha egy labdaátadási kísérlet nem kontrollálható a védő szabálytalansága miatt.
- Ha egy labdaátadási kísérletet a védő az alapvonalon vagy az oldalvonalon túlra juttatja.
Kapura lövési kísérlet, melyet blokkol az ellenfél.
MKSZ JAB állásfoglalása:
Labdaátadásnak kell tekinteni:
- A labda az egyik csapattárstól a másikhoz kerül
- A labdaátadásba az ellenfél játékosa beleüt, ahhoz hozzáér, de a labda ennek ellenére a csapattárshoz kerül
Nem tekintendő labdaátadásnak:
- A labdaátadásba az ellenfél játékosa beleüt, ahhoz hozzáér, és a labda a játéktéren kívülre kerül, ekkor bedobás következik a támadó csapatnak és a dobás elvégzése előtti labdaátadás nem számolandó átadásként.
Labdaátadáskor a csapattárs az ellene elkövetett szabálytalanság miatt a labdát nem tudja birtokba venni, akkor ez nem számít labdaátadásnak.
Döntéshozatali (ítélkezési) szempontok az előfigyelmeztető karjelzés felmutatása után:
D/1. Támadó csapat:
- nincs egyértelmű tempónövekedés;
- nincs gólszerzési szándék;
- egy-egy elleni játéknál nem szerez térbeli előnyt;
- késleltetés a labdával való játék közben (pl.: a labdaátadás útjának korlátozása a védekező csapat által)
D/2. Védekező csapat:
- a védekező csapat megpróbál szabályos eszközökkel tempónövelést, illetve gólszerzési szándékot megakadályozni;
- ha a védekező csapat a 8:3 szerinti szabálytalanságok elkövetésével próbálja meg a labdaátadásokat megszakítani, következetesen progresszív büntetést kell alkalmazni
D/3. Megjegyzések a maximum labdaátadásokat illetően:
D/3a A 6. labdaátadás végrehajtását megelőzően:
- Ha a passzív játékra való előfigyelmeztetést követően a játékvezetők a támadó csapat javára szabaddobást vagy bedobást ítélnek, a labdaátadások számolása nem szakad meg.
- Hasonlóan, ha egy labdaátadást vagy egy kapura lövést blokkol a védő és a labda a támadó csapathoz kerül (éppen úgy, mint egy kapuskidobás), a labdaátadások számolása nem szakad meg.
D/3b. A 6. labdaátadás végrehajtását követően:
- Ha szabaddobást, bedobást (vagy kidobást) ítélnek a támadó csapat javára a 6. labdaátadást követően, a csapat számára még van lehetőség egy labdaátadással kombinált dobásra a támadás befejezésének érdekében.
- Ugyanezt kell alkalmazni, ha a 6. labdaátadást követően végrehajtott dobást blokkolja a védő csapat és a labda visszakerül a támadó csapathoz vagy az oldalvonalon, alapvonalon kívülre kerül. Ebben az esetben a támadó csapatnak egy további labdaátadással van lehetősége befejezni támadását.
MKSZ JAB állásfoglalása:
Ha a 6. labdaátadás előtt a támadó csapat javára szabaddobást vagy bedobást ítélnek a játékvezetők, a dobások elvégzése előtti labdaátadás nem számolandó átadásként.
Ha a 6. labdaátadás után a támadó csapat javára szabaddobást vagy bedobást ítélnek a játékvezetők, a dobások elvégzése előtti labdaátadás nem számolandó átadásként, további egy labdaátadásra, vagy kapura lövésre van lehetőség.
Ha a 6. labdaátadás előtt kapura lövési kísérlet történt, és a támadó csapat a védekező csapat sáncolását követően bedobást hajthat végre, a bedobás elvégzése előtti labdaátadás nem számolandó átadásként.
Ha a 6. labdaátadás után kapura lövési kísérlet történt, és a támadó csapat a védekező csapat sáncolást követően bedobást hajthat végre, a bedobás elvégzése előtti labdaátadás nem számolandó átadásként, további egy labdaátadásra vagy kapura lövésre van lehetőség.
MKSZ JAB állásfoglalása:
(A 6. labdaátadás előtti és a 6. labdaátadás utáni szabaddobás és bedobás után, hogyan kell eljárni, számolni az átadásokat? Lásd még: 3.sz. melléklet, Oktatási segédlet a „passzív játékhoz“)
MKSZ JAB állásfoglalása:
A passzív játék (7:11), valamint a játék késleltetése (8:7c, 15:5b) sem tartalmukban, sem következményeikben nem azonosak. A játék késleltetése sportszerűtlen magatartás és ismétlődéskor büntetni kell.
Kezdődobás késleltetésénél:
Elsősorban „time out”, ha nem volt játékidő-megszakítás, akkor sürgetés, majd passzív figyelmeztető jelzés a dobás végrehajtására adott sípjel után közvetlenül (4. magyarázat B/1).
Ismétlődés esetén a vétkes játékos progresszív büntetése.
Oktatási segédlet a passzív játékhoz kapcsolódó szabályváltozásokhoz
Milyen akció minősül labdaátadásnak (passznak)? (A 6. labdaátadás előtti esetek!) |
|||||
Támadó 1. akciója | Védő akciója | Támadó 2. akciója | Játékfolytatás | Döntés | |
1. | passz társnak | nincs labdaérintés | labda kontroll alatt | játék tovább | számolandó passz |
2. | passz társnak | labdaérintés | labda kontroll alatt | játék tovább | számolandó passz |
3. | passz társnak | labdaérintés/ blokkolás, labda vissza támadó 1.-hez | nincs labdaérintés | játék tovább | számolandó passz |
4. | passz társnak | labda róla ki oldal- vagy alapvonalon túlra | nincs labdaérintés | bedobás a támadónak | nem számolandó passz |
5. | passz társnak | szabálytalanság támadó 1. ellen a passz közben | nem tudja labdát kontroll alá venni | szabaddobás támadónak | nem számolandó passz |
6. | passz társnak | szabálytalanság támadó 2. ellen | nem tudja labdát kontroll alá venni | szabaddobás támadónak | nem számolandó passz |
7. | kapura lövés | kapus véd / kapufa | támadó labda kontroll alatt | játék tovább | passzív előjelzés vége |
8. | kapura lövés | kapus véd / kapufa | labda oldalvonalon keresztül ki | bedobás a támadónak | passzív előjelzés vége |
9. | kapura lövés | nincs akció | nincs akció | gól, kezdődobás | támadás vége |
10. | kapura lövés | kapus megfogja a labdát | nincs akció | kidobás | labda-elvesztés, támadás vége |
11. | kapura lövés | kapus véd / kapufa | kapus csapatársa fogja meg a labdát | játék tovább | labda-elvesztés, támadás vége |
12. | kapura lövés | védő oldal- vagy alapvonalon kívülre blokkolja a labdát | nincs akció | bedobás támadónak | nem számolandó passz |
13. | kapura lövés | védő blokkolja labdát | labda kontroll alatt | játék tovább | számolandó passz |
14. | kapura lövés | védő blokkolja labdát | támadó 1.-hez kerül a labda | játék tovább | számolandó passz |
15. | kapura lövés | nincs akció | labda kontroll alatt | játék tovább | számolandó passz |
Oktatási segédlet a passzív játékhoz kapcsolódó szabályváltozásokhoz
A 6. labdaátadás utáni esetek! |
|||||
Támadó 1. akciója 6. passz után | Védő akciója | Támadó 2. akciója | Játékfolytatás | Döntés | |
1. | kapura lövés | nincs akció | labda kontroll alatt | szabaddobás a védőknek | passzív játék |
2. | kapura lövés | védő labdaérintése | labda kontroll alatt | játék folytatódik | a további passz megengedett |
3. | kapura lövés | védő blokkolja a labdát | támadó labdaszerzése | játék folytatódik | a további passz megengedett |
4. | kapura lövés | védő blokkolja a labdát | támadó 1. labdaszerzése | játék folytatódik | a további passz megengedett |
5. | kapura lövés | védő oldal- vagy alapvonalon kívülre blokkolja a labdát | nincs akció | bedobás a támadóknak | a további passz megengedett |
6. | kapura lövés | szabálytalanság támadó 1. ellen | nincs labdaérintés | szabaddobás támadónak | a további passz megengedett |
7. | kapura lövés | kapus véd / kapufa | támadó labda kontroll alatt | játék tovább | passzív előjelzés vége |
8. | kapura lövés | kapus véd / kapufa | labda oldalvonalon keresztül ki | bedobás a támadónak | passzív előjelzés vége |
9. | kapura lövés | nincs akció | nincs akció | gól, kezdődobás | támadás vége |
10. | kapura lövés | kapus megfogja a labdát | nincs akció | kidobás | labda-elvesztés, támadás vége |
11. | kapura lövés | kapus véd / kapufa | védő labdaszerzése | játék tovább | labda-elvesztés, támadás vége |
7:12
Ha a passzív játékra utaló tendencia felismerhető, a játékvezetőnek előfigyelmeztető karjelzést (17. karjelzés) kell alkalmazni. Ez a labdát birtokló csapatnak alkalmat ad arra, hogy támadásvezetését megváltoztassa és így a labda elvételét elkerülje. Amennyiben az előfigyelmeztető jelzés után sem változik a támadás intenzitása, a játékvezetők bármikor sípolhatnak passzív játék miatt. Ha nem lő kapura a támadó csapat maximum 6 labdaátadást követően sem, ezen csapat ellen szabaddobást kell ítélni. (13:1 a, eljárást és kivételeket ld. 4. Magyarázat a játékszabályokhoz „D” pont „Passzív játék” ).
A labdaátadások számának megítélése a játékvezetők megfigyelése alapján hozott ténydöntés a 17:11 szabálypont 1. bekezdése alapján.
Rendkívüli helyzetekben a játékvezető előzetes figyelmeztető jelzés nélkül is ítélhet szabaddobást a labdát birtokló csapat ellen (pl. a tiszta gólhelyzet szándékos kihagyása).
[note note_color=”#ed5f48″ text_color=”#eae9e9″] [spoiler title=”Videó” icon=”plus-square-2″] [/spoiler][/note]
[note note_color=”#ed5f48″ text_color=”#eae9e9″] [spoiler title=”Videó” icon=”plus-square-2″] [/spoiler][/note]
[spoiler title=”Oktatási anyag megismerésének igazolása” icon=”plus-square-2″]Kérjük töltse ki a lent található űrlapot, igazolva ezzel, hogy az oktatási anyagot megismerte!
Az oktatási anyag nyitástól – zárásig megadott időpontban van lehetőség az oktatási anyag megismerési igazolás megküldésére.
Az bocsátható vizsgára, aki valamennyi anyag tekintetében a határidőkig ezen űrlap kitöltésével és sikeres elküldésével igazolja annak megismerését /praktikusan ez helyettesíti az élő előadások jelenléti ívét/!