7. szabály: Játék a labdával, passzív játék

Játék a labdával

Megengedett:

7:1

A labdát kézzel (nyitott vagy zárt), karral, fejjel, törzzsel, combbal és térddel dobni, elfogni, megállítani, lökni, vagy ütni.

7:2

A labdát legfeljebb 3 mp-ig szabad tartani akkor is, ha az a talajon van (13:1 a).

MKSZ JAB állásfoglalása:

A játékos a kezében tartott labdával a talajt megérintheti, majd a labdát felemelheti a 3 mp-es szabály figyelembevételével.

7:3

Az elfogott labdával legfeljebb 3 lépést szabad megtenni (13:1).

Egy lépésnek tekintjük:

  1. ha mindkét lábával a talajon álló játékos az egyik lábát felemeli, és ismét visszahelyezi vagy az egyik lábát egyik helyzetből egy másikba mozgatja;
  2. ha a játékos a talajt egyik lábával érinti és a labdát elfogja, s ezután a másik lábával megérinti a talajt;
  3. ha a játékos egy ugrás után egyik lábával érinti a talajt és utána ugyanazzal a lábával ugrik vagy a talajt a másik lábával megérinti;
  4. ha a játékos egy ugrás után mindkét lábával egyidejűleg érinti a talajt és utána az egyik lábát felemeli és ismét visszahelyezi vagy az egyik lábát egyik helyzetből egy másikba mozgatja.

Magyarázat:

Ha az egyik lábat egyik helyzetből a másikba mozgatják, a másikat pedig utána húzzák, az összesen egy lépésnek tekintendő.
Az is szabályos, ha a labdával a játékos a talajra esik, csúszik, majd feláll, és tovább játssza, vagy ha a játékos a labdáért vetődik, megfogja, majd feláll és megjátssza.

IHF-állásfoglalás: (7:3 szabály: Lépés)

A 7:3 c,d szabálypontok szerint nem minősül lépésnek a láb első talajérintése miután a labdát ugrás közben elfogta a játékos. Mindemellett „a labda átvétele” a labdaátadás fogadását jelenti.
Labdavezetés során a labda ugrás közben való megfogása nem tartozik ezen szabály ugrás alatti „labdaátvétele” témakörébe. Labdavezetés utáni lábletétel kivétel nélkül az első lépésnek számít.

Videó

 

MKSZ JAB állásfoglalása:

Amennyiben a játékos a labdával elesik, és azzal a talajon csúszik, nem számít lépésnek.
A játéktér talajának hibájából egyik csapatnak sem származhat előnye vagy hátránya:
Ha a támadójátékos a játéktér talajának hibája miatt elcsúszik/elesik és emiatt elveszti a labdát, (a labda a talajon gurul, a levegőben pattog) a játékvezetők azonnal szakítsák meg a játékidőt, rendeljenek el törlést és ezután sípjelre folytatódik a játék a támadó csapat szabaddobásával. (13:4b)

További példák:

  • Ha a támadójátékos a játéktér talajának hibája miatt elcsúszik/elesik és emiatt elveszti a labdát, amely azonban a társához kerül, a játék folytatódik, ha közvetlen gólveszélyes helyzet alakult ki. (13:4a)
  • Ha a támadójátékos a játéktér talajának hibája miatt elcsúszik/elesik és emiatt elveszti a labdát, amely azonban a társához kerül, de nem alakult ki közvetlen gólveszélyes helyzet, a játékvezetők azonnal szakítsák meg a játékidőt, rendeljenek el törlést és ezután sípjelre folytatódik a játék a támadó csapat szabaddobásával. (13:4a)
  • Ha a támadójátékos a játéktér talajának hibája miatt elcsúszik/elesik és emiatt elveszti a labdát, amely azonban az ellenfélhez kerül, és a játékvezetők csak ekkor szakítják meg a játékot, a játék a labdát birtokló csapat szabaddobásával folytatódik. (13:4b)
  • Ha a támadójátékos a játéktér talajának hibája miatt elcsúszik/elesik és emiatt elveszti a labdát, amely a játéktéren kívülre kerül, és a játékvezetők csak ekkor szakítják meg a játékot, a játék az ellenfél bedobásával folytatódik. (11:1)
  • Ha a támadójátékos a játéktér talajának hibája miatt elcsúszik/elesik és emiatt elveszti a labdát, amely a kapuelőtérben gurul, és a játékvezetők csak ekkor szakítják meg a játékot, a játék a támadó csapat szabaddobásával folytatódik. (6:5, 13:4b)
  • Ha a támadójátékos a játéktér talajának hibája miatt megcsúszik és a lába ezután érinti a kapuelőtér vonalat, vagy hogy az egyensúlyát megtartsa, a megengedettnél többet lép, a játék a támadó csapat szabaddobásával folytatódik.

Ha a védőjátékos/kapus a játéktér talajának hibája miatt elcsúszik/elesik, a játékvezetők azonnal szakítsák meg a játékidőt, rendeljenek el törlést és ezután sípjelre folytatódik a játék a támadó csapat szabaddobásával.
Ha a talajon fekvő/guruló/pattogó labdáért küzdő támadójátékos vagy a védőjátékos, vagy mindkettő a támadó- és a védőjátékos is elcsúszik a játéktér talajának hibája miatt, a játékvezetők azonnal szakítsák meg a játékidőt, rendeljenek el törlést és ezután sípjelre folytatódik a játék annak a csapatnak a szabaddobásával, amelyiknél a labda a megszakítás előtt volt. (13:4b)

Videó

7:4

Futás vagy állás közben:

  1. egyszer a talajra dobni és egy, vagy két kézzel ismét elfogni;
  2. ismételten egy kézzel a talajra ütni (egykezes labdavezetés) és azután egy vagy két kézzel ismét elfogni, illetve felvenni;
  3. ismételten egy kézzel gurítani és azután egy vagy két kézzel újra elfogni.

Mihelyt azonban a labdát egy vagy két kézzel ismét elfogják, legfeljebb 3 lépés, illetve 3 mp után tovább kell játszani (13:1 a).
A labda vezetése (talajra dobása vagy ütögetése) akkor kezdődik, ha a játékos valamely testrészével megérinti a labdát és azt a talajra irányítja.
Ha a labda egy másik játékost, vagy a kaput érintette, szabad újból vezetni és ismét elfogni (lásd azonban 14:6).

MKSZ JAB állásfoglalása:
A labdavezetés teljes értékű labda birtoklásnak számít.
De megengedett, hogy a kapus a kapuelőtérben tartózkodva a mezőnyben vezesse a labdát vagy a mezőnyjátékos a mezőnyben tartózkodva a kapuelőtérben vezesse a labdát.

Videó

7:5

A labdát az egyik kézből a másikba átvezetni.

7:6

A labdát térdelve, ülve vagy fekve tovább játszani, ami azt jelenti, hogy megengedett, hogy a játékos ebből a helyzetből egy formai dobást (pl. szabaddobást) végrehajtson, amennyiben a 15:1 előírásait betartja, beleértve azt is, hogy az egyik lába végig a talajon van.

Nem megengedett:

7:7

A már birtokba vett labdát egynél többször megérinteni anélkül, hogy az közben a talajt, egy másik játékost, vagy a kaput érintette volna (13:1 a). A többszöri érintés azonban elfogadható (nem szabálytalan) akkor, ha a labda elfogása, megállítása vagy másféle megszerzési kísérlete közben az azonnali birtokbavétel (elfogás) nem sikerült;

7:8

A labdát lábbal vagy lábszárral (térd alatt) érinteni kivéve, ha azt az ellenfél dobta a játékosra (13:1 a-b, és ld. még 8:7 e);

7:9

Ha a labda a játéktéren levő játékvezetőt érinti, a játék folytatódik.

7:10

Ha a labdát birtokló játékos egy vagy két lábbal a játéktéren kívülre mozog (bár a labda még a játéktéren belül marad), – pl. azért, hogy egy védőjátékost megkerüljön -, az ellenfél javára kell szabaddobást ítélni (13:1 a).

Amennyiben a támadó csapat egyik játékosa labda nélkül elhagyja a játékteret, a játékvezetőnek fel kell szólítani a visszatérésre. Ha a játékos ezt nem teljesíti, vagy csapatánál ez megismétlődik, további felhívás nélkül az ellenfél javára szabaddobást kell ítélni (13:1 a). Az ilyen szabálytalanság a 8. és a 16. szabály szerint nem jár személyes büntetéssel.

Videó

Passzív játék

7:11

A labdát nem szabad a csapat birtokában tartani a támadás vagy a kapura lövés felismerhető kísérlete nélkül. Ugyancsak nem megengedett ismételten késleltetni a csapat kezdődobásának, bedobásának, kidobásának vagy szabaddobásának végrehajtását (ld. Magyarázat a játékszabályokhoz 4. sz. „Passzív játék”). Ezt passzív játéknak kell tekinteni, amelyet a labdás csapat elleni szabaddobással kell büntetni, amennyiben a passzív tendencia nem fejeződik be (13:1 a). A szabaddobást azon a helyen kell végrehajtani, ahol a labda a megszakításkor volt.

4. Magyarázat a passzív játékhoz (7:11)

A) Általános utalások

A passzív játék szabályozásnak az a célja, hogy megakadályozza a kevésbé attraktív, illetve a játékiramot szándékosan késleltető kézilabdázást. Elvárás, hogy a játékvezetők a mérkőzésteljes ideje alatt egységesen ismerjék fel és bírálják el a passzív játékmodort.

A passzív játék minden játékfázisban megvalósulhat, például a labdafelhozatalnál, a támadásépítésnél, illetve a támadás befejezése során egyaránt.

Jellegzetes esetek a passzív játéknál:

  • szoros eredmény, főleg a mérkőzés végén,
  • számbeli hátrány (időlegesen kiállított játékos(ok),
  • jelentős játéktudásbeli különbség a két csapat között, különösen, ha ez a védőjátékban mutatkozik meg.

A fent említett esetek önállóan ritkán fordulnak elő és a játékvezetőknek azokat a szabályokkal összefüggésben kell megítélni. Különösen az aktív védekező tevékenység hatását kell figyelembe venni.

MKSZ JAB állásfoglalása:
A passzív játék (7:11), valamint a játék késleltetése (8:7c, 15:5b) sem tartalmukban, sem következményeikben nem azonosak. A játék késleltetése sportszerűtlen magatartás és ismétlődéskor büntetni kell.

Kezdődobás késleltetésénél:
elsősorban „time out”, ha nem volt játékidő-megszakítás, akkor sürgetés, majd passzív figyelmeztető jelzés a dobás végrehajtására adott sípjel után közvetlenül (4. magyarázat B/1).
Ismétlődés esetén a vétkes játékos progresszív büntetése.

B) Figyelmeztető karjelzés használata

Különösen a következő esetekben kell figyelmeztető karjelzést alkalmazni:

B/1. Lassú játékoscsere, illetve támadás előkészítés lassítása esetén

Tipikus ismertető jelek:

  • kezdődobásnál várakozás a cserejátékosra
  • a játékos késlelteti a szabaddobás végrehajtását (úgy tesz, mintha nem tudná, hogy hol van a végrehajtás pontos helye), egy kezdődobásnál (a kapus lassan továbbítja a labdát, tudatosan rosszul játssza azt a középkezdéshez vagy lassan megy a labdával a kezdődobáshoz)
  • a labda helyben való vezetése,
  • labda visszajátszása a középvonaltól a saját térfélre annak ellenére, hogy az ellenfél nem gyakorol nyomást.

B/2. Késleltetett cserénél, miután a támadásépítés elkezdődött

Tipikus ismertető jelek:

  • minden játékos elfoglalta a támadási pozícióját
  • a csapat a támadás felépítési fázist egy előkészítő, sok átadásos játékkal kezdi
  • csak ezután történik ezen csapaton belül a játékoscsere

Magyarázat:

Az a csapat, mely a saját térfeléről támadást indít, de azt az ellenfél térfelén nem tudja kapura lövéssel befejezni, ezt követően még végrehajthat játékoscserét.

B/3. Túlságosan hosszú lefolyású támadásépítésnél

Általánosságban a támadó csapat számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a közvetlen, kapura irányuló támadás előtt átadásokat hajtson végre.

Tipikus ismertető jelek:

  • a támadás nem közvetlenül kapura irányul:

Megjegyzés:

Gólszerzési szándék legfőképp akkor áll fenn, ha a labdát birtokló csapat olyan támadótaktikai elemeket alkalmaz és a védőkkel szemben térbeli előnyre vagy támadásépítés során látható tempónövelésre törekszik:

  • gyakori labdaátvétel álló helyzetben vagy hátrafelé mozgásban
  • labdavezetés álló helyzetben
  • az egy-egy elleni játéknál: a támadójátékos nem viszi végig támadó szándékát, a játékvezetői ítéletre vár vagy nem szakad el a védőtől (nem szerez térbeli előnyt);
  • aktív védőjáték: az aktív védőjáték megakadályozza a támadójáték tempójának növelését az átadás vagy mozgás útjának korlátozásával;
  • speciális szempont túlságosan hosszú támadásépítési fázis esetén: ha a támadó csapatnak nem sikerül a támadásépítési és befejezési szakasza között határozott tempónövelést elérni;

C) Előfigyelmeztető karjelzés használata

Az a játékvezető (mezőny vagy kapu), aki felismeri a passzív játékot, felemeli a karját (17. karjelzés), mutatja, hogy nem ismerhető fel a kapura lövési szándék. A másik játékvezetőnek is át kell venni a karjelzést.
Ha a labdát birtokló csapat nem tesz kísérletet arra, hogy gólhelyzetet alakítson ki vagy késlelteti a játékfolytatást, a figyelmeztető karjelzést kell alkalmazni.

A karjelzést addig kell fenntartani amíg:

  • a támadás befejeződik
  • a karjelzés érvényét veszti (lásd az alábbi megjegyzéseknél)

A támadójáték a labda birtoklásával kezdődik és a gól megszerzésével vagy a labda elvesztésével ér véget.

A figyelmeztető karjelzést normál esetben a támadás végéig fenn kell tartani. Támadás közben azonban van két eset, amikor a „passzív játék“ jelzésének fenntartása már nem indokolt és a karjelzést meg kell szüntetni.

  1. a labdát birtokló csapat kapura lő és a labda a kapuról vagy a kapusról közvetlenül visszapattan a támadó csapathoz (vagy ennek a csapatnak bedobást eredményez)
  2. ha a védekező csapat játékosa, hivatalos személye szabálytalanság vagy sportszerűtlen magatartás miatt progresszív büntetést kap. (16-os szabály)

Mindkét esetben új támadásépítési fázis engedélyezett a támadó csapat számára

D) Az előfigyelmeztető karjelzés felmutatása után

Az előfigyelmeztető karjelzés felmutatása után a játékvezetők adjanak kellő időt a támadó csapatnak, hogy megváltoztathassák támadásukat. Figyelembe kell venniük az eltérő képességbeli különbségeket a különböző korcsoportokban és osztályokban. A figyelmeztetett csapat számára engedélyezni kell a gólszerzés előkészítésének lehetőségét. Ha a támadó csapat ennek ellenére sem tesz felismerhető kísérletet a kapura lövésre (döntési szempontokat illetően ld. D/1. és D/2.), akkor legkésőbb, amennyiben 6 labdaátadáson belül nem történik kapura lövés a két játékvezető egyike passzív játékot ítél. (7:11-12)

A következő akciók nem tekintendők labdaátadásnak:

  • Ha egy labdaátadási kísérlet nem kontrollálható a védő szabálytalansága miatt.
  • Ha egy labdaátadási kísérletet a védő az alapvonalon vagy az oldalvonalon túlra juttatja.
  • Kapura lövési kísérlet, melyet blokkol az ellenfél.

MKSZ JAB állásfoglalása:

Labdaátadásnak kell tekinteni:

  • A labda az egyik csapattárstól a másikhoz kerül
  • A labdaátadásba az ellenfél játékosa beleüt, ahhoz hozzáér, de a labda ennek ellenére a csapattárshoz kerül

Nem tekintendő labdaátadásnak:

  • A labdaátadásba az ellenfél játékosa beleüt, ahhoz hozzáér, és a labda a játéktéren kívülre kerül, ekkor bedobás következik a támadó csapatnak és a dobás elvégzése előtti labdaátadás nem számolandó átadásként.

Labdaátadáskor a csapattárs az ellene elkövetett szabálytalanság miatt a labdát nem tudja birtokba venni, akkor ez nem számít labdaátadásnak.

 

Döntéshozatali (ítélkezési) szempontok az előfigyelmeztető karjelzés felmutatása után:

D/1. Támadó csapat:

  • nincs egyértelmű tempónövekedés;
  • nincs gólszerzési szándék;
  • egy-egy elleni játéknál nem szerez térbeli előnyt;
  • késleltetés a labdával való játék közben (pl.: a labdaátadás útjának korlátozása a védekező csapat által)

D/2. Védekező csapat:

  • a védekező csapat megpróbál szabályos eszközökkel tempónövelést, illetve gólszerzési szándékot megakadályozni;
  • ha a védekező csapat a 8:3 szerinti szabálytalanságok elkövetésével próbálja meg a labdaátadásokat megszakítani, következetesen progresszív büntetést kell alkalmazni

D/3. Megjegyzések a maximum labdaátadásokat illetően:

D/3a A 6. labdaátadás végrehajtását megelőzően:

  • Ha a passzív játékra való előfigyelmeztetést követően a játékvezetők a támadó csapat javára szabaddobást vagy bedobást ítélnek, a labdaátadások számolása nem szakad meg.
  • Hasonlóan, ha egy labdaátadást vagy egy kapura lövést blokkol a védő és a labda a támadó csapathoz kerül (éppen úgy, mint egy kapuskidobás), a labdaátadások számolása nem szakad meg.

D/3b. A 6. labdaátadás végrehajtását követően:

  • Ha szabaddobást, bedobást (vagy kidobást) ítélnek a támadó csapat javára a 6. labdaátadást követően, a csapat számára még van lehetőség egy labdaátadással kombinált dobásra a támadás befejezésének érdekében.
  • Ugyanezt kell alkalmazni, ha a 6. labdaátadást követően végrehajtott dobást blokkolja a védő csapat és a labda visszakerül a támadó csapathoz vagy az oldalvonalon, alapvonalon kívülre kerül. Ebben az esetben a támadó csapatnak egy további labdaátadással van lehetősége befejezni támadását.

MKSZ JAB állásfoglalása:

Ha a 6. labdaátadás előtt a támadó csapat javára szabaddobást vagy bedobást ítélnek a játékvezetők, a dobások elvégzése előtti labdaátadás nem számolandó átadásként.
Ha a 6. labdaátadás után a támadó csapat javára szabaddobást vagy bedobást ítélnek a játékvezetők, a dobások elvégzése előtti labdaátadás nem számolandó átadásként, további egy labdaátadásra, vagy kapura lövésre van lehetőség.
Ha a 6. labdaátadás előtt kapura lövési kísérlet történt, és a támadó csapat a védekező csapat sáncolását követően bedobást hajthat végre, a bedobás elvégzése előtti labdaátadás nem számolandó átadásként.
Ha a 6. labdaátadás után kapura lövési kísérlet történt, és a támadó csapat a védekező csapat sáncolást követően bedobást hajthat végre, a bedobás elvégzése előtti labdaátadás nem számolandó átadásként, további egy labdaátadásra vagy kapura lövésre van lehetőség.

MKSZ JAB állásfoglalása:
(A 6. labdaátadás előtti és a 6. labdaátadás utáni szabaddobás és bedobás után, hogyan kell eljárni, számolni az átadásokat? Lásd még: 3.sz. melléklet, Oktatási segédlet a „passzív játékhoz“)

MKSZ JAB állásfoglalása:
A passzív játék (7:11), valamint a játék késleltetése (8:7c, 15:5b) sem tartalmukban, sem következményeikben nem azonosak. A játék késleltetése sportszerűtlen magatartás és ismétlődéskor büntetni kell.

Kezdődobás késleltetésénél:

Elsősorban „time out”, ha nem volt játékidő-megszakítás, akkor sürgetés, majd passzív figyelmeztető jelzés a dobás végrehajtására adott sípjel után közvetlenül (4. magyarázat B/1).
Ismétlődés esetén a vétkes játékos progresszív büntetése.

Oktatási segédlet a passzív játékhoz kapcsolódó szabályváltozásokhoz

Milyen akció minősül labdaátadásnak (passznak)? (A 6. labdaátadás előtti esetek!)

  Támadó 1. akciója Védő akciója Támadó 2. akciója Játékfolytatás Döntés
1. passz társnak nincs labdaérintés labda kontroll alatt játék tovább számolandó passz
2. passz társnak labdaérintés labda kontroll alatt játék tovább számolandó passz
3. passz társnak labdaérintés/ blokkolás, labda vissza támadó 1.-hez nincs labdaérintés játék tovább számolandó passz
4. passz társnak labda róla ki oldal- vagy alapvonalon túlra nincs labdaérintés bedobás a támadónak nem számolandó passz
5. passz társnak szabálytalanság támadó 1. ellen a passz közben nem tudja labdát kontroll alá venni szabaddobás támadónak nem számolandó passz
6. passz társnak szabálytalanság támadó 2. ellen nem tudja labdát kontroll alá venni szabaddobás támadónak nem számolandó passz
7. kapura lövés kapus véd / kapufa támadó labda kontroll alatt játék tovább passzív előjelzés vége
8. kapura lövés kapus véd / kapufa labda oldalvonalon keresztül ki bedobás a támadónak passzív előjelzés vége
9. kapura lövés nincs akció nincs akció gól, kezdődobás támadás vége
10. kapura lövés kapus megfogja a labdát nincs akció kidobás labda-elvesztés, támadás vége
11. kapura lövés kapus véd / kapufa kapus csapatársa fogja meg a labdát játék tovább labda-elvesztés, támadás vége
12. kapura lövés védő oldal- vagy alapvonalon kívülre blokkolja a labdát nincs akció bedobás támadónak nem számolandó passz
13. kapura lövés védő blokkolja labdát labda kontroll alatt játék tovább számolandó passz
14. kapura lövés védő blokkolja labdát támadó 1.-hez kerül a labda játék tovább számolandó passz
15. kapura lövés nincs akció labda kontroll alatt játék tovább számolandó passz

 

Oktatási segédlet a passzív játékhoz kapcsolódó szabályváltozásokhoz

A 6. labdaátadás utáni esetek!

  Támadó 1. akciója 6. passz után Védő akciója Támadó 2. akciója Játékfolytatás Döntés
1. kapura lövés nincs akció labda kontroll alatt szabaddobás a védőknek passzív játék
2. kapura lövés védő labdaérintése labda kontroll alatt játék folytatódik a további passz megengedett
3. kapura lövés védő blokkolja a labdát támadó labdaszerzése játék folytatódik a további passz megengedett
4. kapura lövés védő blokkolja a labdát támadó 1.  labdaszerzése játék folytatódik a további passz megengedett
5. kapura lövés védő oldal- vagy alapvonalon kívülre blokkolja a labdát nincs akció bedobás a támadóknak a további passz megengedett
6. kapura lövés szabálytalanság támadó 1. ellen nincs labdaérintés szabaddobás támadónak a további passz megengedett
7. kapura lövés kapus véd / kapufa támadó labda kontroll alatt játék tovább passzív előjelzés vége
8. kapura lövés kapus véd / kapufa labda oldalvonalon keresztül ki bedobás a támadónak passzív előjelzés vége
9. kapura lövés nincs akció nincs akció gól, kezdődobás támadás vége
10. kapura lövés kapus megfogja a labdát nincs akció kidobás labda-elvesztés, támadás vége
11. kapura lövés kapus véd / kapufa védő labdaszerzése játék tovább labda-elvesztés, támadás vége

7:12

Ha a passzív játékra utaló tendencia felismerhető, a játékvezetőnek előfigyelmeztető karjelzést (17. karjelzés) kell alkalmazni. Ez a labdát birtokló csapatnak alkalmat ad arra, hogy támadásvezetését megváltoztassa és így a labda elvételét elkerülje. Amennyiben az előfigyelmeztető jelzés után sem változik a támadás intenzitása, a játékvezetők bármikor sípolhatnak passzív játék miatt. Ha nem lő kapura a támadó csapat maximum 6 labdaátadást követően sem, ezen csapat ellen szabaddobást kell ítélni. (13:1 a, eljárást és kivételeket ld. 4. Magyarázat a játékszabályokhoz „D” pont „Passzív játék” ).
A labdaátadások számának megítélése a játékvezetők megfigyelése alapján hozott ténydöntés a 17:11 szabálypont 1. bekezdése alapján.
Rendkívüli helyzetekben a játékvezető előzetes figyelmeztető jelzés nélkül is ítélhet szabaddobást a labdát birtokló csapat ellen (pl. a tiszta gólhelyzet szándékos kihagyása).
 

Videó

Videó

Oktatási anyag megismerésének igazolása

Kérjük töltse ki a lent található űrlapot, igazolva ezzel, hogy az oktatási anyagot megismerte!

Az oktatási anyag nyitástól – zárásig megadott időpontban van lehetőség az oktatási anyag megismerési igazolás megküldésére.

Az bocsátható vizsgára, aki valamennyi anyag tekintetében a határidőkig ezen űrlap kitöltésével és sikeres elküldésével igazolja annak megismerését /praktikusan ez helyettesíti az élő előadások jelenléti ívét/!