6. szabály: A kapuelőtér

6:1

 A kapuelőtérben csak a kapus tartózkodhat (lásd azonban 6:3). Belépésnek tekintjük azt, ha a kapuelőteret, beleértve a kapuelőtérvonalat, egy mezőnyjátékos valamely testrészével megérinti.

6:2

 A mezőnyjátékos kapuelőtérbe lépését a következők szerint kell elbírálni:

  1. kidobás, ha a támadó csapat labdát birtokló játékosa az ellenfél kapuelőterét megérinti. Ugyancsak kidobás, ha a játékos az ellenfél kapuelőterébe labda nélkül lép be és ezáltal előnyt szerez (12:1);
  2. szabaddobás, ha a védőjátékos kapuelőtérbe való belépésével nem tiszta gólhelyzetet akadályozott meg (13:1 b, 8:7 f);
  3. 7 m-es dobás, ha a védőjátékos a kapuelőtérbe való belépésével egy tiszta gólhelyzetet akadályoz meg (14:1 a).

A kapuelőtérbe lépés fogalma nem azt jelenti, amikor a játékos(ok) csak megérinti(k) a kapuelőtér vonalat, hanem amikor tisztán belép(nek) a kapuelőtérbe.

6:3

A kapuelőtérbe lépés következmény nélkül marad:

  1. ha a játékos a labda eldobása után lép a kapuelőtérbe úgy, hogy az az ellenfélnek nem hátrányos;
  2. ha egy játékos labda nélkül lép a kapuelőtérbe és ezáltal nem szerez előnyt.

MKSZ JAB állásfoglalás:

Ha a támadójátékos a labda eldobása után a kapuelőtérbe lép/érkezik, azonnal és a legrövidebb úton el kell hagynia a kapuelőteret (ha nem hagyja el a játékos kapuelőteret: kidobás 6:7a) és ezután már a mezőnyben tartózkodva részt vehet a játékban.
A támadójátékos a kapuelőtér fölé ugrik, de a labdát nem neki adják: belépése szabálytalan, kidobás következik.
Ha egy időben több támadójátékos ugrik a kapuelőtér fölé – mivel labdát csak egyikük kaphat – a többi játékos belépése szabálytalan, kidobás következik

6:4

A labda „játékon kívül” van, ha azt a kapus a kapuelőtérben birtokolja – kezében tartja (12:1). A labdát ekkor kidobással kell ismét játékba hozni (12:2).

6:5

A kapuelőtérben guruló labda játékban marad, a kapus csapata rendelkezik vele és csak a kapus hozhatja ismét játékba (kidobás 6:4 12:1-2). Amennyiben a kapus egyik csapattársa érinti a kapuelőtérben guruló labdát, szabaddobást kell ítélni (13:1 a, 14:1 a, és Magyarázat a játékszabályokhoz 6. c. pont „A tiszta gólhelyzet meghatározása”). Amennyiben a labdát a támadó csapat egyik játékosa érinti, akkor kidobást (12:1) kell ítélni.

A labda abban a pillanatban játékon kívül van, amikor a kapuelőtérben fekszik (12:1). A labdával a kapus csapata rendelkezik és csak a kapus érintheti. A kapusnak kell a labdát ismét játékba hozni a 6:4 és 12:2 (kivétel 6:7 b) szabályoknak megfelelően. Akkor is kapuskidobás következik, ha bármelyik csapatból egy játékos a kapus birtokában lévő labdát érinti 12:1-2., 13:3).

A kapuelőtér felett a levegőben lévő labda korlátozás nélkül megjátszható a 7:1 és 7:8 szerint.

MKSZ JAB állásfoglalás:

A kapuelőtérben guruló labda játékban marad (6:5), és ha a kapus csapatának valamelyik játékosa ekkor követ el egy szabálytalanságot (pl. szabálytalan cserét) vagy sportszerűtlenséget, a szükséges büntetés után az ellenfél csapata dob szabaddobást a vétség helyéről. (13:1).
A kapuelőtérben guruló labda játékban marad (6:5), és ha az ellenfél csapatának egyik játékosa ekkor követ el egy szabálytalanságot (pl. szabálytalan cserét) vagy sportszerűtlenséget, a szükséges büntetés után a kapus csapata dob szabaddobást a vétség helyéről. (13:1)
Ha a labda a kapuelőtérben fekszik vagy a kapus magához vette/birtokolja, a labda játékon kívül van (6:4, 6:5, 12:1 II) és ha a kapus csapatának valamelyik játékosa vagy az ellenfél csapatának egyik játékosa ekkor követ el egy szabálytalanságot (pl. szabálytalan cserét), vagy sportszerűtlenséget, a szükséges büntetés után kidobás következik. (13:3)

6:6

Ha a védőcsapat játékosa védekezési kísérletnél megérinti a labdát, amelyet azután a kapus elfog, vagy a labda megáll a kapuelőtérben, a játék kapuskidobással folytatódik (6:4-5).

6:7

Ha a labdát a saját kapuelőtérbe játsszák a következők szerint kell ítélni:

  1. gól, ha a labda a kapuba kerül;
  2. szabaddobás, ha a labda a kapuelőtérben marad, vagy ha a kapus megérinti, és az nem jut a kapuba (13:1 b);
  3. bedobás, ha a labda az alapvonalon túlra jut – a kapun kívül (11:1);
  4. a játék tovább folytatódik, ha a labda keresztül halad a kapuelőtéren és a mezőnybe jut anélkül, hogy a kapus megérintette volna.

MKSZ JAB állásfoglalás:

Ha a labdát a saját kapuelőtérbe játsszák, szabaddobást kell ítélni, ha a labda a kapuelőtérben marad vagy a kapus megérinti (6:7 b):
a szabálytalanság helye a kapuelőtér, tehát a szabaddobási vonalnál kell végrehajtani a szabaddobást. (13:6)

6:8

A kapuelőtérből a mezőnybe visszakerülő labda játékban marad. 

IHF állásfoglalás:

Sérült kapus (6:8)
A kapust eltalálja egy labda a játék során, cselekvőképtelen lesz.  Ebben az esetben a kapus védelme az elsődleges. A játék újraindítását illetően különböző esetek lehetségesek:

a) A labda elhagyja az oldalvonalat, az alapvonalat vagy fekszik/gurul a kapuelőtéren belül. A szabály helyes alkalmazása: a játék azonnali megszakítása, bedobás vagy kidobás az előbbiek függvényében, a játék újraindítása.

b) A játékvezetők megszakították a játékot még mielőtt a labda elhagyta volna az oldalvonalat vagy az alapvonalat, illetőleg a labda feküdne/gurulna a kapuelőtéren belül. A helyes eljárás: a játékhelyzetnek megfelelő dobással folytatódik a játék.

c) A labda a kapuelőtér felett a levegőben van.

A helyes eljárás: egy-két másodperc kivárás, míg az egyik csapat birtokolja a labdát, játékmegszakítás, a játék újraindítása a labdát birtokló csapat szabaddobásával.

  1. d) A játékvezetők akkor sípolnak, amikor a labda még a levegőben van.

Helyes eljárás: a játék a labdát utoljára birtokló csapat szabaddobásával folytatódik.

e) A cselekvőképtelen kapusról a labda visszapattan a támadójátékoshoz.

Helyes eljárás: a játék azonnali megszakítása; a játék újraindítása a labdát birtokló csapat szabaddobásával.

Megjegyzés: ilyen esetekben 7 m-es dobás sohasem lehetséges. A játékvezetők tudatosan a kapus védelméért szakították meg a játékot. Ezért itt nem a 14:1b szerinti „illetéktelen sípjelről” van szó.