8. szabály: Szabálytalanságok, sportszerűtlen magatartás

Megengedett cselekedetek

8:1

Megengedett:

a) nyitott kézzel a labdát kijátszani az ellenfél kezéből;
b) hajlított karokkal, az ellenféllel testi kapcsolatot felvenni, őt ilyen módon ellenőrizni és kísérni;
c) pozícióért való küzdelemben törzzsel az ellenfelet elzárni;

Magyarázat:

Az elzárásról akkor beszélhetünk, ha a játékos meg akarja akadályozni, hogy az ellenfél szabad, nyitott helyre mozogjon. Az elzárás kialakítását, annak fenntartását, az elzárásból való kiszabadulást alapvetően az ellenfélre nézve (ld. azonban 8:2 b) passzívan kell végrehajtani.

Szabálytalanságok, amelyek alapesetben nem vezetnek személyes büntetéshez (ld. azonban a döntést befolyásoló tényezőket a 8:3 a-d pontban)

Nem megengedett cselekedetek:

8:2

Nem megengedett:

a) az ellenfél birtokában levő labdát kiszakítani vagy kiütni;
b) az ellenfelet karral, kézzel, lábbal elzárni vagy bármilyen testrésszel eltaszítani; amely magában foglalja akár alaphelyzetben, akár mozgásban elkövetve a veszélyes könyök használatot is;
c) az ellenfelet (testét vagy sportöltözékét) megragadni még akkor sem, ha az szabadon tudja folytatni a játékot;
d) az ellenfélnek rohanni vagy nekiugrani;

 

Szabálytalanságok, amelyek személyes büntetést vonnak maguk után a 8:3-6 szabályok értelmében

8:3

Azokért a vétségekért, amelyek főleg vagy kizárólag az ellenfél testére irányulnak személyes/progresszív büntetést kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a szabaddobást vagy a 7 m-es dobást személyes büntetéssel kell kiegészíteni, kezdve a figyelmeztetéssel (16:1), majd időleges kiállítással (16:3 b) és végül a kizárással (16:6 d).

Súlyos szabálytalanságok elkövetése esetén három további büntetési szint alkalmazható:

              • Szabálytalanságok, amelyeket azonnali időleges kiállítással kell büntetni (8:4);
              • Szabálytalanságok, amelyeket azonnali kizárással kell büntetni (8:5);
              • Szabálytalanságok, amelyeket azonnali kizárással kell büntetni, kiegészítve írásos jelentéssel (8:6);

 

Döntéshozatali (ítélkezési) szempontok:

Az alábbi szempontokat, illetve azok kombinációit kell figyelembe venni a személyes büntetéseket igénylő ítéletek meghozatalakor:

a) a szabálytalankodó játékos pozíciója (szemből, oldalról, vagy hátulról érkező támadás);
b) a szabálytalan akció mely testrészre irányul (törzs, lövő kar, lábak, fej/torok/nyak);
c) a szabálytalan akció lendülete, ereje (a testi kapcsolat intenzitása, és/vagy a szabálytalanság az ellenfél mozgása közben történt-e);
d) a szabálytalanság hatása:
• befolyása a testre és labda feletti kontrollra
• a mozgásképesség csökkentése vagy megakadályozása
• a folyamatos játék megakadályozása

A szabálytalanságok megítélése különös játékszituációkban nagyon fontos (pl. lövés közben, szabad résekbe való befutásnál, nagy sebességű akcióknál).

Szabálytalanságok, amelyek azonnali időleges kiállítást vonnak maguk után

8:4

Bizonyos vétség esetén azonnal időleges kiállítást kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a játékos előzőleg kapott-e figyelmeztetést.
Ez különösen érvényes olyan szabálytalanságokra, ahol a vétkes játékos figyelmen kívül hagyja az ellenfélre ható veszélyeket (ld. még 8:5 és 8:6);
A 8:3 szerinti döntési szempontokat figyelembe véve az alábbi szabálytalanságokról lehet szó:

a) nagy intenzitással elkövetett szabálytalanságok vagy a nagy sebességgel futó játékos elleni szabálytalanságok;
b) az ellenfél hosszú ideig történő megtartása/fogása vagy lerántása;
c) fejre, torokra vagy nyakra irányuló vétségek;
d) kemény ütés a törzsre vagy lövő karra;
e) az ellenfél megtámadásának megkísérlése, aki emiatt elveszíti a teste feletti ellenőrzést (pl. ugró ellenfél lábának/lábfejének megfogási kísérlete; ld. azonban 8:5 a);
f) nagy sebességgel az ellenfélbe való rohanás vagy ugrás.

Szabálytalanságok, amelyek kizárást vonnak maguk után

8:5

Azt a játékost, aki az ellenfelet egészségre veszélyesen megtámadja, kizárással kell büntetni (16:6 a). Az ellenfél egészségének veszélyeztetése következhet a szabálytalanság intenzitásából vagy abból a tényből, hogy a játékos képtelen felkészülni az ellene irányuló szabálytalanságra, és így megvédeni sem tudja magát (ld. 8:5. pont Magyarázatát).

A 8:3 és 8:4 szempontokat kiegészítve, a következő döntési szempontok is érvényesek:

a) futás, ugrás, illetve lövő akció közben a test feletti ellenőrzés elvesztése;
b) az ellenfél testére irányuló különösen agresszív akció, kiemelten arcra, torokra vagy nyakra (a testi kontaktus intenzitása);
c) a vétkes játékos gondatlan magatartása a szabálytalanság elkövetésekor.

Magyarázat:
Kis vétségek csekély testi kapcsolattal is lehetnek nagyon veszélyesek és alkalmasint súlyos sérülésekhez vezethetnek, különösen, ha a szabálytalanság a játékost ugrás vagy futás közben a levegőben éri, amikor védtelen. A játékos veszélyeztetése és nem a testi érintkezés mértéke számít annak megítélésében, hogy a vétségért kizárást kell-e alkalmazni.

MKSZ JAB állásfoglalása:
Lásd azonban 8:10d 8:5-re hivatkozó esetét. (7m-es dobást is kell ítélni.)

Ez érvényes akkor is, amikor a kapus elhagyja a kapuelőteret az ellenfélnek szánt labda megszerzésének szándékával. Ekkor a kapus felelőssége azt biztosítani, hogy a szituációból ne származzon az ellenfél egészségére veszélyes akció.

A kapust ki kell zárni, ha:
a) megszerzi a labdát, de mozgása ütközést eredményez az ellenféllel;
b) nem sikerül elérnie vagy megszerezni a labdát, de ütközést okoz az ellenféllel;

Ezekben az esetekben, ha játékvezetők arról is meggyőződtek, hogy a kapus szabálytalansága nélkül az ellenfél elérte volna a labdát, még 7 méteres dobást is kell ítélni.

IHF-állásfoglalás:
Kapus kizárása a 8:5 szabálypont alapján
Abban az esetben, amikor a kapus a kapuelőtéren belülről érkezve, de már a mezőny légterében, vagy amikor a kapus már korábban elhagyta a kapuelőteret, a kapuelőtéren kívül frontálisan ütközik az ellenféllel, kizárást kell alkalmazni. Abban az esetben nem alkalmazható kizárás, amikor kapus ugyanabba az irányba fut, mint az ellenfél, például akkor, amikor visszaérkezik a játéktérre a cserehelyről.

MKSZ JAB állásfoglalása:
Ha a kapus elhagyja a kapuelőteret az ellenfélnek szánt labda megszerzésének szándékával, az ő
felelőssége azt biztosítani, hogy ne származzon az ellenfél egészségére veszélyes akció /8:5/.

  • ha frontálisan ütköznek: kizárás (8:5 a, b);
  • ha az ellenfél elérte volna a labdát: +7 m-es;
  • különösen gondatlan, veszélyes akció a kapus részéről: + írásos jelentés (8:6);
  • ütemkülönbségnél (a kapus már mezőnyjátékosnak számít) ha átkarolja, vagy megtartja a kapus a támadót: időleges kiállítás + gólhelyzetben 7m-es (8:2 c);
  • ha a támadó „eljátssza”, vagy provokálja az ütközést: a támadó progresszív büntetése (8:7 d).
  • ha a kapuelőteret elhagyó kapus az ellenfélnek szánt labda megszerzésének kísérlete közben az ellenféllel egy irányba fut, ha nem történik egyéb, az ellenfél egészségét veszélyeztető cselekmény, nem kell kizárást alkalmazni. (Például a kapus a cserehelyről visszatér a játéktérre.)

Kizárás különösen gondatlan, veszélyes, szándékos vagy rosszindulatú akciókért (amelyeket írásban is jelenteni kell)

8:6

Amennyiben a játékvezetők különösen gondatlan, különösen veszélyes, szándékos vagy rosszindulatú/alattomos akciónak ítélnek meg egy esetet, a mérkőzés után írásos jelentést kell készíteni azért, hogy a felelős hatóságoknak lehetőségük legyen további intézkedésekről döntést hozni.

A 8:5 pontnál található szempontokat kiegészítve a következő jellemzők és jellegzetességek szolgálhatnak döntési szempontként:

a) különösen gondatlan vagy különösen veszélyes akció;
b) szándékos, vagy rosszindulatú/alattomos akció, ami teljesen játékidegen;

Magyarázat:
Ha az utolsó 30 másodpercben követnek el a 8:5 vagy 8:6 szabálypontok alá tartozó szabálytalanságot, amelynek célja, hogy gólt előzzenek meg, akkor ezt a 8:10 d pont szerinti “durva, sportszerűtlen magatartás”-nak kell tekinteni és a szerint kell büntetni.

Sportszerűtlen viselkedés, amely 8:7-10 szabálypontok szerint személyes büntetést von maga után

Azok a testi és szóbeli kifejezésmódok, amelyek nem egyeztethetők össze a sportszerűség szellemével, sportszerűtlen magatartásnak minősülnek. Ez érvényes a játékosokra és a hivatalos személyekre a játéktéren és azon kívül is. A büntetés szempontjából négy szintje van a sportszerűtlen, súlyosan sportszerűtlen és a durva sportszerűtlen magatartásnak:

• progresszíven büntetendő esetek (8:7);
• azonnal időleges kiállítással büntetendő esetek (8:8);
• kizárással büntetendő esetek (8:9);
• kizárással és írásos jelentéssel büntetendő esetek (8:10 a,b)

IHF-állásfoglalás:
A jelentés nélküli és írásos jelentéses kizárások szempontjai (8:5, 8:6)
A következő szempontok segítik a 8:5 és 8:6 közötti megkülönböztetést:
a) Mi határozza meg a „különösen gondatlanság”-ot?
– tettlegességek és ehhez hasonló akciók
– könyörtelen vagy felelőtlen akciók szabályos viselkedés teljes érzete nélkül
– nem visszafogott ütés
– rosszindulatú akciók
b) Mi határozza meg a „különösen veszélyes”-t?
– védtelen ellenfél elleni akciók
– különösen kockázatos és súlyos szabálytalanságok, amelyek az ellenfél egészségét veszélyeztetik
c) Mi határozza meg az „előre megfontoltság”-ot?
– szándékosan és tudatosan végrehajtott rosszindulatú akció
– szándékos akciók az ellenfél teste ellen csak azért, hogy megakadályozza az ellenfél tevékenységét
d) Mi határozza meg a „rosszhiszemű akció”-t?
– alattomos és takart tevékenység a felkészületlen ellenféllel szemben
e) Mi határozza meg a „játékidegen esetek”-et?
– a labdát birtokló játékostól távol végrehajtott akciók
– a játék taktikájához semmilyen módon nem kapcsolódó akciók

Sportszerűtlen viselkedés, amely progresszív büntetést von maga után

8:7

Az alábbi a-f pontokban leírt esetek példák a sportszerűtlen viselkedésre, amelyeket progresszíven kell büntetni, kezdve a figyelmeztetéssel (16:1 b).

a) a játékvezetői ítélet elleni tiltakozás, vagy szóbeli és nem szóbeli akciók, amelyek speciális játékvezetői ítéletet akarnak elérni;
b) az ellenfél vagy csapattárs bosszantása akár szóval, akár gesztusokkal, vagy az ellenfélre való kiáltás a megzavarás érdekében;
c) az ellenfél formális dobásai végrehajtásának késleltetése a 3 méteres távolság be nem tartásával vagy más módon;
d) “színészkedés”, amellyel megpróbálják félrevezetni a játékvezetőket az ellenfél akcióira vonatkozóan, vagy az akciók hatásainak felnagyítása/eltúlzása annak érdekében, hogy „time out”-ot vagy épp az ellenfélnek adandó meg nem érdemelt büntetést provokáljanak ki;
e) a lövés vagy átadás szándékos lábfejjel vagy lábszárral való blokkolása; egyértelmű reflex-mozgás, pl. a lábak együttes mozgása, nem büntetendő (ld. még 7:8);
f) a kapuelőtér rendszeres megsértése taktikai okokból.

MKSZ JAB állásfoglalása:
Egyik csapat szabaddobás (vagy bármelyik formai dobás) végrehajtására készül, de az ellenfél játékosa nem áll 3 méterre a dobó játékostól, ezzel késlelteti a dobás végrehajtását:
A szabályok merev alkalmazása szerint azonnal progresszív büntetést kell alkalmazni, majd a szabaddobást sípjelre végrehajtani (8:7 c, 15:9).
Azonban a hazai és a nemzetközi gyakorlat szerint: nem kell bürokratikusnak lenni és csak azért is kiállítani, de legfeljebb két alkalommal fogadható el a helyesbítés, a harmadik esetben legalább figyelmeztetést kell adni.

IHF-irányelv, -értelmezés:
Mezőnyjátékos kapuelőtérbe való belépése (8:7f)
A kapus nélkül játszó csapat a labda elvesztésekor a saját kapuelőterébe előnyszerzés céljából belépő játékosát progresszíven kell büntetni.

Sportszerűtlen viselkedés, amely azonnali időleges kiállítást von maga után

8:8

Bizonyos sportszerűtlen esetek jellegüknél fogva komolyabbnak minősülnek és azonnali időleges kiállítást vonnak maguk után függetlenül attól, hogy előtte a játékos vagy a hivatalos személyek kaptak-e figyelmeztetést.
Példák az ilyen viselkedésre:

a) a hangoskodást magába foglaló tiltakozás erőteljes gesztusokkal, vagy a provokatív viselkedés;
b) a labdás játékos a labdát nem teszi le vagy nem ejti le a földre, hogy az ellenfél azonnal hozzájuthasson, amikor a játékvezetők csapatától elvették a labdát;
c) a cserehelyre jutott labda szabad hozzáférésének megakadályozása;

Súlyos sportszerűtlen magatartás, amely kizárást von maga után

8:9

Bizonyos sportszerűtlen viselkedési formák olyan súlyosnak minősülnek, hogy kizárást vonnak maguk után. Példák az ilyen viselkedésre:

  1. a labda látványos, tüntető eldobása vagy elütése egy játékvezetői ítéletet követően;
  2. a kapus tüntetőleg nem hajlandó a 7 méteres dobás védésére;
  3. a labda szándékos ellenfélre való dobása játékmegszakítás alatt; ha ez nagyon közelről és nagy erővel történt, ez sokkal inkább megítélendő a 8:6 pontban említett “különösen gondatlan akció” szerint;
  4. a dobójátékos 7 méteres dobásnál eltalálja a kapus fejét, miközben a kapus feje nem mozog a labda irányába;
  5. a dobójátékos szabaddobásnál eltalálja a védő fejét, miközben a védő feje nem mozog a labda irányába;
  6. az elszenvedett szabálytalanság viszonzása.

Magyarázat:
7 méteres dobásnál és szabaddobásnál a dobó játékos felelőssége az, hogy ne veszélyeztesse a kapus vagy a védő testi épségét.

Kizárás, amely különösen durva, sportszerűtlen magatartás miatt következett be (amelyeket írásban is jelenteni kell)

8:10

Amennyiben játékvezetők különösen sportszerűtlennek ítélnek meg egy viselkedést, a büntetést a következő rendelkezések alapján kell megítélni.
Az alábbi sportszerűtlenségek (a,b) szolgálnak példaként, amikor a játékvezetőknek írásos jelentést is kell készíteniük a mérkőzés után, hogy a felelős hatóságoknak lehetőségük legyen további intézkedésekről döntést hozni:

  1. bármely személy (játékvezető, időmérő, titkár, küldött, hivatalos személy, játékos, néző stb.) sértegetése vagy fenyegetése szóbeli vagy nem szóbeli módon (pl. arckifejezéssel, gesztusokkal, testbeszéddel vagy testi kontaktussal);
  2. (I) hivatalos személy játékba avatkozása a játéktéren vagy a cserehelyen, vagy
    (II) egy játékos által tiszta gólhelyzet megakadályozása akár szabálytalan játéktérre lépéssel (4:6), akár a cserehelyről;

Az alábbi szabálytalanságok, sportszerűtlenségek (c, d) esetén 7m-es dobást kell ítélni az ellenfél javára:

c. ha játékmegszakítás alatt a mérkőzés utolsó 30 másodpercében egy játékos vagy egy hivatalos személy az ellenfél dobását késlelteti, vagy megakadályozza annak érdekében, hogy az ellenfél kapura lövést tudjon végrehajtani, vagy tiszta gólhelyzetet kialakítani; a vétkes játékost vagy hivatalos személyt ki kell zárni és 7m-es dobást kell ítélni az ellenfél javára. Ezt bármilyen közbeavatkozásra (pl. csak kisfokú testi akció, egy dobás végrehajtásába való beavatkozás úgy, mint labdaátadás elfogása, a labdaátvételbe való beavatkozás, a labda el nem engedése) alkalmazni kell;

d. ha játékban lévő labda esetén a mérkőzés utolsó 30 másodpercében az ellenfél

    1. játékosa a 8:5 vagy a 8:6 alá tartozó szabálytalanságot, illetve a 8:10 a vagy 8:10 b(II) pont alá tartozó sportszerűtlenséget követ el,
    2. hivatalos személye a 8:10a vagy 8:10b(I) pont alá tartozó sportszerűtlenséget követ el,

és ezzel kapura lövést vagy tiszta gólhelyzet kialakítását akadályozza meg; a vétkes játékost vagy hivatalos személyt a vonatkozó szabályok értelmében kizárással kell büntetni, valamint a labdát birtokló csapat számára 7m-es dobást kell ítélni.
Amennyiben a vétlen játékos vagy csapat a játékmegszakítás előtt gólt ér el, nem kell 7m-es dobást ítélni.

IHF-állásfoglalás:
Kizárás az utolsó 30 másodpercben (8:10d)
Csak azok az utolsó 30 másodpercben védők által elkövetett szabálytalanságokat követő 8:5 és 8:6 szerinti kizárások járnak írásos jelentéssel és 7m-es dobással is, amelyekre igaz a 8:6 Magyarázata. A 8:5 szerint védők által elkövetett szabálytalanságok az utolsó 30 másodpercben kizárással (írásos jelentés nélkül) és 7m-es dobással járnak.

MKSZ JAB állásfoglalása:
A 8:5 szabály alá azok a súlyos szabálytalanságok tartoznak, amelyekért az utolsó 30 másodpercben a kizáráson kívül (írásos jelentés nélkül) még 7m-es dobást is kell ítélni.
A 8:6 szabály alá azok a súlyos, különösen veszélyes szabálytalanságok tartoznak, amelyekért az utolsó 30 másodpercben a kizáráson és írásos feljelentésen kívül még 7m-es dobást is kell ítélni. 2016. július 1-je után csak a 8:6, a 8:10 a), b), és a d) pont második bekezdése 8:6 szabály szerinti cselekményekért történő kizárás esetén kell írásos jelentést (kék lap) készíteni!
(A 8:10 d szabály második bekezdése a 8.5 és a 8:6 szabályra is hivatkozik!)
A játékidő utolsó 30 másodpercében 8:10c és 8:5 szerinti esetekben nem kell írásos jelentést készíteni!

IHF-állásfoglalás:
8:5, 8:6, 8:9, 8:10 szabályok: Többletjátékos vagy hivatalos személy közbeavatkozása
Azokban az esetekben, amikor a védekező csapatból többletjátékos vagy hivatalos személy avatkozik játékba, a következő szempontokat kell mérlegelni a büntetéseket és a játékfolytatást illetően:
Az alábbi esetek lehetségesek:
– játékos vagy hivatalos személy az elkövető
– tiszta gólhelyzetet megakadályozásáról van-e szó
A fenti szempontoknak megfelelően az alábbi esetek fordulhatnak elő:
a) Tiszta gólhelyzetben csere végrehajtása nélkül többletjátékosként a játéktérre lép a játékos.
Helyes szabályalkalmazás: 7 méteres, kizárás írásos jelentéssel
b) Szabálytalan csere: az időmérő/szövetségi képviselő tiszta gólhelyzetben sípol.
Helyes szabályalkalmazás: 7 méteres, 2 perces kiállítás
c) Tiszta gólhelyzetben egy hivatalos személy lép a játéktérre, helyes szabályalkalmazás: 7 méteres, kizárás írásos jelentéssel
d) Hivatalos személy a játéktérre lép, de nincs tiszta gólhelyzet, helyes szabályalkalmazás: szabaddobás, progresszív büntetés

IHF-állásfoglalás:
8:9, 8:10a szabályok: Köpés.
A köpés a tettlegességhez hasonló akció, amit a 8:10a szerint kell büntetni (kizárás írásos jelentéssel). A sikeres köpés (8:10 szerinti büntetéssel) és a sikertelen köpés (8:9 szerinti büntetéssel) megkülönböztetése, amely korábban lett bevezetve, továbbra is változatlanul megmarad.

IHF-állásfoglalás:
Utolsó 30 másodperc (8:10c, 8:10d)
„A mérkőzés utolsó 30 másodperce” jelentheti a rendes játékidő végét (a 2. félidő végét), de ugyanúgy mindkét meghosszabbítás 2. félidejének végét is. Az utolsó 30 másodperc a (hivatalos) óra 59:30 (vagy 69:30, 79:30, illetőleg 0:30 óraállásánál kezdődik.

IHF-állásfoglalás:
A 3m-es távolság be nem tartása (8:10c)
A 3m-es távolság be nem tartása csak akkor vezet kizáráshoz és 7m-es dobáshoz, ha a dobást az utolsó 30 másodpercben nem tudják végrehajtani.
Ha a dobást végrehajtják, de azt egy túl közel álló játékos blokkolja vagy zavarja a dobó játékost a dobás végrehajtásában a 8:10c pont szerint kell eljárni. (7 m-es dobás, kizárás, jelentés nélkül)
Ha a játékos 3 méternél közelebb áll a dobóhoz, de aktívan nem zavarja a dobás végrehajtását, nem kell büntetést alkalmazni. Ha a 3 méternél közelebb álló játékos blokkolja a lövést vagy elfogja a dobó átadását, a 8:10c pont szerint kell eljárni. (7 m-es dobás, kizárás, jelentés nélkül)
Ez alkalmazandó az utolsó 30 másodpercben vagy a zárójelzéssel egyidőben elkövetett szabálytalanságok esetében is (2:4 első bekezdés). A játékvezetők döntései megfigyeléseik alapján hozott ténydöntések (17:11).
Amennyiben a játék az utolsó 30 másodpercben olyan szabálytalanság miatt szakad meg, amely nincs összefüggésben egy dobás előkészítésével vagy végrehajtásával (pl. szabálytalan csere, sportszerűtlen viselkedés a cserehelyen), a 8:10c szerint kell eljárni. (7 m-es dobás, kizárás, jelentés nélkül)

IHF-állásfoglalás:
További intézkedések kizárás és írásos jelentés után (8:6, 8:10a,b)
A legszigorúbb büntetés szempontjai a 8:6 (szabálytalanságok) és 8:10 (sportszerűtlen magatartás) szabályokban kerültek meghatározásra; (ld. még 8.3 második bekezdését.) Mivel a 8:6 és 8:10 szerinti büntetések következményeiként nem különböznek a 8:5 és 8:9 szerintiektől (kizárások írásos jelentés nélkül), az IHF a következő kiegészítő rendelkezéssel egészítette ki mindkét szabályt:
„írásos jelentést kell készíteni a mérkőzés után, hogy a felelős hatóságok képesek legyenek dönteni a szükséges további intézkedésekről.”
Ez a kiegészítő rendelkezés ad alapot arra, hogy a felelős hatóság döntést hozzon a szándékozott további intézkedésekről. Semmiképp nem értelmezhető ez a „legyenek” úgy, hogy a felelős hatóságok mérlegelésétől függ a további intézkedésekről való döntés. Ez a játékvezetők ténydöntésének módosítását jelentené.

MKSZ JAB állásfoglalása:
Csak az IHF és a kontinentális szövetségek rendezvényein kell minden kizárásról (kivétel a harmadik 2 perc miatti kizárás) írásos jelentést is készíteni. 

IHF-állásfoglalás:
Előnyszerzés az utolsó 30 másodpercben (8:10d utolsó bekezdése)
A játékvezetők csak akkor szakítják meg a játékot és ítélnek 7m-es dobást, ha a labdát elfogó (a szabálytalanságot elszenvedő) játékos nem lő gólt vagy nem passzolja tovább a labdát.
A 8:10d a játékidőben vagy a zárójelzéssel egyidejű szabálytalanságok esetére alkalmazható (2:4 első bekezdés). A játékvezetők döntései megfigyeléseik alapján hozott ténydöntések (17:11).
A 8:5 Megjegyzése szerinti kapus kizárás (kapus elhagyja a kapuelőteret) akkor vezet 7m-es dobáshoz az utolsó 30 másodpercben, ha a 8:5 utolsó bekezdésében leírtak megvalósulnak vagy 8:6 szerinti szabálytalanságot követnek el.

MKSZ JAB állásfoglalása: (8:10c)
Ha a mérkőzés utolsó 30 másodpercében a védekező csapat játékosai vagy hivatalos személyei az ellenfél dobását késleltetik vagy megakadályozzák, a vétkest ki kell zárni és a labdát birtokló csapat számára 7m-es dobást kell ítélni, tekintet nélkül arra, hogy volt-e gólszerzési lehetőség a szabálytalanság adott pillanatában.

MKSZ JAB állásfoglalása: (8:10d)
Ha a mérkőzés utolsó 30 másodpercében a védekező csapat játékosai vagy hivatalos személyei 8:5, 8:6, 8:10 a-b szabály hatálya alá tartozó, kizárással büntetendő szabálytalanságot követnek el, a labdát birtokló csapat számára 7m-es dobást kell ítélni, tekintet nélkül arra, hogy volt-e gólszerzési lehetőség a szabálytalanság adott pillanatában.

 

[spoiler title=”Oktatási anyag megismerésének igazolása” icon=”plus-square-2″]

Kérjük töltse ki a lent található űrlapot, igazolva ezzel, hogy az oktatási anyagot megismerte!

Az oktatási anyag nyitástól – zárásig megadott időpontban van lehetőség az oktatási anyag megismerési igazolás megküldésére.

Az bocsátható vizsgára, aki valamennyi anyag tekintetében a határidőkig ezen űrlap kitöltésével és sikeres elküldésével igazolja annak megismerését /praktikusan ez helyettesíti az élő előadások jelenléti ívét/!





    [/spoiler]