2. szabály: A játékidő, zárójelzés és „time out”

A játékidő

2:1

A rendes játékidő minden korosztályban (16 év felett) 2 x 30 perc, a félidei szünet 10 perc.
Fiatalabb korosztályú csapatok esetében, 8 – 12 év között, a rendes játékidő 2 x 20 perc, 12 – 16 év között pedig 2 x 25 perc, mindkét esetben 10 perc szünettel.

IHF állásfoglalás:

Az IHF, a kontinentális és a nemzeti szövetségek saját hatáskörükben az előzőktől eltérő, félidei szünetre vonatkozó szabályozást is hozhatnak. A félidei szünet maximum 15 perc lehet.

Versenyszabály:

A játékosok valamely korcsoportba sorolását a naptári év (és nem a születési nap) alapján kell elvégezni

Versenykiírás:

A játékidő a Magyar Nemzeti Bajnokság NB I. felnőtt bajnoki mérkőzéseken 2 x 30 perc, 15 perc szünettel. A Magyar Nemzeti Bajnokság többi osztályaiban és a Magyar Kupa mérkőzéseken a félidei szünetek hossza nem változott (10 perc).

2:2

Ha a mérkőzés eredménye a rendes játékidőben döntetlen és döntésig kell játszani, akkor 5 perc szünet után meghosszabbítás következik. A meghosszabbítás ideje 2×5 perc, 1 perc szünettel és térfélcserével.
Ha a játék az első meghosszabbítása alatt sem dőlt el, akkor 5 perc szünet után a második meghosszabbítás következik. A meghosszabbítás ideje ismét 2×5 perc, 1 perc szünettel és térfélcserével.
Ha az eredmény még mindig döntetlen, akkor az érvényes versenykiírásnak megfelelően kell eldönteni a győztest. Ha a győztest 7 méteres dobásokkal kell megállapítani, az alább leírt folyamatot kell követni.

Magyarázat:

Ha a mérkőzést 7 méteres dobásokkal kell eldönteni, akkor a dobások végrehajtásában csak játékjogosult játékosok vehetnek részt. Játékjogosult az a játékos, aki a játékidő végén NEM volt kiállítva vagy kizárva (lásd, 4 szab). Mindkét csapat 5-5 játékost jelölhet. A játékosok az ellenfél játékosaival váltakozva 1-1 dobást hajtanak végre. A csapatok számára nem kötelező előre meghatározni a dobó játékosok sorrendjét. A kapusok szabadon megválaszthatók és cserélhetők a játékjogosult játékosok közül. A játékosok a 7 méteres dobásokban, mint dobójátékosok, és mint kapusok is részt vehetnek.
A játékvezetők döntik el, melyik kapura hajtják végre a dobásokat. A játékvezetői sorsolást követően a győztes csapat megválaszthatja, hogy elsőként vagy másodikként kezdi a dobásokat. Ha az első 5-5 dobást követően még nem dőlt el az eredmény, akkor a dobások folytatódnak ellentétes sorrenddel, és minden 5-5 dobás után a sorrend cserélődik.
Az újabb sorozatban a csapatoknak ismét 5-5 játékost kell megnevezniük. Egy részük, vagy akár valamennyi lehet ugyanaz is, aki az első körben szerepelt. Az eljárás mindaddig folytatódik, amíg arra szükség van. Azonos dobásszám mellett, gólkülönbség esetén a győztes személye azonnal eldől.

A dobó játékos(ok) kizárása a 7 méteres dobásokból súlyos vagy ismételt sportszerűtlen magatartás esetén lehetséges (16:6 e). Ilyen esetekben a csapat a kizárt dobó játékos(ok) helyébe újat jelölhet meg.

MKSZ JAB állásfoglalása:

Játékidő meghosszabbítás esetén a rendes játékidőben időlegesen kiállított játékosnak, a büntetési idejéből megmaradt idejét még le kell tölteni.
A rendes játékidőben kizárt játékos vagy hivatalos személy a meghosszabbításban nem szerepelhet.
A csapat és a hivatalos személyek létszáma a mérkőzés végéig – beleértve a meghosszabbításokat is – kiegészíthetők (16, illetve 4 főre).
Az esetleges második meghosszabbítás előtt is sorsolni kell.
Ha a győztest 7m-es dobásokkal kell megállapítani, sorsolni kell, melyik csapat kezdi a 7m-es dobások végrehajtását, de a sorsoláskor nyertes választhatja az utolsó dobás jogát is.
Ha a győztest 7m-es dobásokkal kell megállapítani és a második sorozat után még mindig döntetlen az eredmény, akkor az eljárást addig kell folytatni, amíg a győztes megállapítható.
Ha a győztest 7m-es dobásokkal kell megállapítani és valamelyik dobásra kijelölt játékos vagy a kapus megsérül, akkor egy dobásra nem jelölt másik játékra jogosult játékossal helyettesíthető.
Ha a győztest 7m-es dobásokkal kell megállapítani és a dobásra jogosult csapat létszáma öt fő alá csökken, a játékosok a sorozatban második dobást is végrehajthatnak.
Ha a győztest 7m-es dobásokkal kell megállapítani a kapuba csak a megfelelő kapusfelszerelésbe öltözött mezőnyjátékos állhat.
Ha a győztest 7m-es dobásokkal kell megállapítani, először a kapusnak kell elfoglalnia a helyét és csak azután a dobásra kijelölt öt játékos valamelyikének.
Ha a győztest 7m-es dobásokkal kell megállapítani, az adott térfélen csak a dobójátékos, a védő kapus és a játékvezetők, a másik térfélen az ellenfél kapusa és a többi dobásra kijelölt játékos, míg a dobásra nem jogosult játékosok és a hivatalos személyek a saját cserehelyen tartózkodhatnak.

A zárójelzés

2:3

A játékidő a mezőny-játékvezető kezdődobásra adott sípjelével kezdődik, és a nyilvános időmérő berendezés automatikus zárójelzésével vagy az időmérő zárójelzésével végződik. Ha ilyen jelzés nem hangzik el, a játékvezető, az időmérő vagy a szövetségi képviselő sípol és jelzi, hogy letelt a játékidő (17:9).

Magyarázat:

Amennyiben az automatikus zárójelzéssel működő nyilvános időmérő berendezés nem áll rendelkezésre, az időmérő asztali vagy kézi stopperórát vesz igénybe és zárójelzéssel fejezi be a mérkőzést (18:2 2. bekezdés).

MKSZ JAB állásfoglalása:

Amennyiben az első vagy a második félidő elején (meghosszabbítások esetén is) nem indult el a nyilvános óra és a megengedettnél több játékos vagy időlegesen kiállított játékos tartózkodik a játéktéren:A mérkőzést a hibázó játékos(ok) büntetése után (4:6), a nyilvános óra helyesbítésével és…

     a) ha a vétkes csapatnál volt a labda a játékidő-megszakításakor, akkor a játék a vétlen csapat szabaddobásával folytatódik

     b) ha a vétlen csapatnál volt a labda, akkor játék a játékhelyzetnek megfelelő dobással folytatódik ott, ahol a labda a játékidő-megszakításkor volt.

A nyilvános időmérő berendezés csak a versenybírói asztaltól működtethető.
A játékidőt érintő sípjeleknél (a zárójelzésnél is) mindig annak kezdete a mérvadó, függetlenül annak hosszúságától.

2:4

A zárójelzés előtt közvetlenül (félidei vagy mérkőzés végi jelzéskor, valamint a hosszabbítás félidejénél) vagy a zárójelzéssel egy időben elkövetett szabálytalanságokat és sportszerűtlen magatartást a zárójelzés után is büntetni kell még akkor is, ha a megítélt szabaddobás (13:1 alapján), vagy 7 méteres dobás a zárójelzés elhangzásáig nem végezhető el.
A dobást meg kell ismételni, amennyiben a zárójelzés (félidei, mérkőzés végi, vagy meghosszabbítás) pontosan a szabaddobás vagy 7 méteres dobás végrehajtásakor szólal meg, vagy éppen akkor, amikor a labda az elvégzett szabaddobás vagy 7 méteres dobás után még a levegőben van.
Mindkét esetben a játékvezetők a szabaddobás vagy 7 méteres dobás eredményét megvárva fejezhetik be a mérkőzést.

1. Magyarázat az időntúli szabaddobás megítéléséhez és végrehajtásához:

Sokszor a csapat nem érdekelt abban, hogy a játékidő letelte után is végrehajtandó szabaddobásból gólt érjen el. Részben azért, mert a mérkőzés eldőlt, részben pedig azért, mert a szabaddobás helye kedvezőtlen, mivel az túlságosan távol van az ellenfél kapujától. Igaz a szabály előírja a szabaddobás végrehajtását, de a játékvezető járjon el méltányosan és tekintse végrehajtottnak a szabaddobást, ha a játékos a megfelelő helyen a labdát a talajra ejti vagy átadja azt a játékvezetőnek.

Azokban az esetekben, amikor egyértelmű, hogy a csapat célja a gólszerzés, a játékvezetőknek egyensúlyt kell teremteni a kísérlet lehetővé tétele (még akkor is, ha ez egy kis lehetőség) és annak biztosítéka között, hogy a szabaddobás előtt ne alakuljon ki „színházi jelenet“. Ez azt jelenti, hogy a játékvezető igyekezzen elérni a csapatok játékosainak korrekt elhelyezkedését és a szabaddobás gyors, rendezett körülmények közötti végrehajtását, késlekedés nélkül. A játékosok cseréjére és elhelyezkedésére vonatkozó új korlátozást (2:5) a játékvezetőknek be kell tartatni (4:5 és 13:7).
A játékvezetőknek nagyon éberen kell figyelni mindkét csapat részéről az elkövetett vétségeket. A védőjátékosok ismételten elkövetett szabálytalanságait nem szabad büntetlenül hagyni (15:4, 15:9, 16:1 b, 16:3 d), ahogyan a támadójátékosokét sem.
A támadójátékosok is gyakran szabálytalankodnak a dobás elvégzésénél (a támadójátékos a sípszó után átlépi a szabaddobási vonalat, mielőtt a labda elhagyta volna a kezét (13:7 3. bekezdés), vagy a játékos ellép, vagy felugrik a dobásnál (15:1, 15:2, 15:3). Ezeknél az eseteknél gól nem ítélhető.

MKSZ JAB állásfoglalása:

A mérkőzésen 58:00-kor kiállított játékos a saját cserehelyén akkor térhet vissza a játéktérre, ha a nyilvános időmérő berendezés már nem mutat hátralévő kiállítási időt, azaz 60:00-kor. Tehát a játékos a rendes játékidőben játékra jogosulttá válik, de már nincs lehetősége/ideje visszatérni a rendes játékidőben. (Ez az állásfoglalás a meghosszabbítások esetén is érvényes, vagyis a meghosszabbítások második félidejének vége előtt két perccel kiállított játékosokra is.)
Ezért, ha a mérkőzésen 58:00-kor egy játékost időlegesen kiállítanak a játékvezetők:
     – az időntúli dobáshoz visszatérhet (2:5, 4:4), meghosszabbítás esetén szerepelhet a játékos (16:10);
     – ha a versenyszabályzat 7m-es dobásokat ír elő, nevezhető a dobó játékosok közé (2:2 magyarázat).
Az időntúli szabaddobások vagy 7m-es dobások végrehajtásakor a “közvetlen eredmény” értelmezése: addig kell várni, amíg a labda a dobás erejétől mozgásban van.

2:5

A 2:4 szabálypont alapján végrehajtott szabaddobások közben egy speciális szabály van érvényben a játékosok helyezkedésére és cseréjére vonatkozóan. A 4:4 szabály értelmében ilyenkor egy játékos erejéig cserelehetőség illeti meg a támadó csapatot és hasonlóképpen a védekező csapatnak is megengedett egy játékost kapusra cserélni, ha a zárójelzéskor kapus nélkül játszott a játéktéren. Ennek megszegése büntetést von maga után, melyet a 4:5 szabály 1. bekezdése tartalmaz. Továbbá a dobójátékos csapattársai a dobó játékostól legalább 3 méterre helyezkedhetnek el, de az ellenfél szabaddobási vonalán kívül. (13:7, 15:6, lásd Magyarázatok a játékszabályokhoz 1. pont „Időntúli szabaddobás”). Az ellenfél elhelyezkedéséről a 13:8 szabály rendelkezik.

MKSZ JAB állásfoglalása:

Időntúli szabaddobásnál a vétkes csapat nem cserélhet, kivétel, ha a kapus nyilvánvalóan megsérült vagy időlegesen kiállították, kizárták, vagy ha a védekező csapat a zárójelzéskor kapus nélkül játszott a játéktéren.

Időntúli szabaddobásnál a védekező csapat záró jelzés előtt megkezdett cseréje (a játékos a saját cserehelyén elhagyta a játékteret) a záró jelzés után nem fejezhető be, azaz újabb játékos már nem léphet be, de a távozó visszatérhet.

Példa az esetre:

A zárójelzés elhangzása után, időntúli szabaddobásnál a védekező csapatból két játékos a saját cserehelyén elhagyja a játékteret és ketten belépnek a játéktérre. Az először belépő játékost időlegesen ki kell, állítani a másodiknak belépő játékosnak el kell hagynia a játékteret. Az eredetileg távozó egyik játékos visszatérhet.
„Időntúli” szabaddobásnál a végrehajtásra adott sípjelet követően a dobó játékos lába átcsúszik a szabaddobási vonalon, miközben az egyik védőjátékos előre lép a védőfalból. Ha a szabálytalanság valóban egyszerre történne, akkor vége a mérkőzésnek (15:7)

2:6

A 2:4 és 2:5 pontokban leírt helyzetekben a játékosok és a csapatok hivatalos személyei szabálytalanság, vagy sportszerűtlen magatartás esetén továbbra is büntethetők. A dobások végrehajtásakor elkövetett szabálytalanságok miatt az ellenfél már nem juthat szabaddobáshoz.

2:7

Ha a játékvezetők megállapítják, hogy az időmérő túl korán jelezte a játékrész végét (félidő, mérkőzés vége, meghosszabbítás), akkor a csapatokat a játéktéren kell tartani és a fennmaradó időt le kell játszani.
Ha valamelyik csapat birtokában volt a labda a korai zárójelzést követően, úgy a labdát birtokló csapat folytathatja játékot a 13:4 a-b pontjának megfelelően (szabaddobás). Ha a labda nem volt játékban, úgy a játék a játékhelyzetnek megfelelő dobással folytatódik.
Ha a mérkőzés első félideje (vagy a meghosszabbítás) a meghatározottnál tovább tart, akkor a második félidőt a megfelelő idővel csökkenteni kell. Ha a második félidő (vagy meghosszabbítás) végét jelezték később, úgy a játékvezetőknek nincs lehetőségük ennek megváltoztatására.

MKSZ JAB állásfoglalása:

Abban az esetben, ha az első félidő végét túl korán jelezték és a csapatok elhagyták a játékteret, a játékvezetőknek meg kell várni a félidei szünet leteltét. Ezt követően a csapatok azon a térfélen helyezkednek el, amelyiken a mérkőzést megkezdték és a játékidő-különbözetet az előbbiek szerint (13:4) utána játsszák. Ezután a játékvezető az első félidőnek véget vet. A csapatok térfelet cserélnek és a játék szünet nélkül, kezdődobással, a szokásos módon folytatódik.
Abban az esetben, ha mérkőzés végét túl korán jelezték és a csapatok elhagyták a játékteret (nincs lehetőség a játék folytatására), vagy a második félidőt tovább játszották, a játékvezetőknek a körülményeket részleteiben ismertető jelentést kell írniuk.
Ha az időmérő túl korán jelezte a játékrész végét (félidő, mérkőzés vége, meghosszabbítás), és ekkor tiszta gólhelyzet volt, akkor 7 m-es dobást kell ítélni. (14:1b)

“Time out”

2:8 A játékvezetők döntenek a „time out” indításáról és annak hosszáról.

„time out” kötelező:

  1. időleges kiállítás, vagy kizárás esetén;
  2. jogos csapat-időkérés esetén (team „time out”);
  3. az időmérő, vagy technikai küldött jelzése esetén;
  4. a játékvezetők között szükséges egyeztetés esetén a 17:7-es szabállyal összhangban.

A körülményektől függően más helyzetekben is alkalmazható játékidő-megszakítás. (lásd: 2. Magyarázat a játékszabályokhoz „Játékidő-megszakítás”)
A játékidő-megszakítás alatt elkövetett szabálytalanságok ugyanolyan következményekkel járnak, mintha azokat játékidő alatt követték volna el. (16:10).

2. Magyarázat a játékszabályokhoz “Játékidő megszakítás”

Eltekintve a 2:8 szabálypontban leírt konkrét esetektől, amelyeknél kötelező a „time out”, elvárás a játékvezetőktől, hogy ítélőképességük figyelembevételével más helyzetekben is indokoltan szakítsák meg a játékidőt.

Néhány tipikus példa, amelyeknél a „time out” nem kötelező, de normális körülmények között el kell rendelni:

  1. külső hatásoknál pl.: a játékteret törölni kell, folyadék kerül a játéktérre
  2. egy játékos felismert sérülésénél,
  3. egy csapat nyilvánvalóan húzza az időt pl. halogatja valamelyik dobás végrehajtását, vagy nem bocsájtja szabadon a labdát
  4. a labda a játéktérről távolra kerül pl. a létesítmény tetőszerkezetén landol és így késedelmet szenved a játék folytatása bedobással
  5. a mezőnyjátékos cseréje kapusra, hogy a kidobást elvégezzék.

A mindenkori „time out” elrendelésekor figyelembe kell venni azt is, hogy a vétlen csapat ne szenvedjen jogosulatlan hátrányt. Pl.: ha az egyik csapat röviddel a mérkőzés vége előtt egyértelműen vezet, akkor nem szükséges a törléshez elrendelni a játékidő-megszakítást.

Egy fontos kritérium arra a kérdésre: „time out”, vagy sem“, ha a játékmegszakítás várható időtartama bizonytalan. Sérülésnél ez sokszor nehezen felismerhető, ezért biztosabb lehet, ha azonnal „time out”-ot adunk. Fordított esetben a játékvezetők ne adjanak túl gyorsan „time out”-ot csak azért, mert a labda elhagyta a játékteret, mivel az gyakran azonnal vissza kerül, illetve a játékvezetők koncentráljanak arra, hogy a tartaléklabdát gyorsan játékba hozzák, és ezzel megakadályozzák a „time out”-ot.
A 7 m-es dobásoknál a korábban alkalmazott kötelező játékidő-megszakítást eltörölték. Azonban bizonyos esetekben szükséges lehet a fenti irányelveknek megfelelően a játékvezetők szubjektív megítélésen alapuló „time out”. Ilyen eset lehet, ha egy csapat egyértelműen késlelteti a 7m-es dobás végrehajtását, pl.: a kapus vagy a dobó játékos cseréjével.

MKSZ JAB állásfoglalása:

A játékvezetők megszakítják a játékidőt és törlést/takarítást rendelnek el, mert folyadék, izzadság, konfetti, stb. került a játéktérre. Ekkor a játékvezetők engedélyével beléphetnek a törlésre kijelölt személyek. Létszámuk ajánlottan kettő vagy négy fő, és játékidőben a biztonsági zónában a szabaddobási vonal és az oldalvonal találkozásának közelében tartózkodhatnak. Kivételes esetben játékosok vagy hivatalos személyek is elvégezhetik ezt a feladatot. A törlésre kijelölt személyek biztosítása – bajnoki mérkőzéseken – a hazai csapat feladata.
Ha egy csapat 7 mezőnyjátékossal játszik a játéktéren és ennek a csapatnak kidobást kell végrehajtani vagy 7m-es dobást ítéltek a csapat ellen, akkor az egyik mezőnyjátékost vissza kell cserélni kapusra. Ezekben az esetekben szükséges lehet a játékvezetőknek „time out”-t alkalmazni.

2:9

Alapvetően a játékvezetők döntik el, mikor állítják meg és indítják el az órát játékidő-megszakításkor. A játékidő-megszakítást három rövid sípjellel és a megfelelő karjelzéssel (15 karjelzés) jelzik az időmérő felé.
Kötelező játékidő-megszakítás esetén, ha a jelzés az időmérőtől vagy a versenybírótól érkezett (2:8 b-c), az időmérőnek kötelessége azonnal megállítani a hivatalos órát anélkül, hogy megvárná a megerősítést a játékvezetők részéről.
A játékidő-megszakítást követően a játékot mindig sípjelzésre kell folytatni (15:5 b).

Magyarázat:

Az időmérő/versenybíró sípjele azonnal megszakítja a játékot. Akkor is, ha ezt a játékvezetők (vagy a játékosok) azonnal nem is észlelik. A versenybírói asztaltól érkező sípszó elhangzása után történt események semmisnek tekintendők. Tehát abban az esetben, ha például az egyik csapat gólt ér el, a gólt érvénytelennek kell tekinteni. Hasonlóan kell eljárni az egyik fél számára megítélt dobás esetén is (7 méteres dobás, szabaddobás, bedobás vagy kapuskidobás). A játékot a sípjelzés időpontjának megfelelő játékhelyzet szerint kell folytatni (tipikus okozója lehet az ilyen eseményeknek a csapat időkérés és a szabálytalan cserék).
A játékvezetők által meghozott személyes büntetések, amelyek az időmérő/versenybíró sípjele és a játékmegszakítás között történtek, érvényben maradnak. Ez a szabálytalanság és a büntetés mértékétől függetlenül érvényes.


MKSZ JAB állásfoglalása:

Ha a játék szabálytalanság nélkül szakadt meg (a labda játékban volt) a mérkőzést szabaddobással kell folytatni: (13:4)

A játékmegszakítást követő (a labda nincs játékban) játékidő-megszakításakor a játékot a játékmegszakítás sípjelzésének időpontjának megfelelő játékhelyzet szerint kell folytatni (7. magyarázat első bekezdés):

  • Szabaddobás, ha a labdát az egyik csapat birtokolta, vagy a játékvezető előzőleg azt ítélt
  • 7m-es dobás, ha a „time out” előtti vagy azzal összefüggő játékmegszakítás gólhelyzetet akadályozott meg vagy a játékvezető előzőleg azt ítélt.

Játékhelyzetnek megfelelő dobás, vagyis:

  • kezdődobás, ha a labdát szabályos körülmények között gólba dobták
  • bedobás, ha a labda 11:1 szerint hagyta el a játékteret
  • kidobás, ha a labda a kapuelőtérben volt, vagy a kapus birtokolta (6:4-5, 12:1)
  • szabaddobás megismétlése, ha a labdát kapura dobták és az a kapuelőtér felett a levegőben volt,

Ha szabálytalanság vagy sportszerűtlenség miatt, egyidőben szakadt meg a játék és a játékidő
(a labda játékban volt): (7. magyarázat második bekezdés, A és B pontok)

2:10

Mindkét csapat a rendes játékidőben – félidőnként – egy-egy csapatidőkérést vehet igénybe, melynek hossza 1 perc. A meghosszabbítások ezek alól kivételt képeznek. (Magyarázat a játékszabályokhoz 3. pont „Holtidő”)

Megjegyzés:

Az IHF, a kontinentális és a nemzeti szövetségek saját hatáskörükben eltérő szabályozást alkalmazhatnak a csapatok időkéréseinek számára vonatkozóan, kimondva azt, hogy a csapatoknak mérkőzésenként 3 (kivéve a meghosszabbításokat), de a rendes játékidőben félidőnként maximum 2 időkérése lehet (ld. 3. sz. Magyarázatot)

Magyarázat a holtidőhöz:

Mindkét csapat félidőnként (kivéve a meghosszabbításokat) egy perc időtartamú holtidőt kérhet. A csapat egyik hivatalos személye, aki a holtidőt kéri, az erre a célra rendszeresített „zöld lapot“ a versenybírói asztalnál a titkárnak adja. A zöld lap ajánlott mérete 15×20 cm és mindkét oldalán egy nagy „T“ betű áll.Az a csapat kérhet holtidőt, amelyik a labdával rendelkezik.Amennyiben a csapat nem veszíti el a labdát, mielőtt az időmérő a jelzést megadhatta volna (ellenkező esetben a zöld lapot vissza kell adni a csapatnak), úgy a csapat részére azonnal ki kell adni holtidőt. A holtidő kérésekor az időmérő sípjellel megszakítja a játékot, megállítja az órát, karjelzést ad (15. karjelzés) és nyújtott karral a holtidőt kérő csapat cserehelyének irányába mutat. A zöld lapot a versenybírói asztalnak a holtidőt kérő csapat felőli oldalán kell felállítani a holtidő időtartamáig.A játékvezető megerősíti a holtidő tényét, az időmérő elindít egy külön órát a holtidő méréséhez. A titkár bejegyzi a holtidőt a versenyjegyzőkönyvbe az azt kérő csapat rovatába a megfelelő félidőhöz.A holtidő alatt a játékosok és a hivatalos személyek a saját cserehelyük környezetében tartózkodhatnak, a játéktéren és azon kívül.A játékvezetők a játéktér közepén helyezkednek el, és egyikük egy rövid időre a versenybírói asztalhoz mehet egyeztetés céljából.A holtidőben elkövetett vétségeket úgy kell elbírálni, mintha azokat a játékidő alatt követték volna el (16:10). Annak nincs jelentősége, hogy a játékosok/hivatalos személyek a játéktéren vagy azon kívül tartózkodtak. Ennek megfelelően kaphatnak figyelmeztetést, időleges kiállítást vagy kizárást a 16:1-3 és 16:6-9 szerinti sportszerűtlen magatartásért (8:7-10), vagy a 8:6 b szabálypont alá tartozó vétségekért.

50 másodperc elteltével az időmérő sípjellel figyelmeztet, hogy a mérkőzést 10 másodperc múlva folytatni kell. A holtidő időtartamának lejártakor a csapatok kötelesek a játék folytatására készen állni. A mérkőzés a holtidő megadásakor fennálló játékhelyzetnek megfelelő dobással vagy ha a labda játékban volt, a holtidőt kérő csapat szabaddobásával folytatódik ott, ahol a labda a játékidő-megszakításkor volt.
Az időmérő a játékvezető sípjelekor elindítja az órát.
A játékidő utolsó 5 perce az óra 55:00 vagy 05:00 jelzésekor kezdődik.

IHF állásfoglalás, MKSZ Versenykiírás

2:10 szabály: Időkérés (Csak NB-s <NBI, NBI/B, NBII> felnőtt férfi és női bajnoki mérkőzéseken, az Ifjúsági I., II. és III. osztály mérkőzésein, valamint a Magyar Kupa mérkőzéseken alkalmazható!)
A csapatok a mérkőzés rendes játékideje alatt (a hosszabbításokat kivéve) összesen három-három alkalommal jogosultak időkérésre.
A rendes játékidőben félidőnként egy csapatnak csak két időkérésre van lehetősége. Egy csapat két időkérése között az ellenfélnek a labdát legalább egyszer birtokolnia kell.
Három darab, 1,2,3 számmal jelölt zöld időkérőlap áll minden csapat rendelkezésére. Az első félidőben mindkét csapat megkapja az 1-es és a 2-es számú zöld időkérő lapot, a második félidőben a 2-es és a 3-as számú lapot kapja, amennyiben az első félidőben csak egyszer kért időt. (A félidő végén a csapatoknál maradt zöld kártyát/kat a versenybizottság visszakéri.)
Amennyiben a csapat az első félidőben mindkét időkérési lehetőségét felhasználta, a második félidőre csak a 3-as számú időkérő lapot kapja meg.
A rendes játékidő utolsó 5 percében minden csapatnak csak egy-egy alkalommal van lehetősége időkérésre.
Amennyiben a rendes játékidő 55:00 percében egy csapat még rendelkezik két időkérési lehetőséggel, akkor a csapathoz közelebb ülő időmérő/titkár/szövetségi képviselő az egyik zöld kártyát visszakéri.

A támadó csapat edzője akkor kér időt amikor a csapatának játékosa által eldobott labda a levegőben van, az időkérést engedélyezni kell, az idő kiadható.
A holtidő utáni játékfolytatás szándékos késleltetését – játékos vagy hivatalos személy részéről – a progresszív büntetés előírásai szerint kell elbírálni.
Amennyiben az időmérő vagy a játékvezető elmulasztotta megadni a kért holtidőt – nem óvási ok.

MKSZ JAB állásfoglalása: (2:10)

Holtidőt követő játékfolytatáskor, amennyiben nem indult el a nyilvános óra és a megengedettnél több játékos – vagy időlegesen kiállított játékos, vagy a játéktéren ápolt játékos csapata harmadik támadásának befejezése előtt – tartózkodik a játéktéren:
A mérkőzést a hibázó játékos(ok) büntetése után (többletjátékos, időlegesen kiállított játékos 4:6, ápolt játékos 4:11), a nyilvános óra helyesbítésével és

  1. ha a vétkes csapatnál volt a labda a játékidő-megszakításakor, akkor a játék a vétlen csapat szabaddobásával folytatódik
  2. ha a vétlen csapatnál volt a labda, akkor a játék a játékhelyzetnek megfelelő dobással folytatódik ott, ahol a labda a játékidő-megszakításkor volt.
    A holtidő alatt az időlegesen kiállított játékosok is büntetlenül a játéktérre léphetnek a saját cserehelyük közvetlen környezetében.

Forrás: A Kézilabdázás Játékszabályai IHF, EHF és MKSZ JAB állásfoglalásokkal kiegészítve 2018