1. szabály: A játéktér


1. szabály: A játéktér


1:1

A játéktér (lásd 1. ábra) 40 méter hosszú és 20 méter széles négyszögletes terület, mely két kapuelőteret (lásd 1:4 és 6.), valamint egy mezőnyt foglal magába. A hosszabb határoló vonalakat oldalvonalnak, a rövidebbeket (a kapufák között) gólvonalaknak, illetve alapvonalaknak (kapun kívüli részek) nevezzük.

Szükséges biztonsági zónát létesíteni a játéktér körül, amely az oldalvonalak mentén legalább 1 méter, az alapvonalak mögött 2 méter.

A játéktér állapota egyik fél javára sem változhat meg a játékidő alatt.

Versenykiírás:

Sportcsarnokban, teremben lejátszott mérkőzések helyszínén tilos a dohányzás.
Tilos a mikrofon használata a csapat buzdítására, valamint a nézők izgatására. A hangosítón keresztül csak a játékszünetekben és a „holtidő” alatt lehet zenét sugározni. Zörej és hangkeltő eszközök használata a mérkőzés alatt a zsűri asztal és csapatok mögötti szektorokban nem engedélyezett.

1:2

A két alapvonal közepén áll a kapu (lásd. 2a. és 2b. ábra). A kapukat biztonságosan kell a talajhoz vagy a mögötte lévő falhoz rögzíteni. Belső méretük: 2 m magas és 3 méter széles.

A két kapufát vízszintesen összeköti a keresztgerenda. A kapufák hátsó oldala egyvonalban kell, hogy elhelyezkedjen a gólvonal hátsó szélével. A kapufák és a keresztgerenda négyzet keresztmetszetűek, szélességük és vastagságuk egyaránt 8 cm. A kapufák és a keresztgerenda mezőnyből látható három oldalát a háttértől és a talajtól lényegesen elütő két különböző színnel kell befesteni.

A kapukat hálóval kell ellátni, melyet úgy kell felfüggeszteni, hogy a kapura dobott labda normális körülmények között a kapuban maradjon.

1:3

A játéktér valamennyi vonala ahhoz a területhez tartozik, melyet határol. Az alapvonalak a kapufák közötti részen 8 cm szélesek (lásd. 2. a. ábra), minden más vonal pedig 5 cm széles.

A két szomszédos terület közötti vonalak helyettesíthetők a két terület talajának különböző színű felfestésével.

MKSZ JAB állásfoglalása:

A játéktér talajának és a vonalainak színére nincs előírás, de egymástól eltérőnek, jól láthatóknak kell lenniük.
Hirdetések a játéktér talajára (a kapuelőtér vonal és a szabaddobási vonal közötti terület kivételével) felfesthetők/elhelyezhetők úgy, hogy nem zavarják az egyéb vonalak felismerhetőségét, és nem változtatják meg a játéktér talajának állapotát.

1:4

A kapuk előtt található a kapuelőtér (lásd 5. ábra). A kapuelőteret a kapuelőtér vonal határolja (6 méteres vonal), melyet a következőképpen kell megrajzolni:

a) húzunk egy 3 méter hosszú vonalat közvetlenül a kapu előtt, mely párhuzamos a gólvonallal és 6 méterre (a gólvonal hátsó élétől a kapuelőtér-vonal elülső részéig mérve) helyezkedik el attól;
b) ezt a 3 méteres vonalat kétoldalt 1-1 (a kapufák belső, hátsó élétől mért) 6 méter sugarú negyedkör köti össze az alapvonallal (lásd. 1. ábra).

1:5

A szabaddobási vonalat (9 méteres vonal), mely egy szaggatott vonal, a kapuelőtér-vonaltól 3 méterre, azzal párhuzamosan kell felfesteni. A vonalrészek és a köztük lévő távolság egyaránt 15 cm (lásd 1. ábra).

1:6

A 7 méteres vonal 1 méter hosszú egyenes vonal, közvetlenül a kapu előtt, amely 7 méterre (a gólvonal hátsó élétől a 7 méteres vonal elülső éléig mérve) helyezkedik el a gólvonaltól, azzal párhuzamosan (lásd. 1. ábra).

1:7

A kapus-határvonal (4 méteres vonal) egy 15 cm hosszú vonal, mely közvetlenül a kapu előtt, a gólvonallal párhuzamosan és attól 4 méterre (a gólvonal hátsó élétől a 4 méteres vonal elülső éléig mérve) helyezkedik el (lásd 1. ábra).

1:8

A középvonal a két oldalvonal felezőpontját köti össze (lásd. 1. és 3. ábra).

1:9

A cserevonal (az oldalvonal része) mindkét csapat számára a középvonaltól mért 4,5 méterig tart. Ezt a pontot a középvonallal párhuzamos, a mezőnyben és a játéktéren kívül is egyaránt 15 cm hosszú vonal jelzi (lásd 1. és 3. ábra).

Magyarázat:
További technikai feltételek a játéktérről és a kapukról a “A játéktérre és a kapukra vonatkozó előírások” fejezetben található.


1. ábra


2. ábra

          2.a./1 kapu játéktér felöli nézete


  2.a./2 kapu felső nézete


2.b kapu oldalsó nézete


3. ábra: Cserevonalak és cserehely

Az időmérő és a titkár asztalát, valamint a cserejátékosok padját, úgy kell elhelyezni, hogy az időmérő és a titkár láthassa a cserevonalat. Az asztal közelebb kell, hogy helyezkedjen, mint a cserepad, de legalább 50 cm-re kell lennie az oldalvonaltól.


A játéktérre és a kapura vonatkozó előírások


a) A játéktér (1. ábra) egy 40 m hosszú és 20 m széles téglalap alakú terület. A két átló hosszának mérésével kell leellenőrizni. Az egyik sarok külső vonalától a szemközti sarok külső vonaláig 44,72 m hosszúnak kell lenni. Az átlók hossza a játéktér feléig 28,28 méter a sarkok külső vonalától mérve a középvonal közepéig.
A játékteret vonalak felrajzolásával határozzák meg. A gólvonalak szélessége (a kapufák között) 8 cm, mint a kapufáké, minden egyéb vonal 5 cm széles. Két szomszédos terület közötti vonalak helyettesíthetők a két terület talajának különböző színű felfestésével.

b) A kapuk előtt található kapuelőtér 3×6 m-es téglalapból és két összekapcsolódó, 6 m sugarú negyedkörből áll. A kapuelőteret határoló kapuelőtérvonalat az alábbiak szerint kell megrajzolni. A kapu előtt, a gólvonallal párhuzamosan, attól 6 méterre (a gólvonal hátsó élétől a kapuelőtér elülső széléig) egy 3 m-es, a gólvonallal párhuzamos, egyenes vonalat húzunk. Ezt a 3 méteres vonalat kétoldalt a kapufák belső és hátsó élétől mért 6 méter sugarú negyedkör köti össze. Az alapvonalat érintő ívek közötti külső távolság 15 m (5. ábra).

c) A szabaddobási vonalat (9 méteres vonal) a kapuelőtér vonallal párhuzamosan, attól 3 méter távolságra, szaggatottan kell meghúzni. A vonalrészek és a közöttük levő távolság egyaránt 15 cm (5 ábra).

d) A 7 méteres dobás vonala egy 1 méter hosszú egyenes vonal a kapu előtt, párhuzamos a gólvonallal, annak hátsó szélétől a 7 méteres dobás vonalának elülső széléig érő távolság (5. ábra).

e) A kapus-határvonal (4 m-es vonal) 15 cm hosszú jelzés a kapu előtt. Párhuzamos a gólvonallal, annak hátsó szélétől a kapus határvonalának elülső széléig érő távolság (5 ábra).

f) Szükséges biztonsági zónát az oldalvonalaktól legalább 1, az alapvonalaktól 2 m-re létrehozni.

g) Mindkét alapvonal közepén áll egy kapu (2. ábra). A kapukat biztonságosan kell rögzíteni a talajhoz vagy hátulról a falhoz. Belméretük: 2 m magas és 3 m széles. A kapu téglalap alakú, ami azt jelenti, hogy a belső átlóknak 360,5 cm-nek kell lenniük (max. 361 cm – min. 360 cm, egy és ugyanazon kapuban maximum 0,5 cm eltérés lehet). A kapufák hátsó vonalai egyvonalban vannak a gólvonal hátsó szélével, ami azt jelenti, hogy a kapufák elülső részei az alapvonaltól számítva 3 cm-rel a játéktér irányában helyezkednek el. A kapufák és a keresztléc ugyanabból az anyagból kell legyen (pl.: fa, könnyű fém vagy szintetikus anyag) négyzet-keresztmetszetűek, szélességük és vastagságuk 8 cm, szélei pedig lekerekítettek, amelyek rádiusza 4+-1 mm. A kapufa és a keresztléc mezőnyből látható három oldalát a háttértől lényegesen eltérő, két különböző színnel kell befesteni, ugyanazon játéktéren a két kapufának azonos színűnek kell lennie. A kapufa színeinek váltakozása a keresztlécek találkozásánál minden irányban 28 cm, egyéb helyen 20 cm. A kapukat hálóval kell ellátni, amelyet úgy kell felfüggeszteni, hogy a kapura dobott labda normális körülmények között a kapuban maradjon. Ha szükséges, a gólvonal mögött egy kiegészítő hálóval lehet a kaput felszerelni, melynek távolsága a gólvonaltól legalább 70 cm, de minimum 60 cm lehet.

h) A háló mélysége felül, a gólvonaltól 0,9 méter, az alsó 1,1 méter, mindkét esetben a tűréshatár +-0,1 méter. A hálólyukak maximum 10×10 cm-esek lehetnek. A hálót legalább 20 centiméterenként kell a kapuhoz rögzíteni. Annak érdekében, hogy a két háló közé ne kerülhessen labda, a két hálót össze lehet kötni.
A kapu mögött, körülbelül 1,5 méter távolságra az alapvonal közepétől, egy 9-14 méteres hosszúságú és a talajtól számítva 5 méter magas hálót szükséges kifeszíteni.

i) Az egyik oldalvonal mellett, a cserehely közepén található a versenybírói asztal, ahol az időmérő/titkár foglal helyet. A versenybírói asztal maximum 4 méter hosszú lehet, valamint a mérkőzés akadálytalan követésének érdekében 30-40 cm-rel magasabban kell állnia a játéktér szintjétől.

j) Minden mérésnek az ISO 2768-1:1989 szabvánnyal kell megegyeznie.

k) A kézilabda kapuk EN 749-es hitelesítése a CEN által történik, összehangban az EN 202.10-1 szabállyal.

5. ábra: A kapuelőtér és környezete


 

Forrás: A Kézilabdázás Játékszabályai (IHF, EHF és MKSZ JAB állásfoglalásokkal kiegészítve 2018)